Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-201

201. országos ülés Julius 5. 1870. 161 Ezen egyes ember egyátalában nem fog többé tartani a választó közönségtől, a megyétől. Meg van választva 6 évre, 6 év bőven elég arra, hogy valaki alispánkodjék, azután ő a megyétől többé semmit sem vár. Még akkor is, midőn 3 évre voltak választva, az első alispánoknál legtöbbnyire beállott a politikai forduló pont; igen soknál észleltetett az, hogy a ki egyszer elérte az első alispánságot , legfölebb esak akkor nem változott és igyekezett szabadelvű lenni, ha ismét meg akart választatni első alispánnak. De itt ez az indok sem igen fordul elő, mert hat éven tul az alispán alig akar tovább hivatalában maradni. Egyébiránt nehezíti a dolgot még az is, hogy a törvényben világosan benne van, miszerint ha szükségesnek tartja az alispán, hogy a kormány rendelete a bizottság elé terjesztessék, rendkívüli gyűlésre kell összehívni. Ámde a közgyűlésnek összehívása mindig sok bajt, zavart okoz a megyében; egyes talán csekélyebb jelentőségű kérdés megvitatása végett is közgyűlést összehívni alig látszhatik érdemesnek. Es ez igen nagy horderejű t. ház! mert nem csak abban áll a megye jogainak a közigazgatás tekintetében igen nagy fontossága, hogy nagy horderejű kérdésben felszólaljon, hanem szükséges, hogy folytonosan, nagy és kis dolgokban, ellenőrizze a kormányt, nagy és kis dolgokban egyenlően őrködjék ugy a törvényesség mint a megye érdekei fölött. Aztán mondják önök, hogy habár különben megengedhető volna is az, hogy ezentúl is a megye közönsége intézkedjék a közigazgatásról; meg nem engedhető ez azért, mivel testületileg az administratio czélszerüen nem gyakoralható, mivel az kizárja a gyors ós pontos közigazgatást, mire a pedig a sokasodott ügyeknél fogva mind nagyobb szükség van. Nem tartom ez ellenvetést alaposnak; én azt hiszem, hogy azért, mert a gyűlés határoz administrationális kérdésekben, a közigazgatás még nem folytattatik testületileg. A közigazgatást gyakorlatilag eddig is mindig a magistratus vezette, a gyűlés esak utasítást adott annak, de a tettleges végrehajtás mindig a magistratus föladata volt. Epén az a viszony a gyűlés és a tisztikar közt, mint az országgyűlés és a minisztérium közt. Az országgyűlés határozatai szerint kormányoz a minisztérium; az országgyűlés gyakran, mint például a budget kérdésénél, igen részletesen is behat a kormányzásba; de azért lehet-e azt mondani, hogy testületi kormány létezik ? lehet-e azt mondani, hogy itt az országgyűlés kormányoz ? Egyébiránt a gyakorlat is alaptalannak bizonyítja ezen ellenvetést. Ha van évenkint KÉPV. H. NAPLÓ 18f£ H. négy rendes közgyűlés, s közben vannak kis gyűlések, akkor bőven el vannak látva a gyűlések által a megyei ügyek, és tapasztalásból , mondhatom, hogy azért soha sem késett a közigazgatás, mivel a megyei gyűlések nem hozták meg a szükséges határozatokat; nem hiányzik a teendő, csak győzze az alispán mind azt végrehajtani, mit a közgyűlés elrendel. De ha megengednék is azt, hogy áll azon nézet, hogy e szerint a közigazgatás kizáratik a megye hatásköréből: ott van még az úgynevezett önkormányzat; t. i. mind azon functiók, melyek a 43-dik §-ban előadattak, és ez a valódi a szorosabban vett önkormányzat. Igen különösnek tartom azon megkülönböztetést, mely mindjárt az 1-ső §-ban foglaltatik a megyei hatáskör attribútumainak meghatározásánál. Először az mondatik, hogy a megye hatásköréhez tartozik, az önkormányzat; másodszor a vitatkozás politikai tárgyak fölött, kérelmezés, fölirás, levelezés; harmadszor, az állami közigazgatás közvetítése, és ezen megkülönböztetés mint vörös fonal húzódik keresztül az egész munkálaton. Azt hiszem, hogy mindaz a mi itt elősoroltatik, az önkormányzathoz tartozik, mert az önkormányzat lényege épen abban áll, hogy a megye vezeti a közigazgatást és annak minden részletében önállóan intézkedik. Az a mit a törvényjavaslat az önkormányzat rovatába szőrit, mind nem egyéb, mint az önkormányzat foszlányai. Miket foglal magában ezen pont? Azt mondja, hogy a megyének megmarad választási joga, de a választás 6 évre történik, a mi pedig a mint már bátor voltam fölemlíteni nagy mérvben alászállitja a választás értékét; de ennél fogva könnyen megtörténhetik az, hogy a hat évi eyclus vége felé esak itt-ott lesz a megyének választott tisztviselője, legtöbb helyütt pedig a főispán által helyettesitett hivatalnokot fogunk találni. Az mondatik továbbá, hogy a megyének megmarad statutarius joga, és ez különösen hangsúlyoztatott több szónok által. De miben fog a megyének ezen statutarius joga állni, miután a közigazgatás maga nem tartozik az ő teendőihez? hiszen a statutarius jog legfontosabb része épen az volt, hogy a megye maga határozta meg, mikép járjon el a kormányrendeletek végrehajtása, és egyáltalában a közigazgatás intézése körül; ha e joga elvész, az mi fenmarad mint statutarius jog, valóban csekély jelentőségű. Az mondatik azon elősorolásban, hogy a megyének megmarad vitatkozási, levelezési és kérvényezési joga, és igen nagy hangsúlyt fektettek erre is többen a t. jobb oldalon. En azt hiszem, hogy ennek valami nagy fontosságot tu21