Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-183
296 183 országos Ülés május 30. 1870 hamarkodásból, a viszonyok nem jó ismeréséből, erélytelenségből. Ily irreális eset most van a szőnyegen, mely, ha elég korán ki nem javittatik. kiszámithatlan nagy károk okozója leend. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban az 1868. XLIX. törvényczíkk 1. §-nak módositásáról van szó, akként, hogy a magyar kir. északi vasútvonal Salgó-Tarjántól Losonez és nem Beszterezebányába, hanem a jálnai völgyön át vezettessék Körmöcznek, Ruttkának; mert: a régibb vonalon 1. kedvezőtlenek a terrain viszonyok arra nézve, hogy a vonalnak kívánatos emelkedése eléressék; 2. igen nagyok a költségek; 3. égalji nehézségek; 4. rendkívüli károsítás érné az ország gazdászati érdekeit. Ez mind nem áll. Az északi vasút vezetése Beszterczebányáról Bergre lehetséges 1 : 62 5 /i 0-hezi emelkedéssel. Az indokolás 4-ik lap 3-ik kikezdése szerint a zólyomi pályaudvar magassága . 912' tenger szine felett : 6. lap 3. kikezdés Beszterczebánya 1100' a bergi pályaudvar pedig .... 2465' s ez egyszersmind a eulminationalis pontja a m. k. éjszaki vasút emelkedésének, mert innét lefelé szál és Stubnán 1560' a pályaudvar. Ha tehát Berg Beszterczebányával köttetik össze, 2465' —1100' = 1365' emelkedés szükségeltetik. Megtartva a jálnai vonalon elfogadott emelkedést i : 62 5 /io, tehát 1365 lábot sokszorozva 62 6 / 10 által, kapunk 85.313 lábot, vagjds 3 55 /ioo mértföldnyi hosszúságot. Beszterczebánya távolsága Bergtől pedig csak 2 a5 / 100 mértföld, következőkép csak 1 so /ioo mértföld szükségeltetik az evolutiókhoz, hogj r Beszterczebányáról Bergig 2: 62 7 10 emelkedéssel érhessen a vonal. Ezen evolutiók pedig igen könynyen kivihetők a lackoineri. riecskai és kordiki völgyek értelmes felhasználásával, melyeken át Blaufuszhoz Bergre vezethető a vonal. (4. 3. 4. 5. 6.) E szerint Zólyomtól Beszterczebányán keresztül Bergig 2465 — 912=1553 lábbal emelkedik a pálya, épen ugy mint a jálnai vonalon. Ellenkező irányban Stubnyától Bergig a pálya emelkedése 2465 —1560'=905', mely mindkét esetben megmarad, egy ide és vissza közlekedő vonal tehát 2458 láb emelkedést teszen, ép ugy, mintha Zólyomtól, Jálnán, Bergen keresztül Stubnyára haladna. Az érintett 1 : 62 5 / 10-hezi emelkedést megtartva, kapjuk a következő vonalhosszuságot : Zólyomtól Beszterezebányáig 2 3 /io mértföld Beszterczebányától Bergig . 3 6 /io „ Bergtől Stubnáig . . . 2% 0 „ összesen: . . . 8 7 /i 0 » Es tökéletesen lehetséges az egész emelkedést a beszterczebányai oldalon keresztül vinni, ugy, hog} r az alagúton tul, Bergig emelkedés nélkül vezethetne, és ez esetben a beszterczebánya-bergi vonal 4 2 / 10 mértföldre menne — azaz ép oly hosszú volna, mint az ajánlott jánai vonal. Ezek szerint a m. k. éjszaki vasút Beszterczebányáról bergrei vezetése 1: 62 6 ! l0-hezi emelkedéssel lehetséges, sőt kívánatos is. A miniszteri indokolás 7. lapján 4. bekez désében elismertetik, hogy a beszterczebánya" vonal is csak oly költségeken kiépíthető, mint a jálnai, miben én ugyan Tamás vagyok, mert a jálnai vonalnak csak alagutja tizenegy leend; és ha majd Beszterczebánya csakugyan Zólyomtól Miskolczig építendő szárnyvonalat kap, nem lesze az ismét roppant költség, ha Zólyomtól Beszterezebányáig. tehát majdnem 2V 2 mértföldnyi hosszú pályatestet építeni, s azt kisinezni kellend ? mely összeg mindenesetre megtakarittatnék, ha a vonal Beszterczebányán keresztül Bergre vezettetnék A jálnai vonal egyik indokául az is hozatik föl, hogy a hanyatlásnak indult Exmnöez városa és ipara sokat nyerne (11. 2.) Erre azt felelem: hogy Berg csak annyira lévén Körmöcztől, mint a lánczhid a kerepesi temetőtől, a város így is amúgy is belevonatik a vasúti főhálózatba. A jálnai vonal elfogadásával tehát nem csak, hogy kerültetnek a nagyobb építési költségek, sőt épen azok kerestetnek, s ugyan ez áll a kedvezőtlen terrain viszonyokra is ; s ez utóbbi tekintetben bátor vagyok még egy lényeges adatot fölhozni. Körmöczbánya a t. miniszter által ajánlott tervezet szerint két indóházat fog kapni, az egyik Bergen a város fölött, a másik az úgynevezett Renmviese téren a város alatt. Ezen két indóház egymástól! távolsága teszen 4 / 10 mértföldet, de a felső indóház magassága 2465', az alsóé pedig — posito non concesso — legyen 1720' (mert Kreil szerint, a körmöezí pénzverde (Jahrbücher der geologisehen Reichsanstalt) magassága 1623); de, ha mondom, legyen száz lábbal több, a mi nem valószínű, tehát az alsó indóház 745 lábbal fekszik magasabban mint a felső, ós csak 4 /io mértföld távolság van közöttük; következőkép arra, hogy a vonal az alsó indóháztól a felsőbe 1: 62 5 /i 0hezi emelkedéssel juthasson, az evolutiókra szükségeltetik 1 94 /ioo mértföld, és mennie kell költséges és veszélyes serpentinákban Sohlergrund,
