Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos ttiés ápril 8. 1870. ÖW

1 javaslat 2-ik szakasza kitűzött, elejteni; arról sem akarok szólni, hogy a pörös felek, kik minden egyes beadvány után terhes bélyegköltséget fizetnek, és ezzel hozzájárulnak azon biró fizetéséhez, kinek munkája igénybe vétetik; sőt az ellen sem teszek kifogást, hogy bizonyos esetekben a birság 1000 frtig terjesztessék, habár mellékesen legyen mondva, másországok perrendtartásaiban hasonló szigoruintézkedést alig találunk. Deremélem, hogy méltányos nak fogják találni óhajtásaimat, midőn csak arra kérem a t. házat : méltóztassék a törvényjavaslat szövegében legalább azt kimondani, hogy a biró a birság megszabásánál a per összegére is figyelemmel tartozik lenni. Óhajtanám a birák netaláni önkénykedésének eshetőségét lehetőleg korlátozni az által, hogy minden oly perben, mely 20,000 frtot fölül nem halad, csak 500 frtig terjedhető bírságot Ítélhessenek, 1000 frtig pedig a büntetést csak oly perekben terjeszthessék, melyekben a keresetbe vett összeg 20,000 frtot fölül halad. így mégis némi arány lenne a büntetésre nézve behozva. A 20,000 frtot azért vettem fel mértékül, mert azt hiszem, hogy ha a legfőbb tőrvényszéknél az ügyek némileg rendes kerékvágásba hozatnak: sem a miniszter ur, sem a t. ház nem számit arra, hogy egy fölebbezés, lejárta beadásától számítva, 3 hónapnál több időt venne igénybe; 20,000 írtnak 3 hónapra 6%-os kamatja pedig csak 300 írt; ha tehát a birság 500 frtig terjed, a büntetés igy is elég szigorú leend, különösen, ha figyelembe vétetik, hogy az elmarasztalt fél ugyanazon pörös összeg után a felperesnek is tartozik 6%-os kamatot fizetni. Nem hiszem tehát, hogy feltételezni lehessen, miszerint a büntetésnek általam ajánlott aránya mellett is valaki a fölebbezés általi időnyerésből anyagi nyereségre számithasson. Miért is bátor vagj^ok erre nézve módositványomat benyújtani, és kérni a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Mihályi Péter jegyző (Olvassa Győrffy Gyula módositványát.) Berzenczey László: A maros-vásárhelyi kir. tábla területén levő ügyvédi kar fellázadt és felszólalt, hogyha minden ember függetlenséget kivan az országban, sokat beszélnek a birák függetlenségéről, a polgárok függetlenségéről : vegyük tekintetbe már az ügyvédek függetlenségét is, s e tekintetben felszólítottak, hogy kérvényöket adjam be a képviselőháznak. Én a t. házat megkíméltem, és nem adtam be a hosszú kérvényt, hanem azt mondtam nekik, hogy ne hányjanak falra borsót, ne adjanak kérelmet az országgyűléshez: mert az haszontalan. Tudjuk azt is, hogy ami országgyűlésikig foly KÍPV. H. NAPLÓ 1844 vm. be, kivált a kormánynyal szemben, nem igen szokott nagy rokonszenvvel találkozni a kormánynál. Azt mondják a miniszter urak: „Keressenek fel minket személyesen, és ne folyamodjanak az országgyűléshez." Én csak azt vagyok bátor mondani, hogy nekünk csak két törvényszékünk van, mert — tisztelet becsület a bíráknak — nálunk osztrák törvények vannak, osztrák birák vannak. Voltak nagy zászlós restauratiók, s akkor a német birák megígérték, hogy a magyar törvények szerint foguak ítélni ; hanem minthogy magyar törvény nincs, még most is német törvény szerint Ítélnek, sőt azt mondják nagy büszkén, hogy nem tudnak egy szót sem magyarul ; hanem miután a törvényt sem tudják, ugy tesznek, mint az egykori doctor, ki a recepteket csak a zsebéből húzta ki, ők is csak ugy alkalmazzák a törvényt a perekre. Valóban sajnálattal látom azt, hogy nagy akadályul szolgál a sok per; hanem sajnos, vannak sokszor igazságok, melyek törvény szerint ugyan igazságok, de valójában igaztalanságok. Bátor vagyok itt felhozni egy igen rövid példát. (Halljuk! Nem kell!) Egy száműzött 20évigkün volt, (Mozgás.) mikor haza jött, minden vagyona oda volt, mert azt ugy kívánta a magasabb politika; hanem egy hitelezője van, ki előáll 20 év múlva, sazt mondja: ,,—Már most fizesd meg négyszeresen tartozásodat. „ —Igen, de én egy fillért sem kaptam a magaméból. — Az mindegy, azért csak fizess!" Most a törvény szerint a hitelezőnek igaza van, a száműzött pedig fizeti a perköltséget, a százalékot, és ezt mind kétszeresen kell fizetnie. Már most, miután ily esetek vannak, — különösen szegény magammal is — (Derültség) méltán mondható, hogy ez igaztalanság épen a törvény szerint történik. Már most, ha valaki mégis merészelne a semmitőszékhez menni, mit nyerne ottan? vajon felmentetnék-e a 20% vagy az adósság fizetése alól? Tudjuk, hogy Erdélyben az a királyi tábla igen hatalmas ; hanem vannak-e törvényeink, van-e codesünk ? Mily roppant a munka e tekintetben! az igazságügyminiszternek aludni is alig van ideje. (Felkiáltások jobb felől : A dologra!) Tán helyesen teszem, ha kérdem önöktől: hogy mi az a dolog ? (Derültség.) Önök, daczára annak, hogy azt mondják, hogy nincs érdek, nincs ez, nincs az : ugy beszélnek, mintha legrendesebb törvényeink volnának, mintha volna codexünk; pedig nincs rendezett ítélőszék, nincsenek rendezett törvények, és most mégis oly roppant szigort akarnak alkalmazni, és ugy intézkednek : mintha szóba sem jöhetne egy két fórumon hozott ítélet igazsága vagy igáztál ansága. Ugy találom t. ház, hogy ez a — nem is tudom, hogy nevezzem — sem5