Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos Uiés ápril 8. 1870. 25 az, ugy hiszem, eltérő a miniszter ur módosítását, melyhez szabad hozzászólanom. (Ellenmondás.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : A módositvány azon részét, a mely a rendes tagok létszámának fölemelését 16-ról 18-ra tárgyazza: elfogadom; azon részét miszerint egy alelnök helyett két aleluök legyen alkalmazandó, nem fogadhatom el. Miután tehát a módositvány egy részére nézve eltérés van köztünk, én is legezélszerübbnek találnám, hogyha t. elnök ur ugy tenné föl a kérdést, hogy vajon elfogadja-e a t. ház a rendes bíróságok tagjai számának szaporítását ? és azután lehetne áttérni a módositvány második részére, hogy t. i. egy vagy két alelnök alkalmaztassák. Elnök: Az első kérdés tehát az, kívánja-e a t. ház, hogy a semmitőszéknél 16 rendes bíró legyen, igen vagy nem 1 (Nem ) Kívánja-e a t. ház, hogy 18 rendes bíró alkalmaztassák, igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani! (Megtörténik.) Tehát a módosítványnak azon része, mely a tagok számáuak 18-ra fölemeléséről szól, elfogadtatott. Irányi Dániel: Én azt hiszem, mindnyájunknak szükségünk van fölvilágositásra az iránt, mit gondol a t. miniszter ur, ki fog a harmadik tanácsban elnökölni 1 (Fölkiáltások jobb felől : A legidősebb biró!) De ha csak 6 tag lesz egy tanácsban. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Az egyik tag elnökölhet, mert nem minden tanács áll 6 tagból, föloszthatják az ügydarabokat magok közt olyformán, hogy például az első bíróságtól feljött perek mennek az első tanácsba, ott az elnökön kivül csak 4 tag szükséges. Most például két ily tanács fog működni, ezekhez kell nyolcz tag, azután kell egy, tanács a királyi táblától felkerült perekre nézve, a mely az elnökön kivül 6 szavazó tagból alakul. A három tanács, tehát összesen csak 14 tagot vesz igénybe, és igy kikerül a szám. Olyan tanács, a melyhez nyolcz tag szükségeltetik, ritkán ül össze, miután a legfőbb törvényszék elleni semmiségi panaszok a kivételek közé tartoznak. T. ház! Én semmit nem ellenzék, a mi czélszerü módosítás, hanem ezt fölöslegesnek tartom épen azért, mert 3 oly tanács, melynek mindenike öt tagból álljon, ritkán vagy soha sem fog együtt ülni. Irányi Dániel: Megnyugszom a felvilágosítás után. Bujanovics Sándor jegyző (ofoassa a 2. §4.) Hodossy József előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. i Staneszku Imre : T. ház! A 2-ik §-ra nézve egy igen szerény észrevételem van, melyet KÉPV. H. NAPLÓ 18f£ VIII. módositvány alakjában fogok benyújtani. Miután t. i. a másodfokú bíróságnak törvényes elnevezése nem „pesti királyi tábla", hanem „pesti királyi itélő tábla", félreértések elkerülése tekintetéből, nehogy valamikép a király ő felségének asztala értessék azalatt, (Derültség) azon módosítást ajánlom, hogy a 6-ik sorban : „pesti királyi tábla" helyett, „pesti királyi itélő tábla" tétessék. Elnök : T. ház! Ezen szó „itélő" csupán sajtóhibából maradt ki és ki fog igazíttatni. (Helyeslés.) Győrffy Gyula : Előttem szólott t. barátom nagy fontosságú módositványához nem akarok szólani, hanem bátor leszek más tekintetben ugyan csak a törvényszékekre vonatkozólag egy módositványt benyújtani. En, t. ház, teljesen osztom azon nézetet, hogy a legfőbb törvényszéknél a fölebbezések összehalmozásának egyik leglényegesebb oka azon visszaélés, a mi a fölebbezési jognak gyakorlásában elkövettetik. De, tovább megyek, és azt is elismerem, hogy a törvényhozásnak valóban szükséges intézkedni, hogy ezen bajt orvosolja; de, t. ház, azt nem ismerhetem el, s azt hiszem, e tekintetben mai beszédje után a t. igazságügyminiszter ur egyet fog érteni velem, hogy a fölebbezések szaporodásának nem tisztán a viszszaélés, nem tisztán konokság az indoka : hanem van azonkívül még számos ok, a mely arra befolyással van. A t. igazságügyminiszter ur ma maga is elismerni méltóztatott, hogy az anyagi törvények, melyek a polgári viszonyokat rendeznék, nálunk, úgyszólván teljesen hiányoznak. Itt az enyém és tiéd kérdése fölött nem határozott törvény, hanem legtöbbnyire a bírák egyéni belátása itél. Elnök : Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy ez majd a másik törvényjavaslatra fog vonatkozni és nem itt van helye. (Ugy van! Derültség. Győrffy Gyula képviselő leül.) Tehát t. ház! ezen kitérés után a 2-ik §-t méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk !) Tehát következik a 3-ik §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 3-ik §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 4-ik §-t.) Hodossy Imre előadó : A központi bizottságnak nincs észrevétele. Huszár Imre : T. ház ! Én a törvényjavaslat e szakaszának szövegét hiányosnak tartom annyiban, mivel ezen újjászervezés által szükségelt költségek födözéséről egyátalában semmiféle említés nem tétetik, sőt épen a tárgyalás alatt levő 4-ik §., azt látszik tartalmazni, mintha a törvényjavaslat megszavazása által már a szükségelt költség is megszavaztatnék és 4