Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos ttiés ápril 8. 1870. ÖW 1 javaslat 2-ik szakasza kitűzött, elejteni; arról sem akarok szólni, hogy a pörös felek, kik minden egyes beadvány után terhes bélyegköltséget fizetnek, és ezzel hozzájárulnak azon biró fizetéséhez, kinek mun­kája igénybe vétetik; sőt az ellen sem teszek ki­fogást, hogy bizonyos esetekben a birság 1000 frtig terjesztessék, habár mellékesen legyen mondva, másországok perrendtartásaiban hasonló szigoruin­tézkedést alig találunk. Deremélem, hogy méltányos nak fogják találni óhajtásaimat, midőn csak arra ké­rem a t. házat : méltóztassék a törvényjavaslat szövegében legalább azt kimondani, hogy a biró a birság megszabásánál a per összegére is figye­lemmel tartozik lenni. Óhajtanám a birák ne­taláni önkénykedésének eshetőségét lehetőleg kor­látozni az által, hogy minden oly perben, mely 20,000 frtot fölül nem halad, csak 500 frtig terjedhető bírságot Ítélhessenek, 1000 frtig pe­dig a büntetést csak oly perekben terjeszthessék, melyekben a keresetbe vett összeg 20,000 frtot fölül halad. így mégis némi arány lenne a büntetésre nézve behozva. A 20,000 frtot azért vettem fel mértékül, mert azt hiszem, hogy ha a legfőbb tőrvényszék­nél az ügyek némileg rendes kerékvágásba ho­zatnak: sem a miniszter ur, sem a t. ház nem számit arra, hogy egy fölebbezés, lejárta be­adásától számítva, 3 hónapnál több időt venne igénybe; 20,000 írtnak 3 hónapra 6%-os ka­matja pedig csak 300 írt; ha tehát a birság 500 frtig terjed, a büntetés igy is elég szigorú leend, különösen, ha figyelembe vétetik, hogy az elmarasztalt fél ugyanazon pörös összeg után a felperesnek is tartozik 6%-os kamatot fizetni. Nem hiszem tehát, hogy feltételezni lehessen, miszerint a büntetésnek általam ajánlott aránya mellett is valaki a fölebbezés általi időnyerésből anyagi nyereségre számithasson. Miért is bátor vagj^ok erre nézve módositványomat benyújtani, és kérni a t. házat, hogy azt elfogadni méltóz­tassék. Mihályi Péter jegyző (Olvassa Győrffy Gyula módositványát.) Berzenczey László: A maros-vásár­helyi kir. tábla területén levő ügyvédi kar fel­lázadt és felszólalt, hogyha minden ember füg­getlenséget kivan az országban, sokat beszélnek a birák függetlenségéről, a polgárok független­ségéről : vegyük tekintetbe már az ügyvédek füg­getlenségét is, s e tekintetben felszólítottak, hogy kérvényöket adjam be a képviselőháznak. Én a t. házat megkíméltem, és nem adtam be a hosszú kérvényt, hanem azt mondtam nekik, hogy ne hányjanak falra borsót, ne adjanak ké­relmet az országgyűléshez: mert az haszontalan. Tudjuk azt is, hogy ami országgyűlésikig foly KÍPV. H. NAPLÓ 1844 vm. be, kivált a kormánynyal szemben, nem igen szo­kott nagy rokonszenvvel találkozni a kormány­nál. Azt mondják a miniszter urak: „Keresse­nek fel minket személyesen, és ne folyamodja­nak az országgyűléshez." Én csak azt vagyok bátor mondani, hogy nekünk csak két törvényszékünk van, mert — tisz­telet becsület a bíráknak — nálunk osztrák tör­vények vannak, osztrák birák vannak. Voltak nagy zászlós restauratiók, s akkor a német birák megígérték, hogy a magyar törvények szerint foguak ítélni ; hanem minthogy magyar törvény nincs, még most is német törvény szerint Ítél­nek, sőt azt mondják nagy büszkén, hogy nem tudnak egy szót sem magyarul ; hanem miután a törvényt sem tudják, ugy tesznek, mint az egykori doctor, ki a recepteket csak a zsebéből húzta ki, ők is csak ugy alkalmazzák a törvényt a perekre. Valóban sajnálattal látom azt, hogy nagy akadályul szolgál a sok per; hanem sajnos, van­nak sokszor igazságok, melyek törvény szerint ugyan igazságok, de valójában igaztalanságok. Bátor vagyok itt felhozni egy igen rövid példát. (Halljuk! Nem kell!) Egy száműzött 20évigkün volt, (Mozgás.) mikor haza jött, minden vagyona oda volt, mert azt ugy kívánta a magasabb po­litika; hanem egy hitelezője van, ki előáll 20 év múlva, sazt mondja: ,,—Már most fizesd meg négyszeresen tartozásodat. „ —Igen, de én egy fil­lért sem kaptam a magaméból. — Az mindegy, azért csak fizess!" Most a törvény szerint a hi­telezőnek igaza van, a száműzött pedig fizeti a perköltséget, a százalékot, és ezt mind kétszeresen kell fizetnie. Már most, miután ily esetek vannak, — különösen szegény magammal is — (Derült­ség) méltán mondható, hogy ez igaztalanság épen a törvény szerint történik. Már most, ha valaki mégis merészelne a semmitőszékhez menni, mit nyerne ottan? vajon felmentetnék-e a 20% vagy az adósság fizetése alól? Tudjuk, hogy Er­délyben az a királyi tábla igen hatalmas ; ha­nem vannak-e törvényeink, van-e codesünk ? Mily roppant a munka e tekintetben! az igazságügy­miniszternek aludni is alig van ideje. (Felkiáltá­sok jobb felől : A dologra!) Tán helyesen teszem, ha kérdem önöktől: hogy mi az a dolog ? (De­rültség.) Önök, daczára annak, hogy azt mondják, hogy nincs érdek, nincs ez, nincs az : ugy be­szélnek, mintha legrendesebb törvényeink volná­nak, mintha volna codexünk; pedig nincs rende­zett ítélőszék, nincsenek rendezett törvények, és most mégis oly roppant szigort akarnak alkal­mazni, és ugy intézkednek : mintha szóba sem jöhetne egy két fórumon hozott ítélet igazsága vagy igáztál ansága. Ugy találom t. ház, hogy ez a — nem is tudom, hogy nevezzem — sem­5

Next

/
Thumbnails
Contents