Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

30 164. országos ülés ápril 8. 1870. szoktam a fölött habozni: hogy ha valamit el­vileg pártolok, azt tettleg is rögtön el ne fogadjam. (Helyeslés bal felől.) Én tehát Várady t. képviselőtársam indít­ványára szavazok. Vidliczkay József: Én, t. ház, csu­pán azon okból szólok hozzá, mert a fönforgo kérdést igen fontosnak tartom. Ha ezen törvény­javaslatnak nem az volna czime: az 1868. LIV. t. ez. némely §-ainak módositásáról, akkor meg­hiszem : talán lenne súlya azon kifogásnak, hogy ez alkalommal nem tárgyalható ; de miután az előadott indítvány olyan, hogy egy magában álló kérdést tárgyazza, még pedig a lehető leg­egyszerűbbet : valóban nem vagyok képes belát­ni azt, hogy az indítványozott módosítások közé miért ne lehetne ezt is behozni. (Százat is! Jobb felől.) Ezt előre bocsátva, t. ház, mindenekelőtt Hoffmann képviselőtársunknak kívánok felelni. (Halljuk!) A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy itt egy százados gyakorlatnak megváltoztatásáról van szó. Bocsánatot kérek, én ezt a százados gyakorlatot nem ismerem. (Fölkiáltások jobb felől: Elég rósz!) Először megengedem azt, hogy a régi ma­gyar törvényeknek az volt fölfogása, hogy a király egyszersmind summus justitiarus, hanem bátor vagyok hivatkozni épen t. képviselőtár­sunkra : mi a nézete az iránt, hogy a király egyszersmind a summus justitiarus, vajon ezen fölfogás áll-e a mai tudományok színvonalán ? En azt hiszem, hogy azt fogja mondani, hogy nem áll ; sőt hogy ez azon eszmék közé tartozik, me­lyeket a mai tudomány el nem fogad és hamis tannak hirdet. De van még egy más tekintet is. Nem áll az, hogy itt százados gyakorlat megváltozásáról lenne szó. Méltóztassék t. képviselőház, vissza­emlékezni az országbírói értekezlet munkálatára, az ideiglenes törvénykezési szabályokra. Az ideig­lenes törvénykezési szabályok szerint a birókül­dés jogát a hétszemélyes tábla gyakorolta: (Ideiglenesen! jobb felől.) tehát százados gyakor­latról szó sem lehet. Ezt előrebocsátva, t. ház, a kérdés egyszerűen az, hogy a biróküldés joga birói cselekvény-e, vagy nem? Én azt hiszem, hogy azt semmikép kétségbe vonni nem lehet, hogy ez a szó legszorosabb értelmében birói cse­lekvény. Ki kell hallgatni a fönforgo kérdésre nézve a feleket, ki kell hallgatni a lehetőleg ér­dekeltebb bíróságokat, határozatot kell hozni; ez a birói eljárás természeténél fogva birói actus. Én nem tudom megegyeztetni az én fogalmaimmal, hogy e véghetetlen fontos birói cselekvényt mi­ként lehetne épen s egyenesen a végrehajtó ha­talomra ruházni, s miért nem adnók azt át a legfőbb törvényszéknek, t. i. a semmisítő szék­nek. Ezan okoknál fogva pái-tolom Várady Gábor t. képviselőtársam módositványát. (Helyeslés bal felől: Szavazzunk!) Rudnay Sándor: T. ház! Igen rövi­den akarok csak előttem szólott képviselő ur­nák annyit válaszolni, hogy itt nincs szó a pol­gári perrendtartás minden hiányos szabványá­nak megváltoztatásáról, (Fölkiáltás bal felől: De némelyekről,) mit az mutat, hogy a törvény­javaslat ezen pzimet viseli, hogy „az 1868. LIV. t. ez. némely §§-ainak módosítására vonatkozó­lag." Nézetem szerint e törvényjavaslat csupán csak a perrendtartás azon §§-aira vonatkozik, melyek szoros kapcsolatban vannak a felebbvi­teli bíróságok itélőbirái számának meghatározá­sáról szóló törvényjavaslattal; és ha méltóztat­nak azt vizsgálni, ki fog tűnni, hogy az 1-ső §. megállapítja a tanácsokban működő bírák szá­mát, a 2-ik és 3-ik pedig igyekszik azon perek számát csökkenteni, melyek a fölebbviteli bíró­ságnál előfordulnak, és miután e törvényjavaslat csak ezekre vonatkozik, és szoros összeköttetés­ben van az előbb tárgyalt törvényjavaslattal: én nem akarom kiterjeszteni a vitát a perrendtar­tás egyéb szakaszaira is, mint a melyek az előbb megvitatott törvényjavaslattal összeköttetésben vannak, és igy nem fogadom el ezen módo­sítást. Horvát Boldizsár Igazságügymi­niszter : T. ház! Ne méltóztassanak eddigi hallgatásomat oda magyarázni, mintha én a bi­róküldés jogához minden áron ragaszkodni akar­nék. Már a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a 25-ik §-nál, mely arról intézkedik, hogy a birák és közigazgatási hatóságok közt fölmerült illetékes­ségi összeütközések elintézésére a minisztérium hatalmaztassék föl, már ott kijelentettem, hogy én ezt csak egj^előre óhajtom igy : miután oly fórum, melyre az ily kérdések elintézését bizni lehetne, — a mi másutt vagy államtanács, vagy államtörvényszékek utján történik — nálunk még nincs. És igy vagyok a delegatióval is. Sem­mi kifogásom az ellen, hogy ha méltóztatnak e kérdést a semmitő székre bizni, elvileg ezen módosítást megtámadni egyátalán nem akarom ; csak gyakorlati szempontokból van aggodalmam, t. i. most, midőn azon bajokon akarunk segíte­ni, melyeket épen azon körülmény okoz, hogy legfőbb bíróságaink tul vannak terhelve teendők­kei, (Közbeszólás bal felől: Megszaporítottuk kettő­vel.) tanácsos-e, opportunus-e ujabb kérdéseket oda vinni, a melyek pedig százanként merülnek föl*évenkint, s a melyek az igazságügyi minisz­térium egy egész osztályát elfoglalják? Csupán ez az aggodalmam ; elvileg különben semmi kifő-

Next

/
Thumbnails
Contents