Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-185

185. országos illés június 3. 1870. 3 ] g használata és átruházásáról szóló törvényjavaslatnak, a 363. számú okmány alapján. Először a központi bizottságnak jelentését méltóztassanak meghallgatni. Széll Kálmán előadó {olvassa a hősponti bizottságnak jelentését.) T. képviselőház! (Halljuk!) A tárgyalás alatt levő Ferencz-csatorna iránt benyújtott engedélyokmány , tervezet és törvényjavaslat a vasúti és pénzügyi bizottságok tárgyalásain keresztül hatolva, egy véleményes jelentés kíséretében , melyben kimerítően vannak indokolva mindazon szempontok, a melyeket a pénzügyi és vasúti bizottságok e törvényjavaslatnál elfogadtak, — mondom — annak kíséretében lett a t. ház elé terjesztve. Ezen alapokon tárgyalták ezen engedélyokmányt, és a beezikkelyezést elrendelő törvényjavaslatot az osztályok. Ezen alapon tárgyalta ezt a központi bizottság, és ezen tárgyalásnak eredménye az, hogy mind a vasúti és pénzügyi bizottság, mind pedig az osztályok előadóiból alakult központi bizottság tárgyalás alapul való elfogadásra ajánlja az engedélyokmányt. Mindenekelőtt szabadjon csak az előterjesztés alakjára nézve egy körülményre figyelmeztetni a t. házat. Eredetileg az előterjesztés a minisztérium részéről szerződós alakjában történt, de a pénzügyi és vasúti bizottságok ezen szerződést tárgyalván, azt találták, hogy az előterjesztés ezen alakja sem az eddig követett gyakorlatnak nem felelt meg, sem a dolog lényegéből folyólag nem eorrect és nem szabatos módja az előterjesztésnek : mert részvénytársulatokkal, — pedig az engedélyokmány alapján Türr István részvénytársulat alakítására van jogosítva, illetőleg utasítva — közlekedési vállalat létesítése végett az ország szerződéseket kötni nem szokott ; hanem e tekintetben is, mint a vasutakra nézve is, engedélyek szoktak kiadatni, s a szerződós engedélyokmány alakjába szokott foglaltatni, melyben szigorúan körüliratnak a szerződési föltételek, és ezen engedélyokmány esetről esetre törvénybe czikkelyeztetik. A Perencz-esatornáJa nézve is ezen formát kívánta követni a vasúti és pénzügyi bizottság. s azért fölhívta a minisztériumot, hogy a beterjesztett szerződést engedélyokmányává változtassa át. Más körülmény is volt, meiynek pótlását a vasúti és pénzügyi bizottság a minisztériumnál kieszközölte, és ez az volt, hogy ezen törvényjavaslatot kizárólag a pénzügyminiszter ur terjesztette elő, a mennyiben a Ferenez-esatorna az állam tulajdona lévén, kizárólag az ő szakmájába tartozónak hitte ezen ügyet. Miután azonban közlekedési eszköznek ujjáteremtéséről van KÉPV. H. NAPLÓ 184&. VIII. szó, és nagyon természetesen annak sikere a műszaki kiviteltől van föltételezve: az egyesült bizottság azon nézetben volt, hogy a pénzügyminiszter által egyedül aláirt engedélyokmányt tárgyalás alá nem veheti; s azért a közmunkaminisztérium hozzájárulásától tette a tárgyalást függővé, és kívánta, hogy ez is vállaljon felelősséget az előterjesztés iránt, minek folytán a közmunkaminiszterium az engedélyokmányt pótlólag alá is irta. (Helyeslés.) Ekként a kormány mindkét irányban eleget tévén a bizottság kivánatának — a, szerződést átváltoztatván engedólyokmánynyá, és ezt mindkét miniszter aláírván — ezen alakban tárgyaltatott az ügy mind a bizottság által, mind az osztályokban, és én arra kérem a t. házat: méltóztassék megengedni, hogy ne a háznak eredetileg beterjesztett szerződés, hanem ezen utólag beterjesztett engedélyokmány, mely az osztályokban is tárgyalás alapjául szolgál, vétessék föl a tárgyalás alapjául. Mi magát az engedélyokmányt illeti, (Halljuk!) annak czélja az: hogy a jelenleg az igényeknek meg nem felelő Ferenez-esatorna oly karba helyeztessék, közlekedésnek oly olcsó, biztos eszközéül vétessék át, mely minden körülmény között az igényeknek megfelel. A Ferenez-esatorna, mely az államnak eddig tetemes áldozatába és pénzébe került — majdnem két milliójába — jelenleg alig birja magát föntartani: mert a föntartási költségeken fölül alig hoz valami csekély jövedelmet "az államnak, mert oly elhanyagolt állapotban van, a medre annyira el van iszapolva, töltései roszak s vízhiányban is szenved, hogy az évnek legnagyobb részében a közlekedés a szó szoros értelmében megakad. Ennek az állapotnak föntartása lehetetlen, hacsak nem akarjuk, hogy az egész Ferencz-csatorna megszűnjék létezni. Ezen állapoton segíteni kell. Miután pedig a jövedelem nagyon csekély, és az államnak igen sok áldozatába kerülne a Perencz-csatornát oly állapotba hozni : ezt ezen engedményt okmány elfogadása folytán lehet elérni, azért annak elfogadása ajánltatik. Czélja ugyanis ezen engedélyokmánynak : hogy a csatorna átalábau kijavittassék és ez által jó karba helyeztessék. Hogy pedig az eddig létező baj gyökeresen orvosolva, és a vízhiányon segítve legyen, 57a tápcsatorna vezetendő le Bajától Bezdánig, mely a legcsekélyebb vízállás mellett is a csatornát elegendő vizzel ellátja. Azonkívül a Sugovieza részint kikötővé ós mélyedés által hajózhatóvá teendő. Egyátalában pedig az egész Ferencz-csatorna az üzlet és forgalom igényeihez képest alakítandó át. Végre hogy a csatorna Kis-Sztapártól kiágazva Újvidéken alól egylOmfld. hosszú öntözési s hajó40