Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-191

368 191. országosiülés június 20. 1870. Midőn ezen ajánlat a pénzügyi bizottság előtt feküdt, első pillanatban nem vélte a bi­zottság rögtön elutasítandóaak ezen ajánlatot: ha­nem mindenesetre,—miután mégis a kamatbizto­sitásra nézve tetemes különbség forgott főn, ezen és az eredeti ajánlatok között — a kérdést megfontolandónak vélte, és azért oda utasitotta az ajánlattevőt : hogy érintkezésbe téve magát a közlekedésügyi miniszterrel, vele a tárgyaláso­kat kezdje meg, és illetőleg a miniszter ur által megjelölendő cautiót tegye le ; mert csak akkor vehető tekintetbe, és megfontolóra az ajánlat. Erre az ajánlattevő letette a cautiót, melyet a közlekedésügyi miniszter kijelölt, de egyszers­mind beadott nyilatkozatában előbbi nyilatkoza­tát visszavonta, oda nyilatkozván, hogy 26,000 fo­rintnyi kamatbiztositás mellett a vonalat kiépí­teni hajlandó, de nem a Nyitra völgyén, hanem a Vág völgyén. így állván a kérdés, a pénzügyi bizottság nem tárgyalhatta tovább ezen ajánlatot, hanem egyszerűen figyelmen kívül hagyta: mert más alapon volt az ajánlat, mint a mely alapon már a minisztérium a pályázatot kitűzte, mely ala­pon az engedélyokmány kiállíttatott, és melyet a pénzügyi bizottság is szavazatával elfogadott. Es igy ezen beadványt visszautasítván, azon meggyőződésnek és nézetnek hódolt a pénzügyi bizottság, hogy a tényleg befejezett eoneursusok eredményét kérdésbe helyezni, a megállapodáso­kat mintegy ujabb licitatiókkal felbontani, és igy a eoneursusból veszélyes játékot űzni az ország közhitelére nem szabad. Igy állott a kérdés, midőn a pénzügyi bi­zottság, — tekintettel arra, hogy miután Strous­berg azon ajánlata, miszerint Komáromtól Ér­sekújvárig terjedő 4 mértföldnyi vonalat minden kamatbiztositás nélkül kész kiépíteni, minden­esetre előnyösebb, — fölhívta a közmunka mi­niszter urat, hogy ezen kötelezettségnek, illető­leg ajánlatnak biztosítása végett, és ezen vonal kiépítésének valóságos realizálása végett ujabb tárgyalásokba bocsátkozzék az engedélyessel, Mert a pénzügyi bizottság csak ezen vonalnak min­den kamatbiztositás nélküli kiépítése föltétele alatt kívánta föntartani az engedélyokmányra vonatkozó szavazatát akként : hogy ezen vonal, mely határozottan nem egyéb, mint folytatása, és kiegészítése az eredetileg tervezett érsekuj­vár-nyitra-trencsényi vonalnak — belefogialtas­sék az engedély okmányba, agy, hogy az a for­galomüzlet tekintetében attól a törvényhozás beleegyezése nélkül elválaszthatlan s elszakít­hatván legyen s egyéb tekintetekből is, az ezen ezéloknak megfelelőleg szükséges módosítások s bővítések az engedély okmányba fölvétessenek. Midőn az igen tisztelt közmunka- s közle­kedési miniszter ur ezen tárgyalások eredményét bővített szakaszokban s az ide vágó szakaszok­nak módosításaiban a pénzügyi bizottság elé ter­jesztette, a pénzügyi bizottság azok tárgyalásába bocsátkozott, azokat elfogadta és a vasúti bi­zottsággal közölte, a vasúti bizottság pedig, mint jelentésében — mely a tisztelt ház előtt fekszik — ki is fejtette, a kérdést ujabb tár­gyalás alá vévén, elfogadta az igy módosított szöveget s az érsekujvár-komáromi vonalsza­kasznak kiépítésével bővített engedély okmányt, és mindenben hozzájárult a pénzügyi bizottság határozataihoz. Egy határozati javaslatot, ter­jesztett azonban be a vasúti bizottság, mely határozati javaslatban azon czélból , hogy a vágvölgyi fontos érdekeknek s azon vidék ér­dekeinek szintén elég tétessék, egy szárnyvonal építésének biztosítására hívja fel a tisztelt kép­viselőházat, és a határozati javaslatban kimon­datni óhajtja, hogy a közmunka- s közlekedési miniszter ur oda utasittassék, miszerint egy Üzbégtől Nagy-Szombatig terjedő vasúti vonal­nak kiépítése iránt azon alapon , a melyet Stroussberg e vonalra nézve ajánlott, törvényja­vaslatot terjeszszen a ház elé. A pénzügyi bizottság, ámbár fontos érvnek tartja azt, hogy az ország egy igen szép és nagy vidéke kielégittetlenül ne hagyassék, s e tekintetben az eszmétől magától idegen nem volt; mégis ily alakban a határozati javaslatot nem fogadhatta el azon elv megsértése nélkül, hogy az országgyűlés, oly vonalaknak kiépíté­se tekintetében határozat által intézkedjék, mely vonalakra nézve, csak bizonytalan, határozatlan ajánlat tétetik, oly ajánlat, mely már lekötné az or­szágot elébb, mintsem a kérdés tanulmányoztad ia­tott volna: hanem egyszerűen oly határozati javasla­tot vél a ház által elfogadhatónak, hogy a kormány ezen szárnyvonal tanulmányozására utasittassék és a tanulmány eredménye iránt a háznak je­lentést tegyen. Midőn tisztelt képviselőház ezekben azon tárgyalásnak menetét főbb vonásaiban előadtam volna, a mely ezen törvényjavaslat fölött a bi­zottságok kebelében szokatlanul hosszasan le­folyt, és a tárgyalások eredményét rövid sza­vakban motiválni megkísértettem volna; engedje meg a tisztelt képviselőház, hogy még egy pár rövid megjegyzést tegyek: nevezetesen, hogy reá mutassak egy pár oly körülményre a melyefc talán szabad ezúttal az engedélyokmány elő­terjesztése és épen az engedélyokmány fölött, a bizottságokban folyt tárgyalások eredményei­ként a t. ház előtt eonstatálnom. Az első eredmény, melyben az engedély­okmány eltér ujabbi szerkezetében, az : hogy azon vonal, melyet az 1868. deczember 4-ki orszá-

Next

/
Thumbnails
Contents