Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-191
368 191. országosiülés június 20. 1870. Midőn ezen ajánlat a pénzügyi bizottság előtt feküdt, első pillanatban nem vélte a bizottság rögtön elutasítandóaak ezen ajánlatot: hanem mindenesetre,—miután mégis a kamatbiztositásra nézve tetemes különbség forgott főn, ezen és az eredeti ajánlatok között — a kérdést megfontolandónak vélte, és azért oda utasitotta az ajánlattevőt : hogy érintkezésbe téve magát a közlekedésügyi miniszterrel, vele a tárgyalásokat kezdje meg, és illetőleg a miniszter ur által megjelölendő cautiót tegye le ; mert csak akkor vehető tekintetbe, és megfontolóra az ajánlat. Erre az ajánlattevő letette a cautiót, melyet a közlekedésügyi miniszter kijelölt, de egyszersmind beadott nyilatkozatában előbbi nyilatkozatát visszavonta, oda nyilatkozván, hogy 26,000 forintnyi kamatbiztositás mellett a vonalat kiépíteni hajlandó, de nem a Nyitra völgyén, hanem a Vág völgyén. így állván a kérdés, a pénzügyi bizottság nem tárgyalhatta tovább ezen ajánlatot, hanem egyszerűen figyelmen kívül hagyta: mert más alapon volt az ajánlat, mint a mely alapon már a minisztérium a pályázatot kitűzte, mely alapon az engedélyokmány kiállíttatott, és melyet a pénzügyi bizottság is szavazatával elfogadott. Es igy ezen beadványt visszautasítván, azon meggyőződésnek és nézetnek hódolt a pénzügyi bizottság, hogy a tényleg befejezett eoneursusok eredményét kérdésbe helyezni, a megállapodásokat mintegy ujabb licitatiókkal felbontani, és igy a eoneursusból veszélyes játékot űzni az ország közhitelére nem szabad. Igy állott a kérdés, midőn a pénzügyi bizottság, — tekintettel arra, hogy miután Strousberg azon ajánlata, miszerint Komáromtól Érsekújvárig terjedő 4 mértföldnyi vonalat minden kamatbiztositás nélkül kész kiépíteni, mindenesetre előnyösebb, — fölhívta a közmunka miniszter urat, hogy ezen kötelezettségnek, illetőleg ajánlatnak biztosítása végett, és ezen vonal kiépítésének valóságos realizálása végett ujabb tárgyalásokba bocsátkozzék az engedélyessel, Mert a pénzügyi bizottság csak ezen vonalnak minden kamatbiztositás nélküli kiépítése föltétele alatt kívánta föntartani az engedélyokmányra vonatkozó szavazatát akként : hogy ezen vonal, mely határozottan nem egyéb, mint folytatása, és kiegészítése az eredetileg tervezett érsekujvár-nyitra-trencsényi vonalnak — belefogialtassék az engedély okmányba, agy, hogy az a forgalomüzlet tekintetében attól a törvényhozás beleegyezése nélkül elválaszthatlan s elszakíthatván legyen s egyéb tekintetekből is, az ezen ezéloknak megfelelőleg szükséges módosítások s bővítések az engedély okmányba fölvétessenek. Midőn az igen tisztelt közmunka- s közlekedési miniszter ur ezen tárgyalások eredményét bővített szakaszokban s az ide vágó szakaszoknak módosításaiban a pénzügyi bizottság elé terjesztette, a pénzügyi bizottság azok tárgyalásába bocsátkozott, azokat elfogadta és a vasúti bizottsággal közölte, a vasúti bizottság pedig, mint jelentésében — mely a tisztelt ház előtt fekszik — ki is fejtette, a kérdést ujabb tárgyalás alá vévén, elfogadta az igy módosított szöveget s az érsekujvár-komáromi vonalszakasznak kiépítésével bővített engedély okmányt, és mindenben hozzájárult a pénzügyi bizottság határozataihoz. Egy határozati javaslatot, terjesztett azonban be a vasúti bizottság, mely határozati javaslatban azon czélból , hogy a vágvölgyi fontos érdekeknek s azon vidék érdekeinek szintén elég tétessék, egy szárnyvonal építésének biztosítására hívja fel a tisztelt képviselőházat, és a határozati javaslatban kimondatni óhajtja, hogy a közmunka- s közlekedési miniszter ur oda utasittassék, miszerint egy Üzbégtől Nagy-Szombatig terjedő vasúti vonalnak kiépítése iránt azon alapon , a melyet Stroussberg e vonalra nézve ajánlott, törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. A pénzügyi bizottság, ámbár fontos érvnek tartja azt, hogy az ország egy igen szép és nagy vidéke kielégittetlenül ne hagyassék, s e tekintetben az eszmétől magától idegen nem volt; mégis ily alakban a határozati javaslatot nem fogadhatta el azon elv megsértése nélkül, hogy az országgyűlés, oly vonalaknak kiépítése tekintetében határozat által intézkedjék, mely vonalakra nézve, csak bizonytalan, határozatlan ajánlat tétetik, oly ajánlat, mely már lekötné az országot elébb, mintsem a kérdés tanulmányoztad iatott volna: hanem egyszerűen oly határozati javaslatot vél a ház által elfogadhatónak, hogy a kormány ezen szárnyvonal tanulmányozására utasittassék és a tanulmány eredménye iránt a háznak jelentést tegyen. Midőn tisztelt képviselőház ezekben azon tárgyalásnak menetét főbb vonásaiban előadtam volna, a mely ezen törvényjavaslat fölött a bizottságok kebelében szokatlanul hosszasan lefolyt, és a tárgyalások eredményét rövid szavakban motiválni megkísértettem volna; engedje meg a tisztelt képviselőház, hogy még egy pár rövid megjegyzést tegyek: nevezetesen, hogy reá mutassak egy pár oly körülményre a melyefc talán szabad ezúttal az engedélyokmány előterjesztése és épen az engedélyokmány fölött, a bizottságokban folyt tárgyalások eredményeiként a t. ház előtt eonstatálnom. Az első eredmény, melyben az engedélyokmány eltér ujabbi szerkezetében, az : hogy azon vonal, melyet az 1868. deczember 4-ki orszá-