Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

I 28 164. országos Ölés ápril 8. 1870. szakaszra vonatkozik s abból áll, hogy a központi bizottság a törvényjavaslat eredeti szerkezetében a semmitőszók tárgyában javaslatba hozott azon intézkedést, mely szerint ezen Ítélőszék bizonyos ügyekben az eddiginél kisebb számú tanácsban határozhat, mi által több tanáes alakíttathatván, ugyanazon munkaerővel és ugyanazon idő alatt több ügy intéztethetik el, ugyanezen czélból a kir. itélő táblánál és a legfőbb itélőszéknél is hasonló intézkedést javasol, indítványozván, hogy az egyes bíráktól fölebbezett ügyek a kir. itélő táblánál 3, — a legfőbb itélőszéknél, pedig 5 tagú tanácsokban intéztessenek el , a jelenleg fönálló törvény azon szabálya pedig, mely szerint a kir. itélő tábla minden ügyben 5, — a legfőbb ítélőszék pedig mindig 7 tagú tanácsban ítél, a jövőre nézve csak a törvényszékektől fölebbezett ügyekre nézve tartassák fön." Éhez képest ezen szakasz következőleg hangzanék : 1. §. „Apolg. törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. törvényczikk 5. szakaszának a fölebbviteli bíróságokra vonatkozó intézkedése eltöröltetvén, a helyett rendeltetik : Egyes bíróságok határozata fölött a kir. tábla az elnökön kívül két, — a legfőbb ítélőszék pedig négy tagú tanácsban ítél. Ellenben az első folyamodásu törvényszékektől fölebbezett ügyekben a kir. táblánál az elnökön kivül négy, — a legfőbb itélőszéknél pedig hat birói tag jelenléte kívántatik. A semmitőszék az elnökön kivül négy, s illetőleg hat, vagy uyolcz tagú tanácsban határoz a szerint, a mint a semmiségi panasz valamely első vagy pedig a másod- vagy harmadbiróság eljárásából merült föl. (Helyeslés! Elfogadjuk !) Elnök: A t. ház tehát elfogadja. (Elfogadjuk.J Elfogadtatik. Várady Gábor: T. ház ! Azért szólalok föl ezen 1. szakasz elfogadása után és a 2. szakasz tárgyalása előtt, mert módosításom, melyet előterjeszteni bátor leszek, épen ezen 1. és 2-ik szakasz közé lenne beiktatandó, ha a t. ház elfogadni méltóztatnék. Midőn az igen t. igazságügy miniszter ur ezen törvényjavaslatot előterjesztette : bizonyosan az lebegett szeme előtt, hogy van a perrendtartásnak azokon kivül, a melyeket a miniszter ur előterjesztett, több oly szakasza, a melyek javítást, módosítást igényel. Es, hogy az igazságügyminiszter ur csupán ezen szakaszok módosítására szorítkozott, bizonyosan azért tehette, mert számot vetve az idővel és körülményekkel, csupán a legszükségesebbeket kívánta a jelen alkalommal előterjeszteni. Én is t. ház, midőn egy szakasz beigtatását hozom javaslatba a t. ház előtt, e szempontból indulok ki. és bár elismerem, hogy van az általam előterjesztendő módosításom kivül még számos szakasz a perrendtartásban, melyek a képviselőház ujabb bírálatát és átvizsgálását igénylik: számot vetek az idővel és szorítkozom fölfogásom szerint a legszükségesebbre a legsürgősebbre t. i. bíró küldés jogára. A törvény így intézkedik az 57-ik szakaszban; — egész terjedelmében fogom azt fölolvasni — (olvassa): (lásd 57. §.) Ha az 56. szakaszban foglalt okok alapján, valamely törvényszéknek elnöke, vagy annyi tagja ellen tétetik kifogás, hogy a többiekből a határozat hozatalára megkívántató szám ki nem telik, vagy ha a biró küldés más fontos oknál fogva czélszerünek mutatkozik : biróküldésnek van helye. A biróküldés jogát ő cs. és apóst, királyi fölsége az igazságügyminiszterium által gyakorolja. Az én módosításom igy szól: „Az 1. §. után egy uj §. tétessék, 2. §. Az 57. §. utolsó bekezdése ekkép módosittatik: a biróküldés jogát a magy. kir. curia semmitőszéki osztálya gyakorolja." E módosítás ellen t. ház, a törvénykezési rendtartás tárgyalása alkalmával hozathatott volna föl nézetem szerint azon egyetlen érv, hogy a kir. curia még nincsen szervezve, és igy a biró küldés joga nem is adathatott volna akkor át a kir. curiának. Azon időben, t. ház ! ez érv fontosságát és alaposságát elismertem volna, azonban azon érv jelen alkalommal már semmi értelemmel nem bír. A biróküldés joga igen fontos birói cselekvény. Nem hiszem, t. ház! hogy lenne köztünk valaki, ki kétségbe vonhatná, hogy ez birói actus. Ha biróküldés szüksége forog fön, meg kell hallgatni a feleket, meg kell hallgatni az illető bíróságot, mely érdekeltséggel terheltetik, vagy melyre nézve mondatik, hogy érdeklett, s ezeknek eredménye nyomán határoz az illető bíróság a fölött, hogy az érdekeltség mennyiben forog fön vagy nem ? s mennyiben van szüksége ós helye a biró küldésnek í Ez kétségkívül birói cselekvény; miután ez jogi axióma, mely minden további indokolást szükségtelenné s fölöslegessé tesz, én módositványomat, minden további észrevétel nélkül benyújtom azon reményben, hogy az igazságügyminiszter, a ki ezen elvet igen sok esetben világosan elismerte, most ezen elv alkalmazását hasonlólag elfogadni méltóztatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa Várady Gábor módositványát.) Papp Zsigmond: T. ház! Előre is