Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-179

258 179. országos ölés május 23. 1870. Majláth István jegyző (olvassa a 19. §4.) ' 19. §. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják, és a hatóságok megbízását igazolják, utimálháikkal együtt ingyen szállitandók. Szontagh Pál (gömöri) központi előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: El méltóztatnak fogadni? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Majláth István jegyző (olvassa a 20. §-t.) 20. §. Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését ezélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető. Szontagh Pál előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Csanády Sándor: T. ház ! A folyó hó 18-án tartott országos ülésben a nyíregyházungvári vasútvonal engedélyezési okmánya tárgyalása alkalmával Irányi Dániel képviselőtársam által a szegényebb néposztályok érdekében tett azon" indítványa, miszerint az engedélyeseknek meghagyassék minden osztálybeli személyszállító kocsi fűtése télen, a többség által elfogadtatván: szabadjon reményienem, hogy az általam teendő indítvány, melyet a szegényebb néposztály érdekében teszek, hasonló elfogadásban fog részesülni. Ugyanazért kérem a 20-ik szakasz után 21. §-ként a következőt becsatolni: ,,az engedélyes társulat tartozik téli időben minden osztálybeli személyszállító kocsikat füttetni. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Az igen t. indítványozó urat bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy a nyíregyházi pályának az állam mintegy 20 ezer frt jövedelmet biztosított mértföldenkint, és igy ott némi követeléseket tehet; ezen pályának azonban csak államsegély nyujtatik, mintegy 100 ezer forintban, ezt pedig magok a gyárosok biztosítják ; igy tehát ezen változtatást a gyárosok terhére tennők. (Helyeslés.) Hollán Ernő: A t. képviselő urnák és talán az egész t. háznak megnyugtatására van szerencsém kijelenteni, miszerint a magyar és bécsi kormány közt épen készülőben van egy gyökeres reform. nevezetesen az üzletrendnek átdolgozása, és annyit mondhatok, hogy a tervezetben van már gondoskodva arról, hogy átalában a harmadik osztályú kocsik mind fütessenek. Erre nézve már a múlt alkalommal volt szerencsém kijelenteni, hogy nem fektetek nagy súlyt arra, hogy a most adandó concessiőkba ezen föltétel bevétessék, mert egy átalános szabály fogja azt elrendelni az egész országban. (Helyeslés.) Elnök : E szerint tehát nem veszi be a t. ház az indítványozott szöveget 21-ik szakaszul ? (Nem veszszüic he.) Tehát az indítvány elesik. Majláth István jegyző (olvassa a 21. §-r, mely változatlan elfogadtatik. Olvassa a 22dik §-t.) Szontagh Pál (gömöri) előadó: A központi bizottság a 22. §. 6. bekezdésének utolsó sorában „szinte" helyett „szintén" szót, ugyanazon 22. §. 10. bekezdésének 1. sorában „az állampálya mértföldenkint" helyett „az állam pályamértföldenkint" szavakat tétetni ajánl. (Elfogadjuk !) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság által javasolt változtatásokat 1 (Elfogadjuk !) A § azok szerint fog kiigazittatni. Majláth István jegyző (olvassa a 23. §-t.) Szontagh Pál (gömöri) előadó: A 23. §-ra nézve, a mit a vasúti bizottság kihagyandónak indítványozott, a központi bizottság tekintettel arra, hogy a gömöri vasútnak Dobsinátől folytatása és a kassa-oderbegi pályával összekapcsolása sok tekintetben kívánatos: mert ezen vonal kiválóan vidéki jellegéből leginkább ez által emelkednék ki közforgalmi érdekűvé ; — mert az ottani vas-ipart részesítené mindazon előnyökben, melyek a szepességi érezhegyek és osztrák kőszén-telepek össze-köttetése tekintetéből a kassa-oderbergi pályának engedélyezésére annak idejében föindokul szolgáltak; — nem különben megközelítené a gömöri vaspiacz számára Graliczia egy részét Krakkó és Tarnow felé s ez által csak fokozná azon czélt, t. i. a bánya és vasipar felvirágoztatását, a mit a jelen engedélyokmány alapját megvető 1868. XLIX t.cz. 2-ik §-a magáuak kitűzött; mert utat nyit az ország fővárosa a felső Szepeségnek és Liptónak, mely vidékek a kassa-oderbergi pálya által elvágatván, kereskedelmi érdek-viszonyaiknak az ország határain kivül keresésére utasíttattak, — végre, mert a gömöri vasút ez által nevezetes forgalom-gyarapodásra számithatna, mi az állam-segély kamatoztatását is jóval előbb eszközli ; tekintettel arra, hogy ezen rövid, de költse-