Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos ülés áprit 8. 1870. 21 tesek, vagy azok, kik az absolut kormány in­tézkedéseit e tekintetben üdvöseknek tekintik, fontos érvnek tartják azt, hogy a mi megtör­tént az absolut kormány alatt, az azért már helyes is. (Helyeslés bal felől.) A mi a birák függetlenségét illeti, ugy a mint most vagyok informálva, a pótbirák állá­sára nézve, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a pótbirák intézménye által a birák független­sége a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Azt monda Halmosy képviselő ur, hogy a pótbirák csak ideiglen alkalmaztatnak, a hátra­lékok földolgozására. Bocsánatot kérek, ennek ellenében kényte­len vagyok azt mondani, hogy abból, a mit az igazságügyminiszter ur elénk terjesztetett, ezt átalában nem érthetjük ki: mert ott a pótbirói állomások rendszeresítéséről van szó, nem pedig némely biráknak csupán a hátralékok földolgo­zására alkalmazásáról. (Helyeslés bal felől.) Ha arról volna szó, hogy némely birák ideiglen egy évre, például az első bíróságoktól áttétetnek a királyi táblához, a rendkívüli hátralékok földol­gozására, én az ellen épen ugy nem tennék ész­revételt, valamint nem teszek az ellen, hogy a királyi tábla birái közül 16 biró hasonló ezélból a legfölsőbb törvényszékhez tétetik ideiglenesen át: de itt a pótbirák rendszeresítéséről van szó; azt tehát a mi rendszeresítés gyanánt ajánltatik megállapittatni a törvényjavaslatban, azt Hal­mosy képviselő ur csupán rendkívüli intézkedés­nek a valósággal megegyezően nem mondhatta. Azt mondám, nem tudom, hogy mi a pót­biró: most az igazságügyminiszter ur nyilatko­zatából tudom, hogy az az első folyamodásu bi­rák rangjával és fizetésével bír; mint első fo­lyamodásu biró nem mozdítható el állásától, de a királyi táblától, mikor az igazságügyminiszter urnák tetszik, mindig elmozdítható. Ha ez kife­jezi a birák függetlenségét, azon birák függet­lenségét, kik a legfontosabb ügyeink fölött a királyi táblánál ítélnek, akkor én részemről nem tudom, mi a birák függetlensége. Egészen más, ha <i királyi tábla valóban elmozdithatatlan rendes birái, és más, ha oly pótbirák ítélnek, kik a királyi táblától az or­szágnak tudja isten micsoda szögletébe elmoz­dittatbatnak akkor, mikor az igazságügyminiszter urnák tetszik. Az ily állást én független állás­nak nem tarthatom. Ki van mondva a törvény által, hogy a bírákat a korona a miniszter által nevezi ki. Ez törvény levén, nem szólalok föl ellene; de a törvénynek nem lehet más czélja, mint az: hogy biztosittassék a birák függetlensége nemcsak lefelé, hanem biztosittassék fölfelé is. A birót biztosítani és okvetleniü szükséges oly állásba helyezni őt, hogy a mint ki van nevezve, a korona által a miniszter közbenjötté­vel, többé a koronának se lehessen befolyása arra, hogy ő az igazságszolgáltatást miként gya­korolja. (Élénk helyeslés hal felől.) Az igen közömbös dolog, hogy segéd- vagy pótbirónak méltóztatnak-e nevezni, a pótbirákat; fogja ismerni minden ember, ki igazságot keres, hogy az ország nem rendes, hanem pótbirák által szolgáltatott neki igazságot. Azt hiszem pedig, hogy az ország minden polgárának töké­letes joga vau arra, hogy ügye az ország ren­des, valóságos birái által ítéltessék meg, nem azok által, kik függő állásban bővebb tapasztalás szerzés végett, mintegy tanulásképen és próbára vannak a fölsőbb törvényszékhez ideiglenesen elmozdithatólag alkalmazva, s azért részemről is t. barátom Jankovics Gyula módositványát pár­tolom. Horváth Döme: Tisztelt képviselőház! Én Jankovics Gyula képviselőtársunk módositvá­nyát, — mindazon erélyes védelem daczára, mely­ben azóta részesült, — nem fogadhatom el, se financiális szempontból, sem erkölcsi eredmény tekintetéből. ISÍem fogadom el először financiális szem­pontból: mert én, uraim, azon meggyőződésben vagyok, hogy a midőn az ország igazságszolgál­tatásának közelebbi átalakítása és fentartasa évenkint milliókba kerül, a midőn a népoktatás — telik, nem telik — saját subsistentiánk ós jövendőnk érdekében, s a közlekedési eszközök még mindig milliókat fognak szükségképen éven­kint igényelni : hogy akkor, ha az országos in­stitutiónak koczkáztatása, de sőt sérelme nélkül nem csak valamit, hanem tekintélyes összeget megtakaritbatunk, azt nekünk képviselőknek esz­közölni elengedhetlen feladatunk. Én szerintem nem a csuha teszi a barátot, de az egyéniség adja a ruhának a jelleget, s én meg vagyok az iránt győződve, ha a pótbirói, vagy más néven segédbirói institutiót mellőzzük, s azok helyébe mindenüvé rendes birák alkalmaztatnak: bizo­nyára financiális tekintetben pazarlást követ­nénk el. A dolog igen egyszerű, ha a segédbirói in­tézményt, mint az ellenzék szerint az alkotmá­nyos keretbe nem illőt, ez úttal a kir. táblánál elvetjük, ugy következetesen el kell vetnünk az első folyamodása bíróságoknál is ; mert a mi itt alkotmányellenes institutió, az ott sem válhatik alkotmányossá. Már pedig, ha ez elvet keresz­tül viszszük : akkor nem egy-két ezer forint kü­lömbségről van kérdés; de a különbség legalább is egy millió forint. De még egy kellemetlenség is fog belőle származni.

Next

/
Thumbnails
Contents