Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

2Q 164. országos W • ősi jogrendszerünk 1848-ban halomra dőlt, s a hol már csak ezen okból is a polgárok a létező jogelvekről alig birnak fogalommal: igen természetes, hogy én az angolokat a civil igazságszolr gáltatás terén nem követhetem; hanem igenis hajlandó vagyok követni, mint ezt már más alkalommal is kifejeztem, a büntető eljárás terén. Felhozatott a többi között az is, hogy a jogelvek egysége fölött sokkal hatályosabban őrködhetik egy összpontosított kir. tábla, mintsem ha az többfelé osztatván, mindeniknél más jogelv emelkedik érvényre. Bocsánatot kérek, én e nézetet nem fogadhatom el: mert a jogelvek egységének őrét nem a fölebbviteli törvényszékek képezik, hanem mindenütt a legfőbb törvényszék, a mely nálunk összpontosulva maradna akkor is, habár a kir. tábla felosztatnék. De egyébként is, ha már nem lehet kikerülni azt, hogy az apellatorium fórum által felállított jogelvek között néha dissonantia ne támadjon, sokkal csekélyebb rosznak tartom, ha e dissonantia a különböző helyeken székelő kir. tábláktól ered, mint ha egy és ugyanazon kir. tábla állítana fel egymással ellentétes jogelveket. Ez sokkal hátrányosabb az igazságszolgáltatásra nézve, sokkal inkább megingatja a népnek jogérzetét. Pedig azt ki nem kerülhetjük t. ház: mert mindamellett hogy a kir. tábla jelenleg itt Pesten összpontosítva van, de polgári pörökben külön külön elnökök alatt néha 8—9 tanács itél, épugy, mintha mindenik külön testület volna, s alig képzelhető ezek közt oly nézetegység, hogy a jogelvekre nézve egymástól néha el ne térjenek. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen pótbirói intézményt mostan elfogadni. (Elfogadjuk!) Én jövőre nézve úgyis kijelentettem, hogy hajlandó vagyok azon elvet elfogadni, hogy egyforma, rang és fizetéssel láttassanak el mindazon birák, a kik egy itélő széknél vanak alkalmazva; hanem most igen bajos a fizetésekről végleg intézkedni. Ha a fizetések felemeltetnek átalában 3000 forintra, annak az lenne következménye, hogy minden fölebbviteli bírósági tag büntetésnek venné, ha a vidékről a központra áttétetnék, mert a vidéken 2000 forintból sokkal könnyebben lehet megélni, mint itt kétszerannyiból. Nem a fizetések egyformaságában áll az igazság, hanem a helyes arányban. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán: Különös, t. ház, ezen kérdésre nézve a tárgyalás folyama. Elvileg a túlsó oldal részéről is elismertetik, hogy az, a mit kívánunk, helyes, hanem alkalmazni nem akarják. Ez az, a mit már rég tapasztaltunk máskor is: „meliora probare, deteriora sequi". {Igaz!) A t. igazságügyminiszter ur előadásának ápríl 8. 1870 azon részére, melyben az itt tett íölszólalások folytán említést tett, az eddigi kinevezések nehézségeiről nem akarok részemről reflectálni, de azt hiszem, hogy élesebb kritikát annál, a mit az; igazságügyminiszter ur elmondott, aligha mondhatni azon törvényczikkre nézve, mely a birói hatalom gyakorlásáról alkottatott, melynek folytán mindazon nehézségek , melyekkel az igazságügyminiszter urnák a birói kinevezéseket illetőleg eddig küzdenie kellett, majd óriási mérvben fognak növekedni, midőn 3—4000 bíró és birói tisztviselő kinevezéséről Jesz szó. Oly nagy nehézségek lesznek ezek, melyeknek hogy az igazságügyminiszter ur megfelelhessen; szivemből kívánom; ámbár átlátom, hogy igen nehezen fogja ezt minden jó szándéka mellett is teljesíthetni. Azt mondotta az igazságügyminiszter ur, hogy lehetetlen, hogy ő a pótbirákat a hivatalukban töltött idő sora szerint léptesse elő, mert akkor kénytelen lenne olyanokat is nagyobb fizetésbe juttatni, kik erre érdemmel, kellő készültséggel nem birnak. Nézetem szerint azon ellenvetés nem áll, mert ennek elejét veheti az igazságügyminiszter ur akkor, midőn a királyi táblához az illető egyéneket kinevezi. Vizsgálja meg akkor, vajon azon helyre alkalmatosak-e, vagy nem? és akkor azután semmi nehézséget, semmi igazságtalanságot nem von maga után az, ha a kinevezettek a kinevezés sorrendje szerint nagyobb fizetésbe jutnak. Egyébiránt én igen hajlandó vagyok annak eltogadására, hogy ugyanazon egy táblának szavazattal bíró tagjai egyenlő fizetést húzzanak. S nem áll e tekintetben az, mit a t. igazságügyminiszter ur mondani méltóztatott, hogy t. i. az csak akkor fog megtörténhetni, ha a királyi tábla több felé fog elosztatni. Elmondta Vukovics igen t. képviselőtársam, hogy vajon mikor történik az meg, a jövő bizonytalanságaitól függ. Egyébiránt én azt hiszem, hogy midőn igazságügy miniszter ur elismerni méltóztatott azon elv helyességet, hogy azon birák kik egy törvényszéknél működnek egyenlő fizetésben részesüljenek, ugyanakkor elismerte azt is, hogy hibás eljárás az, hogy ugyanazon törvényszék bírái különféle fizetéssel láttatnak el, s e szerint ő ezen hibáját az igazságszolgáltatásnak bizonytalan időre mégis föntartani akarja. Megvallom, előttem eddig ismeretlen volt a pótbirák intézménye, az igazságügyminiszter ur indokolásában csak annyit mond a pótbirákról, hogy ezen pótbirósági intézmény életrevaló és szakértő tekintélyek által helyeselte tik. Az mondatik, hogy ez szokásban volt az absolut kormány alatt is. Lehet, hogy azok, kik az absolut kormány intézkedéseivel bővebben ismére-