Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-187
187. országos Ölés június II. 1870. 345 vezettetik, a mint ezen szakaszban van, akkor Tolna megyére számítani egyátalában nem lehetne; mert akkor Tolna megye csak néhány községe érintetnék a megyének szélén s azon 10,000,000 mázsa termesztmény nem szolgálhatna táplálékul a vonalnak. Módositványom mellett szól még az is, hogy Tolna megye bizottsági ülésének határozata folytán a főispán vezetése alatt egy küldöttség menesztetett a minisztériumhoz, ott meg is jelent s a vasútvonalnak vezetését azon irányban, mint módositványom ban kijelölve vau, kérelmezte. Ehhez képest bátor vagyok a t. háznak ajánlani módositványomat, mely röviden ekkóp szól: „Az első szakasz 6. sorában "Bonyhád„ szó után tétessék: "Kakasdon és Szegszárdon át" a mi annyival is inkább ajánlható, mivel ellenkező irányban hegyen völgyön kellene átmetszeni az utat, sőt oly vidéken kellene átvezetni, mely vidékeken állomást nem lehet fölállitani, melyen a vasút fölötte ki van téve a hófuvatagok és záporesők rongálásainak, a mi a fentartás költségét fölötte szaporítja, és mindamellett semmivel sem lesz rövidebb, semmivel sem lesz olcsóbb,mint a módositványomban ajánlott irány ; továbbá mivel csak ugy, a mint módositványomban javaslatba hozatik — érethetik el azon czel, hogy e vasútvonal Tolna megyén keresztül vezettessék, és — mint Dőry képviselőtársunk mondotta — ezen vasútnak Tolna megye 10,000,000 mázsányi termesztménye táplálékot nyújtson. Ellenkező esetben Tolna megyének legkisebb haszna sem lehetne, mert e vasút ugy szólván nem is érintené, csak Dombóváron s Bonyhádon, a mely két pont a megye legszélsőbb helye. Bátor vagyok ennélfogva a t. háznak ezen módosítást ajánlani annál is inkább, mert a t. ház Dőry képviselőtársam előadását tökéletesen magáévá tette és igy szabad remélnem, hogy módositványomat is el fogja fogadni. Mihályi Péter jegyző {olvassa Szluha Benedek módositványát.) Szögény László előadó; T. ház! Az én szerény nézetem szerint az engedélyokmányon igy rövid utón változtatást tenni nem lehet. Az engedélyokmány kétoldalú szerződés. Ha átalában el méltóztatik fogadni a módositványt, akkor ezen lényeges módosítást ezen utón nem lehet tenni, hanem egyátalában tárgyalni csak ugy lehetne, ha az engedélyokmány ismét akár a bizottságokhoz, akár a minisztériumhoz utasitatnék vissza. (FölkiáUások: Maradjon a szerkezet.) Gorove István közlekedésügyi miniszter: T. ház! kénytelen vagyok szintén ezen módositvány ellen nyilatkozni, különösen pedig azért, mert az e vonalat nevezetesen hoszKÉPV. H. NAPLÓ 181* vm. szabbra nyújtaná, mint az az engedélyokmányban föl van véve; másodszor azért, mert ezen vonalnak végpontja Báttaszók a legkedvezőbb foltételek közt fekszik arra nézve, hogy a Dunához vezettessék. Mihelyt Szegszárd fogna kiindulási pontul fölállittatni, akkor Szegszárd csak egy nagyobb ártéren volna összeköthető a Dunával. Ha a szegszardi vonal a Dunáig vezettetik és majd dunai átkelés fogna indítványba hozatni, akkor ez az országot igen mesze ejtené azon termelő vidéktől, mely mégis tekintetbe jöhet arra nézve, hogy ezen vasút azon föltételek jöhet használatba, a melyek mellett itt indítványozva vau. Kétséget nem szenved, hogy annak elérésére miként ezen vonal azon fontosságot nyerje, a mely itt jeleztetett ki kell nyújtatnia legalább is a Dunáig legközelebb Bajához, hogy igy ezen vonalra nézve az összes közép-duna termelése és forgalma biztosittassék. Azon kérdés: átvitessék-e ezen vonal Szabadkára és Bajára? a jövendő fejleményeihez tartozik. Meglehet, hogy ez idővel szükségesnek fog mutatkozni; de egyelőre elég lesz, hogy ha e vonal oly föltótelek közé állíttatik, melyeknél fogva a Dunát legközelebb Báttaszóknél érje el. En ennélfogva kénytelen vagyok az ered eti szerkezethez ragaszkodni azért is, nehogy ezen szabályt ismét drágábbá és hosszabbá tegyük, és jövendő föltóteleitől elvezessük (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak ezen §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? ('Elfogadjuk !) Az 1-ső szakasz el van fogadva. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2-ik szakaszt.) Szögyény Ijászló a központi bizottság előadójai A 2-ik szakaszra nézve a pénzügyi bizottságnak és azzal egyetértőleg a központi bizottságnak azon irályi módosítása van, hogy e szó helyett „hódolni" tétessék : „magukat alávetni." (Elfogadjuk .') Elnök: Elfogadja a t. ház a 2-ik szakaszt a központi bizottság módosításával ? (Elfogadjuk!) A 2-ik szakasz el vm fogadva. Mihályi Péter jegyző (olvassa a S. 4. és 5-ik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 6-ik szakaszt.) Szögyény I^ászló előadó: A pénzügyi bizottságnak észrevétele van ezen szakaszra, melyet a központi bizottság is elfogadott; ugyanis e szavak: „magyar földtehermentesitési, vagy magyar vasúti kölcsön kötvényekben" fölcserólendŐk ezzel: „magyar állampapírokban, vagy a magyar földhitelintézet zálogleveleiben." Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogad tátik. Mihályi Péter jegyző (olvassa folyik
