Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

32 164. országos Ülés ápril 8. 1870. hibásabb a kettő közül? Vajon a fél világosítsa e föl az ügyvédet arról, hogy ezen esetben világos a törvény; a fél világositsa-e föl az ügyvédet? Én azt hiszem, hogy az megfordítva áll, t. i. az ügyvéd van kötelezve fölvilágosítani a felet arról, hogy ezen esetben a törvény világos értelme ellen folyamodnék pörorvoslathoz, az ügyvéd kötelességének tartom : fölvilágosítani a felet arról, hogy ha ily esetben felebbezéssel él, bírság fogja érni, és ha az ügyvéd ezt tenni elmulasztaná : első sorban az ügyvédet hibáztatom és azt teszem felelőssé. Azt gondolom, hogy a törvényhozás czélja : megakadályozni a konok perekedéseket, a jelen szerkezetben pedig azt semmi esetre sem érjük, el; mert a törvény csak azt mondja, hogy „ha a fél egyenes utasítása ellen él föllebbezéssel," tehát a törvény feltételezi, hogy a fél vizsgálja meg az ügyet és utasítja ügyvédét arra, hogy ne éljen föllebbezéssel. En azt gondolom, hogy azt meg kell fordi. tani, és erre nézve következő szerkezetet ajánlok a 2-ik §-hoz: Ha az ügyvéd az általa képviselt fél külön e ezélra kiadott írásbeli utasítás nélkül él föllebbezéssel, az elmarasztalt fél viszkereseti joga mind a birságra, mind az okozott költségekre az ügyvéd ellen fönhagyatik. Azt gondolom t. ház, hogyha javítunk e szakaszon javítsunk ugy, hogy a ezélnak teljesen megfeleljen. Széll Kálmán jegyző: (olvassa Halmossy Endre mődositványát.) Hodossy Imre előadó : Halmossy Endre képviselő ur módositványára kénytelen vagyok azon ellenvetést tenni, melyet Várady Gábor képviselő ur módositványára is tettem, mert ez is elvi uj intézkedést tartalmaz. Az eredeti szerkezet, melyet a miniszter ur bemutatott, semmi mást nem czéloz, mint azt, hogy azon büntetések, melyek a perrendtartás által már most is ki vannak szabva: fölebb emeltessenek és szigorúbban alkalmaztassanak azok ellen, kik okai a perlekedésnek. Hanem azon viszony, mely a perrendtartás szerint az ügyvéd és fél között felállíttatott, és mely, bár a képviselő ur az ellenkezőjét állítja ; az ügyvédre nézve gyakran túlságosan terhes, azon viszony elvi megállapítását csak igy per tangentem és mellékesen megoldani a magam részéről ezélszerünek nem tartom. Meglehet, hogy azon osztályban, melynek a képviselő ur tagja, ez megvitattatott; hanem én erre s Tisza Kálmán képviselő ur előbbi észrevételére csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem elégséges az, hogy valamely kérdés egy osztályban fölvétessék, és ott szóba hozassék: hanem szükséges, hogy előbb a háznak bemutattassék, s j az osztályokhoz utasittassék. Bátor vagyok továbbra is ajánlani a központi bizottság által javaslatba hozott szerkezetet. Győrffy Gyula : Nem tudom, hogy hasonló eljárásban fogja-e a t. ház részesiterii Halmossy képviselő ur indítványát, mint a melyben Várady képviselő társamét részesítette. Hogy ha a t. ház következetes akar lenni magához: akkor ezen módosításhoz alig lehet hozzászólani. Azért röviden csak annyit jegyzek meg, hogy ezen módositványt kivihetlennek tartom és nem hiszem, hogy a czél, melyet a t. képviselő ur kitűzött, ezen módositvány által elérethessék. Ha a vesztett Ítélet kézbesítése után kellene az ügyvédnek a féltől utasítást nyerni az iránt, hogy fölebbezéssel éljen-e vagy ne; miután igen sokszor megtörténhetik, hogy azon rövid idő alatt, mely a fellebbezés beadására ki van tűzve, az ügyvéd a féllel tényleg összeköttetésben nincs, ós nem is lehet, például távol lakás miatt: igen gyakran megtörténhetik, hogy az ügyvéd önmaga iránti óvatosságból el fogná mulasztani a fölebbezést, és ez által egyszersmind az igazság kiderítése is hátrányt szenvedne. Áttérve saját módositványomra, az elébb, midőn, elismerem, tévedésből roszul választott alkalommal felszólaltam, igyekeztem az igazságügyminiszter urnák mai előadásából kimutatni azt, hogy annak, miszerint a legfőbb törvényszéknél a íölebbviteli esetek össze vannak halmozva: csak egyik oka a konokság, és azon visszaélés, mely a perorvoslatokkal elkövettetik. De vannak más okok is, melyeket figyelmen kivül hagyni nem lehet. Hivatkoztam a polgári törvények hiányára, a perrendtartás hibáira, és azon zavarra, mely ez által előidéztetett. Még csak azt vagyok bátor a t. háznak és az igazságügyi miniszter urnák becses figyelmébe ajánlani,hogy ha bár ennem szeretem, és kerülöm azon kifejezéseket, melyek a bíróságok tekintélyét és azok iránti bizalmát hazánkban megrontják : mégis kénytelen vagyok kimondani, hogy a bíróságok eddigi eljárása még nem szerezte meg magának az országban azon tekintélyt, amelyre idővel, remélem, hogy emekedni fog. Midőn t. ház, mindezen okok a gyakori fölebbvitel eseteire befolyással birnak: én valóban nem tartom helyesnek a törvényjavaslatot ugy szövegezni, hogy abban korlátlan hatalom adassék a bírónak minden egyes perben, a per öszszegére való tekintet nélkül, a bírságot 1000 frtig kijelelni; mert ha ez korlátlanul a bíró önkényére hagyatik, igen könnyen megtörténik, hogy nem lesz fölebbezés, de nem lesz igazságszolgáltatás sem : mert a felek a perorvoslattól vissza^ fognak riasztatni. En nem akarom azon czélt, melyet a törvény-