Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

30 164. országos ülés ápril 8. 1870. szoktam a fölött habozni: hogy ha valamit elvileg pártolok, azt tettleg is rögtön el ne fogadjam. (Helyeslés bal felől.) Én tehát Várady t. képviselőtársam indítványára szavazok. Vidliczkay József: Én, t. ház, csupán azon okból szólok hozzá, mert a fönforgo kérdést igen fontosnak tartom. Ha ezen törvényjavaslatnak nem az volna czime: az 1868. LIV. t. ez. némely §-ainak módositásáról, akkor meghiszem : talán lenne súlya azon kifogásnak, hogy ez alkalommal nem tárgyalható ; de miután az előadott indítvány olyan, hogy egy magában álló kérdést tárgyazza, még pedig a lehető legegyszerűbbet : valóban nem vagyok képes belátni azt, hogy az indítványozott módosítások közé miért ne lehetne ezt is behozni. (Százat is! Jobb felől.) Ezt előre bocsátva, t. ház, mindenekelőtt Hoffmann képviselőtársunknak kívánok felelni. (Halljuk!) A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy itt egy százados gyakorlatnak megváltoztatásáról van szó. Bocsánatot kérek, én ezt a százados gyakorlatot nem ismerem. (Fölkiáltások jobb felől: Elég rósz!) Először megengedem azt, hogy a régi magyar törvényeknek az volt fölfogása, hogy a király egyszersmind summus justitiarus, hanem bátor vagyok hivatkozni épen t. képviselőtársunkra : mi a nézete az iránt, hogy a király egyszersmind a summus justitiarus, vajon ezen fölfogás áll-e a mai tudományok színvonalán ? En azt hiszem, hogy azt fogja mondani, hogy nem áll ; sőt hogy ez azon eszmék közé tartozik, melyeket a mai tudomány el nem fogad és hamis tannak hirdet. De van még egy más tekintet is. Nem áll az, hogy itt százados gyakorlat megváltozásáról lenne szó. Méltóztassék t. képviselőház, visszaemlékezni az országbírói értekezlet munkálatára, az ideiglenes törvénykezési szabályokra. Az ideiglenes törvénykezési szabályok szerint a biróküldés jogát a hétszemélyes tábla gyakorolta: (Ideiglenesen! jobb felől.) tehát százados gyakorlatról szó sem lehet. Ezt előrebocsátva, t. ház, a kérdés egyszerűen az, hogy a biróküldés joga birói cselekvény-e, vagy nem? Én azt hiszem, hogy azt semmikép kétségbe vonni nem lehet, hogy ez a szó legszorosabb értelmében birói cselekvény. Ki kell hallgatni a fönforgo kérdésre nézve a feleket, ki kell hallgatni a lehetőleg érdekeltebb bíróságokat, határozatot kell hozni; ez a birói eljárás természeténél fogva birói actus. Én nem tudom megegyeztetni az én fogalmaimmal, hogy e véghetetlen fontos birói cselekvényt miként lehetne épen s egyenesen a végrehajtó hatalomra ruházni, s miért nem adnók azt át a legfőbb törvényszéknek, t. i. a semmisítő széknek. Ezan okoknál fogva pái-tolom Várady Gábor t. képviselőtársam módositványát. (Helyeslés bal felől: Szavazzunk!) Rudnay Sándor: T. ház! Igen röviden akarok csak előttem szólott képviselő urnák annyit válaszolni, hogy itt nincs szó a polgári perrendtartás minden hiányos szabványának megváltoztatásáról, (Fölkiáltás bal felől: De némelyekről,) mit az mutat, hogy a törvényjavaslat ezen pzimet viseli, hogy „az 1868. LIV. t. ez. némely §§-ainak módosítására vonatkozólag." Nézetem szerint e törvényjavaslat csupán csak a perrendtartás azon §§-aira vonatkozik, melyek szoros kapcsolatban vannak a felebbviteli bíróságok itélőbirái számának meghatározásáról szóló törvényjavaslattal; és ha méltóztatnak azt vizsgálni, ki fog tűnni, hogy az 1-ső §. megállapítja a tanácsokban működő bírák számát, a 2-ik és 3-ik pedig igyekszik azon perek számát csökkenteni, melyek a fölebbviteli bíróságnál előfordulnak, és miután e törvényjavaslat csak ezekre vonatkozik, és szoros összeköttetésben van az előbb tárgyalt törvényjavaslattal: én nem akarom kiterjeszteni a vitát a perrendtartás egyéb szakaszaira is, mint a melyek az előbb megvitatott törvényjavaslattal összeköttetésben vannak, és igy nem fogadom el ezen módosítást. Horvát Boldizsár Igazságügyminiszter : T. ház! Ne méltóztassanak eddigi hallgatásomat oda magyarázni, mintha én a biróküldés jogához minden áron ragaszkodni akarnék. Már a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a 25-ik §-nál, mely arról intézkedik, hogy a birák és közigazgatási hatóságok közt fölmerült illetékességi összeütközések elintézésére a minisztérium hatalmaztassék föl, már ott kijelentettem, hogy én ezt csak egj^előre óhajtom igy : miután oly fórum, melyre az ily kérdések elintézését bizni lehetne, — a mi másutt vagy államtanács, vagy államtörvényszékek utján történik — nálunk még nincs. És igy vagyok a delegatióval is. Semmi kifogásom az ellen, hogy ha méltóztatnak e kérdést a semmitő székre bizni, elvileg ezen módosítást megtámadni egyátalán nem akarom ; csak gyakorlati szempontokból van aggodalmam, t. i. most, midőn azon bajokon akarunk segíteni, melyeket épen azon körülmény okoz, hogy legfőbb bíróságaink tul vannak terhelve teendőkkei, (Közbeszólás bal felől: Megszaporítottuk kettővel.) tanácsos-e, opportunus-e ujabb kérdéseket oda vinni, a melyek pedig százanként merülnek föl*évenkint, s a melyek az igazságügyi minisztérium egy egész osztályát elfoglalják? Csupán ez az aggodalmam ; elvileg különben semmi kifő-