Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

36 164. országos Ülés ápril 8. 1870. dul ; most legújabban pedig a királyi itélő táb­lának egyik osztályában elfogadták ily ügyek­ben is e bizonyibási módot, a másikban pedig elvetették azt; s ha most az ügy ezen jognézet miatt a hétszemélyes táblához fölebbeztetik, ott kimondják a bűnöst : mert szabatos törvény hi^ anyában két egyenlő Ítélet szól a bűnös mellett. Böviden, mindaddig, mig meg nem alkotjuk a polgári anyagi törvénykönyvet, mig nem szer­vezzük az első bíróságokat; nem lehet jogosan büntetéseket oly nagy szigorral kiszabni : mert nem tudjuk, hogy mi a jog, nem tudjuk, hogy mi az alap, ós igy nem tudhatjuk, ki ól vissza a joggal, ki él vissza az alappal. Én pártolom Dietrich képviselő ur módo­sitványát, hogy t. i. a 2-ik és 3-ik §. a tör­vényjavaslatból hagyassék ki. (Helyeslés hal felől.) Elnök: A 2-dik §. szerkezetére három módosítvány tétetett. Először szavazunk a szer­kezetre : vajon elfogadja-e a ház, vagy nem ? (Helyeslés.) azután szavazunk a módosításokra. Tehát a központi bizottság szerkezete szerint a 2-ik §-t elfogadja-e a ház: igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtör­ténik.) A központi bizottság szerkezete szerint a 2. §. elfogadtatik. (Fölkiáltások jobb felől: Nem értettük a kérdést! Zaj.) Nem méltóztattak figyelni az egész vitatko­zásra. (Ugy van ! bal felől.) A szerkezet mellett van három módositvány. Először arra szavazunk : a szerkezetet fogadja-e el a ház ? s azután me­gyünk át a módositványokra. Tehát elfogadja-e vagy nem a ház a szerkezetet ? A kik elfogad­ják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak azok fölállani, a kik nem fogad­ják el. (Megtörténik.) Én nem tudom kivenni a többséget. (Fölkiáltások : Meg kell számlálni.') Te­hát jegyző urak szíveskedjenek megszámlálni. {Jegyzők számlálják a képviselőket.) Most méltóz­tassanak azok fölállani, a kik elfogadják. (Meg­történik. Jegyzők számlálják a képviselőket.) 78 el­fogadja, 56 nem ; tehát a többség a szerkezetet elfogadja. (Fölkiáltás: Még ez a módositványt nem zárja ki!) Én igen sajnálom, hogy a t. ház nincs annyi nyugalommal, hogy megértse az elnök szavát. Én föltettem azon kérdést, hogy elfo­gadja-e a ház a szeriiezetet; a többség elfogadta, igy a módositvány elesik. (Helyeslés a bal oldalon.) Menjünk tovább a 3-ik §-ra. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 3-ik §4.) Hodossy Imre a központi bizott­ság előadója: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház 1 f (Elfogadjuk.) Várady Gábor: T. ház! Én nagyon rö­vid leszek, különösen azért, mert indítványom sorsa iránt nem lehetek egy pillanatra sem két­ségben, s mert az idő már nagyon előre haladt. (Közbeszólás: Bizony nagyon előre haladt!) Sajná­lom, hogy későre haladt, de én az időt nem szabá­lyozhatom. Az én módositványom az, hogy a 3. §. után egy uj §. tétessék, az 5-ik mármost 4-ik §-ként, a következő szerkezettel: ugyanezen tör­vény 505-ik §-sa következőleg módosittatik: „Ha a felek az eljárás megállapítását is magában fog­laló szerződésűkben világosan ki nem jelentették, hogy a választott bíróság a törvénykezési rend­tartás szabályaihoz kötve nincs: ezen szabályok a jelen fejezetben foglalt eltéréssel a választott bíróság eljárásában is zsinórmértékül szolgálnak." Ez a választott bíróságra vonatkozik. Az igen t. igazságügyminiszter ur, midőn ezen törvényja­vaslatot előterjesztette, azon szándékból tette azt, hogy az igazságszolgáltatást lehetőleg gyor­sítsa. Erre vonatkozik az l-ő, 2-ik és 3-ik §. Az én javaslatom is ezt czélozza: mert az igaz­ságszolgáltatás gyorsítva van az által; miután a törvénykezési rendtartás világos szabványa sze­rint a választott bíróság iránt egyezkedő felek nem mondhatnak le, ezen törvény világos betűje szerint, a törvénykezési rendtartás szabványairól, azon kivételekkel, a melyek az illető fejezetben foglaltatnak, és az osztályokban is 'ölemlittet­tek. T. ház! ezen intézkedés, a feleknek azon joga, hogy ők az eljárásra nézve belátásuk sze­rint megállapodhassanak. Bátor leszek a törvény eredeti szövegét fölolvasni. Az 505-ik §-ot meg­előző §., melyben az eljárásról van szó, igy szól: ,,A választott bíróságnak kötelessége 15 nap alatt elnököt választani, s egyetértés hiányában el­nöknevezés végett az előbbi §-ban említett bíró­ságot megkeresni; az elnök megválasztása, ille­tőleg kinevezése után pedig ismét 15 nap alatt az eljárás módját a felekkel egyetértőleg meg­állapítani s az ügy folyamatba tétele iránt in­tézkedni. Ha az eljárás módja iránt nem sikerül az egyetértés, az e részben fenálló szabályok alkalmazásának van helye." Minő eljárás értetik itt? az, mely ezen rend­tartásban foglaltatik : hogy t. i. az eljárás szó­beli legyen-e, vagy írásbeli. Más nem értethetik: mert az 505, §. világosan mondja: „A törvény­kezési rendtartás szabályai, a jelen fejezetben foglalt eltéréssel, a választott bíróság eljárásában is zsinórmértékü] szolgálnak." Ezt ugy értelmezte az igazságügyminiszter uris, a törvénykezési rendtartás életbeléptetésére kiadott rendeletében. Az én módositványom azonban azt tartal­mazza, hogy a felek jogosítva legyenek, ugy a mint az más államokban is van, a törvényke­i zési rendtartás szabványaitól egészen eltérőleg

Next

/
Thumbnails
Contents