Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-168

72 16B. országos Ülés ápril 27. 1870. tengelyen jő a városba, de vizén és vasúton szállított fáról nincs szó, világos, hogy a város azon időben maga sem kívánta megadóztatni azon fát, és csak most utólag találja ezélszerünek a vizén szállított fára is az adót kivetni. Ezen argumentumot nem fogadhatom el; először mert nem alkotmányos képviselőtestület állapította meg a díjjegyzéket, hanem provisorius képviselőtestület; és másodszor, mert azt megerősítette szintén nem alkotmányos kormányközeg, hanem az akkori volt helytartótanács. Tehát nem áll azon érv, — és ugy hiszem, ezt senki sem fogja vitatni, — hogy, mert az akkor nem volt szükséges, tehát most se legyen szükséges. Pest városának szükségletei évről évre szaporodnak. A kereskedelem élénksége, az ipar és forgalom növekedése, mely a városban észlelhető, és a lakosság szaporodása oly körülmények, mik városunknak valóban nagy lendületét tanúsítják, minek folytán a városnak évi kiadásai évről évre fokozódnak. Nem elegendő a várostól megtagadni a jövedelmi forrást, de ismernünk kell a város viszonyait, tudnunk kell, hogy minő jövedelmi forrásokkal rendelkezik a város, midőn az évről évre előforduló és el nem utasítható költség fedezéséről van szó. A roppant városi budget íedezéséül igen is szolgálnak az oly jövedelmek, mint ez is, szolgálnak a különböző vámtételek, melyek a kereskedelmi czikkekre különféle módou kirovatnak. Elismerem, hogy ez a kereskedőkre és magukra a fogyasztókra is terhes, de azt hiszem, t. ház, senki sem fogja tagadni, hogy minden nagy városban épen azért, mert a nagy város igényei követelik, hogy a közigazgatás megfeleljen a város rangjának , a városok csak is rendkívüli források által fedezhetik évi kiadásaikat; tehát be fogjuk azt is ismerni, hogy igazságos és helyes, hogy a városok a kereskedelmi és egyéb szükségletű czikkeket a melyekből legkönnyebben vehetik be a jövedelmet, megadóztathassák. Ha fog találkozni egy financzier, a ki ettől eltekintve jobb forrást fog nyitni, melyből ezen elkerülhetlen költségek fedezetet fognak találni, akkor ón is ki fogom mondani, hogy föltétlenül föl kell menteni a fogyasztási czikkeket az adó alól, és e vámtételt el kell törölni. Méltóztassék a t. ház figyelembe venni, hogy, ha elvonunk a várostól itt 20,000 forintot, amott 50,000 frtot, talán egy más társulat folyamodik és még nagyobb összeget kér levonatni ós a képviselőház a város jövedelmét csökkenteni magát hivatottnak fogja tartani: akkor nem tudom, hogyan fogja a város az évi költségeket fedezhetni. De különben a másik indok sem áll, mintha itt valami nagy sérelem történnék a fogyasztókon: mert méltóztatott fejtegetésében a t. előadó ur fölemlíteni, hogy kik a panaszlók? Egypár fakereskedő. Panaszkodnak azok a fakereskedők, a kik akkor, midőn a város 20 kr. vámot akart kiróni a vizén szállított fára, fölemelték a fa árát forintokkal, oly emberek, a kik a kereskedés terén a közönség érdekének az első szükségleti fogyasztási ezikket drága áron bocsátják áruba, a kik csak nyereséget keresnek, és a kik ugyszólva monopóliumot űznek e czikkel, és az árakat egész a tulcsigázásig emelik. Azért panaszkodnak tehát, hogy az ő nyereségök a város javára 20 krral megcsökkentetni szándékoltat. En nem hiszem, hogy a tűzifa ára le fogna szállani, ha ezen vám megszüntettetnék. Ez tehát nem a fogyasztók panasza, hanem a fakereskedőké. Ez a száraz tényeknek felel meg, ezzel szemben, én t. ház, a bizottság indokait, azt hiszem, megállhatóknak és alaposaknak nem nyilatkoztathatom; hanem ellenkezőleg olyanoknak, melyektől eltekintve, a város kérelmét kell figyelembe venni. En nem mondom azt, hogy a minisztériumnak nincs joga ellenőrizni a város önkormányzatát és azon önhatosági j^gát is, miszerint magát megadóztassa. Igenis, — azt mondom,— van joga. Csak clZ cL kérdés, hogy helyesen gyakorolja-e azt? s azt mondom, ezen esetben nem helyesen gyakorolta : mert a város élt jogával, de nem élt vele vissza. Ha oly megadóztatást fogna a város kivetni , mely a lakosok közadózási képességét megtámadná, kötelessége volna a minisztériumnak, e tekintetben ellenőrzési jogát gyakorolni és a törvényhatóságot korlátolni; de a jelen esetben erről szó sincs, és azért a minisztériumnak nem volt joga a várost ebbeli jogában megakadályozni. Nem akarom a t. ház türelmét tovább fárasztani, hanem ismételve ajánlom Pestváros kérelmét a t. ház figyelmébe, annálinkább, mert ha Pestnek itt is ott is jövedelmeit elvonjuk, midőn ma is sok alapos panaszunk van a város ügyének vezetése ellen—de ezek leginkább abban gyökereznek, hogy a városnak nincs elegendő pénzösszeg rendelkezésére—megvagyok győződve,hogy bárki lesz Pestváros képviseletének élén, a panaszok mindig szaporodni fognak, és az ismét abban fogja indokát lelni, hogy nincs a városnak elegendő pénzösszeg rendelkezésére, szükségeinek fedezésére. Kérem a bizottság véleményének elvetésével, méltózássék a város kérelmének helyt adni. Tóth Vilmos bclügym. államtitkár : T. ház! Nem levén bejelentve mint a belügyminiszter ur képviselője, csak mint képviselő fogok fölszólalni, és midőn ezt teszem, engedelmet kérek a tisztelt háztól, hogy két átiratot olvasok föl, mely épen ez ügyben a kereskedelem