Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-185
314 185. országos ülés junins 3. 1870. zási csatorna készítendő. Mindezek oly föladatok, melyeknek sikeres megoldása tagadhatlanul megérdemli azt, hogy az állam megfelelő áldozatot hozzon a czél elérésének támogatására: hogy t. i. — a mint az engedélyokmány ezt tervezi — a befektetett tőkének egy ötöd részét az állam akképen nyújtsa, hogy ez összegnek erejéig a társulattól névszerinti értékben részvényeket fogadjon el akképen, hogy ezen összesen 2 millió 9000 forint részvénynek kamatoztatása az államra nézve csak akkor következzék be, midőn a nagy közönség kezében levő részvények, melyek 8 millió 36 ezer forintot tesznek ki, már kamatoztatva lesznek; az állam tehát egy ötöd részben vévén részt a társulatnak munkálataiban és az egész vállalatban, a központi bizottság a vállalatot biztosítottnak tekinti, a segélyezés ezen módját pedig nem tartja az államra nézve túlságos terhesnek, mert az V 5 rész erejéig nyújtandó segély csak oly arányban lesz kiszolgáltatandó, a mily arányban a befektetés történni fog, ugy hogy, ha például a társulat egy milliót beépit, kap 200,000 forintot és így tovább fog a segélyezési tőke kiadatni. Ennek következtében a vasúti és pénzügyi bizottság jelentésében előadott érvek alapján a központi bizottság, és mint előadó én is bátorkodom az előttünk fekvő engedélyokmány tervezetét a részletes vita alapjául leendő elfogadás végett tisztelettel ajánlani. Tóth Kálmán: T. képviselőház ! Tagadhatatlan dolog az, hogy hazánkban néhány év óta a közlekedés terén igen sok történt. Mindamellett vasutaink a kereskedelem szempontjából addig az igényeknek nem fognak megfelelni, mig azok jó országutak és különösen csatornák által nem támogattatnak. {Halljuk!) Franeziaországban, Belgiumban s más országokban is a létező vasutak mellett a csatornák nem kisebb szerepet játszanak. Olaszországban a csatornázás, kapcsolatban a földöntözéssel, oly közgazdászati tényezővé emelkedett már, hogy ott, ha valaki birtokot akar venni, nem is azt kérdezi, hogy milyen a föld % hanem: hogy milyen a víz ? A jelenlegi Ferencz-csatorna használatlan állapotban van, mert elfeledtek az illetők arról gondoskodni, hogy alacsony vízállás esetén miképen alimeutálják, de különben is nem válhatott valami közhasznúvá, mert a Bácskaságnak épen két legnevezetesebb gabnalerabodó helyét nem érintette; az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen segíteni fog. De nemcsak hetyi, hanem állami, országos érdekű dolog is ez, mert tudvalevőleg ezen csatorna összeköti a Dunát a Tiszával, s kapcsolatban a földöntözéssel, e csatorna épen a kincstár birtokait fogja legnagyobb részben átszelni, s aztán megvan nekünk — hozzávetőleg mondva — azon átalános, hogy ugy mondjam, n emzeti jellemvonásunk, hogy valamely uj térem uj irányban mindig nehezen mozdulunk, de ha valaminek helyességét, jóságát, czélszerüségét felismertük, akkor e téren nálunk rendesen lázas tevékenység fejlődik, és én meg vagyok győződve, hogy ha ezen csatornázás és vele kapcsolatban a földöntözés e helyen sikerülni fog, a minthogy — hiszem — sikerül is, ez az ország más vidékein is egy egészen uj és igen áldásos gazdászati mozgalmat fog előidézni. A mi az állam részvétét illeti e vállalatban, az az államra nézve, meggyőződésem szerint, a legkedvezőbb föltételek alatt történik. Az állam nem garantirozza a vállalatot, csupán a részvényeknek mintegy két tizedét veszi át, mig a vállalat előnyeiben nem egy, de igen sokféle utón és módon részesül. Végre tudnám a t. háznak e törvényjavaslatot politikai szempontból is ajánlani, mert valóban állami érdek az, hogy azon hely, honnan e csatorna kiindulását veszi, s a hol egy hosszú, vegyes vonal előtt mintegy tömörülve találjuk a magyarságot, mondom, hogy ezen hely emeltessék, gyarapittassék, s a különféle érdekeknek mintegy találkozási pontul szolgáljon; tudnám, mondom, e törvényjavaslatot ezen és sok más szempontból ajánlani: miután azonban meg vagyok győződve, hogy ezen nagy horderejű tőrvényjavaslat a ház egyik oldalán sem találkozik ellenzéssel, ezt fölöslegesnek tartva egyszerűen kijelentem, hogy azt az átalános tárgyalás alapjául elfogadom, s a netáni ellenvetésekre észrevételeimet a részletes tárgyalásnál fogom megtenni. (Helyeslés.) Elnök: Följegyezve nem lévén senki, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház a Ferenczcsatornáról szóló törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául vagy nem? (Elfogadjuk!) Következik tehát a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa az engedélyokmány czimét, melyre a központi bizottságnak észrevétele nem lévén, az észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa folytatólag az 1-ső szakaszt.) Széll Kálmán előadó: Az első szakaszra nézve a vasúti és pénzügyi bizottságok, valamint a központi bizottság azon változtatást ajánlják a t. háznak, hogy a teljesítendő munkálatok sorrendének előszámlálásában azon módosítás történjék, hogy első helyütt említtessék a Ferencz-csatorna kijavítása, s csak azután jönnének a többiek. Mert első feladat: a létező Ferenez-csatornát oly állapotba helyezni, hogy a közlekedés igényeinek megfelelhesen. Ennek folytán egy uj a) pont jönne, az a)
