Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

24 164 országos ülés ápril B. 1870. akkor legfölebb azt fogjuk elérni, hogy a legigazságosabb ügyben sem fognak a felek semmiségi panaszt emelni, de az ügydarabokat elintézni mégis lehetetlen lesz. A t. igazságügyi miniszter ur számítása szerint egy nap egy gyűlésben 20 semmiségi űgydarab fejeztetik be; én tudom, hogy 9 órától d. u. 2 óránál tovább nem szoktak gyűlést tartani. De nem is követelhető ez, sőt még azt is soknak tartom, ha a biró kellő figyelmet akar az ügyre fordítani. Tehát egy ügydarab elintézésére ezen számítás mellett csak egy negyed óra jön. Ha azt követeli az ember, hogy a semmisitőszék, e magas fórum, megfeleljen hivatása tekintélyének és hogy ítéleteket hozzon, melyekben a felek compromittálhassanak, megnyugodhassanak: akkor lehetetlen ugy számítani, hogy jövőre is egy negyed óra alatt egy ügy elintéztethessék. Magam voltam néhány ügy elintézésénél, melynek tárgyalása egy óráig, sőt egy óránál tovább is tartott és nem is képzelhető oly csekély ügy, melynek elintézése legalább egy negyed órát ne vegyen igénybe, •—ha nem többet. Ha gyorsabban fogják elintézni a dolgokat, oly rögtönzött extractiv előadással, — mint azt magam is láttam — midőn a legfontosabb dolog föl sem olvastatott : akkor lehetőn megvárni a bírótól, hogy alaposan ítéljen. Akkor csak ugy marad a dolog, mint eddig, és én sajnálom e részben nézetemet kimondani ; de azt hiszem, hogy a semmisitőszéknél akkor oly Ítéletek is fognak hozatni, melyek bizony nem igen fogják a feleknek azon megnyugtatását eszközölni, melyet eszközölniök kellene. En tehát azon módosítást indítványozom, hogy a semmisitőszék két taggal szaporittassék, hogy így három senatusban lehessen ítélni oly esetekben, midőn 6 tagból áll a tanács. És hogy — az első bíróság ítéletét kivéve, hol négy tag hozatik javaslatba — hattagú tanács is három lehessen : kénytelen vagyok, hogy a szám megfeleljen, még egy alelnökkel pótolni és igy következő módositványt terjesztem elő: tétessék a 4. ponthoz: „A magyar királyi curia semmisítő osztályánál egy elnök, 2 alelnök és 18 rendes biró alkalmaztatik." Jámbor Pál jegyző (olvassa Dietrich Ignácz módositványát.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : En szívesen elfogadom a módositványt és őszintén be kell vallanom, hogy miután a törvényjavaslat a ház elé terjesztetett, volt szerencsém érintkezni a semmisitőszék elnökével, a ki aggályát fejezte ki előttem a legújabb tapasztalatok nyomán az iránt, hogy vajon ezen létszám elegendő lesz-e, hogy az ügy darabok aránytalan számának megfeleljen; és mivel a másik törvényjavaslat, a melyre Dietrich képviselő ur is hivatkozott, és mely a polgári perrendtartás némely szakaszainak módosítását hozza javaslatba, különösen kiemeltetik az, hogy a semmitőszék az eddigi két tanács helyett három tanácsban működhessék, épen azért némely pörökben, melyek első folyamodásu biróságoktól jönnek föl, az elnökön kivül négy biró jelenléte kívántatik, a többiben 6, illetőleg 8 bíróé és igy, hogy a semmisitőszék hattagú tanácsban ítélhessen, 3 felé oszolva, az arithmeticus calculus kívánja, hogy 18 tagja legyen a semmisítő törvényszéknek; azonban mivel ezen eset szüksége ritkán áll elő, épen azért külön alelnök kinevezését fölöslegesnek találom és megelégedném azzal, hogy csupán a rendes tagok száma emeltetnék föl 18-ra. Kérem a t. házat, méltóztatnék ezen indítványt elfogadni. (Elfogadjuk!) Hodossy Imre központi előadó : A központi bizottságban ezen indítvány megtétetett a 9-ik osztály előadója által, ott azonban azért mellőztetett, mivel a legritkább esetek közé tartozik, hogy a semmisitőszék 6-os vagy 8-as tanácsban üljön: legtöbb esetben épen 4-esben fog ezentúl ülni; mivel az első biróságoktól jön a legtöbb semmiségi panasz. Ez tisztán finanezialis kérdésre reducálható : vajon hajlandó-e a t. ház még két semmisitöszéki tag költségeit megszavazni? Elnök : A különbség t. ház az, vajon 16 rendes biró alkalmaztassék-e a semmisitőszéknél, a mint a szerkezet hozza javaslatba, vagy pedig 18, a mint a módositvány kívánja. Az első kérdés tehát: elfogadja-e a t. ház a szerkezetet? (Nem!) Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, fölkelni. {Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Következik a 2-ik kérdés. Elfogadja-e a t. ház azon javaslatot, hogy 18 tag alkalmaztassák a semmisitőszéknél, de alelnök nélkül? Dietrich Ignácz : A kérdéshez kívánok szólani. Én nem vehetem vissza módositványomnak azon részét, mely egy uj alelnöki állás fölállításáról szól, s melyet a t. miniszter ur nem fogadott el. Azt hiszem, hogy éhez szabad hozzá szólanom. (Fölkiáltások : A kérdéshez!) Én szívesen beleegyezem abba, hogy módositványom részletezve vétessék szavazás alá, t. i. hogy külön szavazzunk az alelnök és külön a 18 tag alkalmazására nézve, minthogy az elsőre nézve különbség létezik, a miniszter ur és saját módositványom közt. Méltóztassék tehát igy föltenni a kérdést, hogy elfogadja a t. ház módositványom azon részét, a mely 18 tag alkalmaztatását hozza javaslatba, és azután bátor leszek hozzászólani az alelnökség kérdéséhez, most