Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-199

199. országos ülés Julius 2. 1870. 107 census, a caesarismus erős gyökeret fog verni. (ÉUnk tetszés és helyeslés a bal oldalon) Azt mondják - ma is hallottam, — hogy a középosztály az, mely különösen hivatva van az államhatal­mat kezébe venni: mert ez azon elem, mely arra különösen képesítve van. Nem tagadom, t.ház, elismerem hogy a közép­osztály, a kereskedelem és ipar, az anyagi és szellemi főlvirágzásnak mintegy gyú-pontja, fokusa, legerősebb támasza az állam anyagi jó­létének és fölvirágzásának. Mégis nagy tévedés azt hinni, hogy az ur isten csak egy osztály­nak adta volna monopóliumként a kormány­képességet. Én a társadalomban csak egy elemet ismerek, mely a kormányra és uralomra hivatva van: ez az értelmiség. Az értelmiség pedig semmi osztályhoz kötve nincs , az értelmiség semmi censushoz kötve nincs : az értelmiségnek alapja az egyenjogúság, az értelmiségnek leve­gője a szabadság. (Bal felől éljenzés és zajos he­lyeslés.) Minden kiváló jog, legyen az bár az ér­telmiség uralmának érdekében fölállítva, annak legsajátságosabb természetével ellenkezik : az nem tür kiváltságot (Zajos tetszés.) Kettő kell neki: rend és szabadság; e kettő biztosítja az értel­miség uralmát. Ezért normális időben az értel­miség uralma mindenütt biztosítva lesz, minden mesterséges támasz nélkül: csak rendkívüli, anor­malis időkben lehet, hogy a tudatlan embertö­meg szenvedélye pillanatnyira tulcsap és meg­dönti uralmát,- de normális időben ez nem lehet. Az értelmiség uralmának másik feltétele a szabadság; ott, hol szabadság van, az értelmi­ség uralma is biztosítva van: mert uralma alap­szik azon természettörvényen, hogy az ész uralja a testet. Azért, ha mi az értelmiség uralmát akarjuk, akkor ne rontsuk meg a szabadságot, ne rontsuk meg az önkormányzatot, ne rontsuk meg a sajtószabadságot, az egyleti és egyesü­lési jogot: hauem teremtsük meg a szabadságot, és megteremtettük az értelmiség uralmát. {He­lyeslés a szélső balon.) Az egyenjogúság azon színvonal, melyről minden egyesnek, minden osz­tálynak valódi értékét, valódi becsét meg lehet mérni, meglehet beesülni. Az egyenjogúság színvonala fölött emelkedhetik föl csak azon ter­mészetes egyenetlenség egyesek és osztályok közt, mely, mint az emberi fejlődés örök természeti törvényének kifolyása, magának ezen emberi fej­lődésnek első és nélkülözhetlen föltétele. Igen hamisan fogta fel Éber képviselő ur a dolgot, hogy ha ő akkor, midőn mi az egyenjogúságot kíván­juk, nekünk eszményképül oda állította a min­dent nivellirozó egyenlőséget. Meg akarta mutatni, hogy az egyenlőség le­hetetlen ; holott mi sem óhajtjuk, hogy ue legyen egyenetlenség: óhajtjuk csak azt, hogy ne legyen más, mint természetes egyenetlenség, ne legyen mesterséges egyenetlenség. (Helyeslés a szélső babn.) Ezen természetes egyenetlenség csak ott mutatkozhatik, hol mindenki egyenlő joggal van fölruházva, egyenlő joggal léphet a küzdtérre. (He­lyeslés, éljenzés a szélső bal oldalon.) Én mindezek alapján határozottan az áta­lános, egyenes, titkos szavazati jog mellett va­gyok. Mit tesz a kormány, t. ház? A kormány nem­csak a törvényhatóságokat semmisiti meg, a kor­mány egész alkotmányunkat uj társadalmi rendre akarja fektetni, s teszi azt ma, midőn egész Eu­rópában a régi feudális társadalom az uj korszel­lem elveinek megfelel őleg gyors átalakulásnak in­dult; fölállít egyelőjogot, mely az 1848-iki tör­vények világos rendeletével ellenkezik, egész al­kotmányos fejlődésünkkel, egész állami életünk szellemével merő ellentétben áll; — teszi ezt ak­kor, midőn minden európai állam, mintegy ver­senyezve igyekszik a választási jogot tágítani. (Z££­lenmondás jobb felől.) Bocsánatot kérek, ugy van; még maga a conservativ Angliában is ma már nem az a kérdés, vajon tágítani kell-e a válasz­tási jogot? hanem csak az a pártok között a különbség : mily mérvben kell azt tágítani f Es, t. ház, kik teszik ezt? teszik ezt azon férfiak, kiket méltán egy uj kor teremtőinek neveznek a hazában. Teszik ezt azon férfiak, kik a demokratia, a szabadság, a szabad hala­dás szent ügyének áldozták egész életüket, kik ezen nagy küzdelemben őszültek meg. (Tetszés.) És mikor teszik ezt? Teszik ezt akkor, mi­dőn oly állást foglalnak el, hogy egész életük eszményképét megtestesíteni csak tőlük függ. (Za­jos helyeslés, éljenzés a bal oldalon.) T. ház! Ily férfiaknál, ily határozott for­dulatot, melynek példáját a történelem csak rit­kán mutatja föl, lélektanilag megmagyarázni merő lehetetlenség. Hogy ily férfiak egész életük működését, egész életük művét, saját kezükkel rontsák le most, (Bal felöl: Igaz!) az ember természetében gyöke­rező uralomvágy nem képes megmagyarázni; föl­tenni a kormányról, hogy ezen saját érdekének képes volna az ország állami fejlődését, létét, jö­vőjét alárendelni, több volna mint tévedés : ezt csak rósz akarat tehetné. Ily eljárást csak egy magasabb politikai ok igazolhat. (Fölkiáltások: Halljuk]) Nagy köszönettel tartozom én e tekintet­ben azon képviselő uraknak, a kik tegnap és a mai napon is e tételein bebizonyítását nagyon megkönnyítették. Köszönetet mondok különösen Bánó és Tóth Vilmos képviselő uraknak, a kik helyesen fölfogva a kormány eljárásának titkos indokait, értésünkre adták nekünk, hogy itt nem U*

Next

/
Thumbnails
Contents