Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-188

352 188. országos Qíés juunis 13. 1870. Világos, hogy a t. előttem szólott Irányi képviselő urnák szeme előtt az angol eljárás lebegett. Csak kevés szóval lesz szerencsém előadni, menynyiben van különbség a mi eljárásunk és az angolok eljárása között. Angolországban azt találta Sir Róbert Peel, hogy az országnak jó formán nincs is beleszólása abba, hogy a vasutak mily irányban vezettessenek, miután minden vasút az ország javára van, és miután az ország garantiát, segélyezést nem ad, sőt a felülvizsgálatot sem tartja fel magának, és azért egészen a közönségre bizza : van-e kedve vasutaknál pénzét veszteni vagy nincs ? Ez irányban az ország érdekei nem jönnek tekintetbe ezen comité előtt. Igen jól ismerem ezen comité eljárását, mert azon vasúti ügyvédek közül, kik ily ügyekben dolgozni szoktak, egyik igen jó barátom volt, és ezzel e felett sokat értekeztem. Ismerem tehát az ottani eljárást. Az eljárás csupán a kisajátításra szorítkozik, miután Angliában átalános kisajátítási törvény nincsen : hanem minden egyes vasútnál szükséges, hogy a kisajátítás külön adassék meg. Ez a főkérdés. mely a comité előtt, előfordul, hová a szakértők is meghivatnak. — Kik azonban azok a szakértők 1 Igen természetesen a concurrens vasutak directorai, mérnökei, stb. Angliában vasút és vasút között örökös háború van, mindenik ki akarja hatáskörét a másik vasút hatáskörébe terjeszteni, és abban az előttem szóló követ urnák igaza van, h gy ott vannak a eomitében a mappák, az egyes felek, ott vannak az ügyvédek jobbról balról, hanem azzal jár • — mit azonban nem méltóztatott fölemlíteni — a számadás is t. i. a parlamenti költség, mely egy vasútnál sem kisebb 100,000 fontnál, mi oly Gründungs Posten, a milyet mi itten el nem bírnánk. Ha mi szakértőket akarnánk kihallgatni, nem tudnánk olyanokat kiállítani, kik szakértelemmel bírnának, ós nem volnának egyúttal más vasúti vállalatoknál érdekelve. Érdekelve lévén más vállalatban, nagyon világos, hogy consortium consortium ellen, fenálló vasutak telepítendők ellen folytonos, örökös harczot vivnának itt a comité előtt. S a mi ily eljárás mellett leginkább mellőztetnék, az az ország érdeke a legfontosabb tekintet, mert eddig fájdalom garantia nélkül alig épült vasút, alig tudunk egy darabot fölmutatni, mely e nélkül épült volna. A kormánynak legnagyobb érdekében van tehát e körülményre vigyázni, erre pedig — ugy hiszem — egvenesen az administratio, t. i. a minisztérium van hivatva, mely mindenesetre legjobban tanulmányozta, ugy a helyi mint az országos érdekeket az előtte fekvő előmunkálatokból. Ez oly kérdés, melynél bizony nehéz azon határvonalat meghúzni, mely a parlamenti teendők és az adininistratio teendői közt fenáll. Erre nézve azt hiszem, hogy a mostani eljárás, habár nem merem azt tökéletesnek mondani, még is bir azon garantiákkal, melyek szükségesek arra, hogy egy vasúthálózat az egész ország tekintetbe vételével, s nem egyes vidék s egyes consortiumok érdekében állapittassók meg. A garantiák megvannak a minisztériumban s megvannak azután az összes házban, mely mégis, -- az ország minden részéből itt lévén a képviselők, — leginkábk van arra hivatva, hogy általánosságban — nem mondom részletekben — a legezélszerübb vonalakat határozza el. — Ugyanazért én ellene szavazok mind a II. osztály külön véleményének, mind Irányi Dániel képviselő társam határozati javaslatának. (Helyeslés.) Somosy Ignácz; Ha a II. osztály előadójának indokai közt azt hallottam volna, hogy valamely kérdésben a vasúti bizottság vagy téves nézetet fejtett ki, vagy az országgyűlést félrevezette, vagy kötelességét kellően nem teljesítette : akkor ezt indokolás gyanánt el lehetett volna fogadni; de oly előterjesztést tenni, s oly utasítást adni. mely annyira magában értetik, mintha épen azon előterjesztés tétetnék, hogy a vasúti bizottság olvashassa föl az eléje terjesztett actákat : ily előterjesztést, megvallom, igen különösnek találok, s nem tudom bizalmatlansági szavazat-e az ? vagy valami különös kópzelődés szüleménye ? Méltóztassanak fölvenni, hogy egy oly küldöttségnek, mely átvállalta azon felelősséget, hogy az országgyűlés, előleges munkáját fogja teljesíteni -miután minden vasúti munkáknak helybenhagyása, s így a fő megbirálás magától az országgyűléstől függ — kötelessége mindazon módhoz nyúlni, melyeket azon esetben, ha bírálatra saját belátását elegendőnek nem találja, szükségesnek vél, épugy, a mint ezt minden egyes ember, ki magát erre képesnek nem érzi, igénybe fogja venni. S nem is áll Irányi tisztelt képviselőtársunk azon előterjesztése, mintha ezen eljárás nem alkalmaztatott volna : mert több esetben hallgattattak ki szakférfiak, s igy mind a két előterjesztésnek mint olyannak, mely egyenesen, úgyszólván a bizottság tehetetlenségét mutatná ki, helyébe bátor vagyok inkább azt indítványozni, — föltéve, hogy amaz előterjesztés indokolva van — hogy méltóztassék a képviselőház egészen más vasúti bizottságot választani, olyat t. i. mely lehetőleg hozzá értő s nagyobb bizalmat bíró emberekből állana : mert különben ezen előterjesztésnek, szerintem, semmi értelme. (Helyeslés.)