Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-168
16S. országos ütés ápril 27. 1870. 73 és belügyminisztérium között váltatott, s mely esetleg kezemben van ; gondolom, ezzel jó szolgálatot fogok tenni, mert a további vitatás kikerülésére alkalmat fogok nyújtani. (Olvassa a belügyminisztérium következő, a kereskedelmi minisztériumhoz intézett átiratát és a kereskedelmi minisztériumnak erre adott válaszát.) Nagyméltóságú Miniszter úr ! Szabad királyi Pestváros közönsége a kormány engedélye mellett jogosítva van a vaspályákon érkező áruk minden mázsája után 2 uj krajezárt kövezet vám czimén szedni, mely szabály alól csak a gabonanemüek képeznek kivételt, melyek után mázsánkint csak lVi» kr szedhető. A magyar éjszaki vaspálya után az ország felső vidékeiből tűzifa szállítmányok is érkezvén Pestre, a vasúti közegek, mint a városi kövezetvám szedésével megbízottak, a föntebbi 2 krnyi díjtételt alkalmazván, egy-egy öl kemény tűzifára, mivel 27 mázsányi súlya van, 54 krnyi dijt vetettek ki. Ezen eljárás miatt Hirschler León és társa pesti kereskedők azon oknál fogva tettek panaszt a városi hatóságnál: mert a vizén hajókkal Pestre szállított és partra tett tűzifáért ugyancsak a felsőbbleg megerősített dunapart-javadalmi dijszabvány szerint ölenkint csak li\ kr fizetendő, a vidékről országutakon, tehát vámsorompók érintésével, Pestre hozott tűzifa öléért pedig 18 2 / 3 krnyi kövezetvám fizetendő. Hirschler panaszához Szalay István, Karczag Benjámin, Müller András, Szendeffy István, Ungár Mór és Gregersen Guittrand pesti fakereskedők is csatlakoztak, és a főületék megfelelő szabályozását kérték. A városi tanács annak figyelembe vétele mellett, hogy a tűzifa a mindennapi élet első szükségleti czikkei közé tartozik, és azért a lakosságot ezen dijak tekintetében lehetőség szerint kímélni kell, továbbá kilátásba levén helyezve, hogy a losonczi vaspályán nem csekély tüziía-szállitmányok fognak eszközöltetni, minek előmozdítása szintén fölötte kívánatos, végre a végből, hogy a vasúton, a vizén és tengelyen behozott fa díjazása körül lehető egyenlőség éressék el, múlt évi augusztus 7-én és szeptember 3-án 23,165. és 25,924. szám alatt a losonczi és a cs. kir. szab. államvaspályákon Pestre érkező tűzifának kövezetvámját mázsánkint 1 krra mérsékelte, mely intézkedés a közgyűlés részéről is jóváhagyatott, minek következtében a tüziía egyegy öle e czim alatt 27 krba kerül. Fent nevezett fakereskedők és iparosok ezen csekély dijszállitással meg nem elégedvén, fölfolyamodással éltek, melyben a vasutakon Pestre hozott tűzifának diját legalább is a hajókon beKÉPV. H. NAPLÓ 1844 vnIhozott tűzifával egyenlő mértékben megállapittatni kérik, mi ölenkint 137 2 krt tenne. Mivel a fölfolyamodvány csakugyan igen figyelemre méltó érveket foglal magában, ós a városi számvevőség is a föntebbi tárgyalások folyamában a közlakosság és a házipénztár valódi érdekének fölismerésében nem 27, hanem csak 20 krnyi dijt javallott, minthogy az emiitett 3 közlekedési eszközzel behozott tűzifa díjazása közt mutatkozó nagy különbség nemcsak igazoltnak nem ismertetett, hanem a közforgalom és szabad versenynek csak akadályul szolgáló ezen különbség az indóházak és vámsorompók közt létező távolsági különbözet által kellőleg ellensulyozhatónak nem látszik, ugyanazért múlt évi november 30-án 25,526. szám alatt fölhivandónak találtam a város közönséget, hogy e dijügyet még egyszer beható tárgyalás alá vévén, annak megoldása iránt újra határozatilag nyilatkozzék. Mint a "/. alatti iratok mutatják, a város közgyűlése korábbi határozatához ragaszkodik, és a súlynak alapjául vétele mellett mázsánkint egy-egy krajezárt kérnek megállapittatni. A tárgyiratokban fölhozottak közt egy lényeges körülmény, mint látszik, a városi tanács és közgyűlés figyelmét egészen kikerülte, az tudniillik, hogy a vaspálya sokkal költségesebb szállítási eszköz, mint a vizi jármüvek bármelyike, s igy inkább itt volna a városi dij körül némi könnyebbség helyén, mint az amúgy is jutányosabb hajóknál. Éhez járul az emiitett tárgyalások befejezése után előállott azon körülmény, hogy Pestváros tűzifában időnkint majdnem szükséget szenvedett : mi a fa árát aránytalanul drágítván, mulhatlanul szükségessé teszi, hogy oly intézkedések tétessenek, melyek a tűzifának uj csatornákon és uj vállalkozók által nagyobb mennyiségben helyre szállítását és ezzel együtt a versenyzést lehetővé tegyék. Mindezeknél fogva magam részéről a városi hatóság eljárását nem vélném helybenhagyhatónak, hanem a kérdéses szállításokra oly dij volna megállapítandó, mely a város érdekeinek inkább megfeleljen , azaz a súlynak, mint azon alapnak, melyre az eredeti engedély szól, megtartása mellett, mázsánkint fél krajezár, mi tekintettel arra, hogy eként hihetőkép nagyobb fa szállítások fognak előidéztetni, a városi pénztárra alig lesz káros hatással. Mielőtt azonban az ügyet ily értelemben elintézném, a tönforgó közforgalmi és kereskedelmi érdekeknél fogva ugyanazt oly fölkéréssel van szerencsém Nagyméltóságoddal közölni, hogy nagybecsű nézeteit velem mielőbb tudatni méltóztatnék. Budán, 1868. évi június hó 22-kén. A miniszter helyett Szlávy József, m. k. államtitkár. Válasz a belügyminiszterhez: 10
