Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-183
183. országos ülés május 3C. 1870. 297 Stosz, Blaufusz felé, számos tunnelekkel, viaduktokkal s egyéb költséges építkezésekkel. Ilyen nehézségek volnának a beszterczei vonalon csak az esetben, ha megtartva a valóságos beszterczei magasságot, Berg magassága nem 2465', hanem 5797' láb volna, amúgy is belevonatik a vasúti föhálózatba, holott egy oly industrialis város mint Beszterczebánya, melynek az egész kassa-oderbergi vonalon párja nincsen, abból ki fogna maradni, ha a jálnai vonal helybenhagyatnék. Mi a főelv a vasutak építésénél 1 ? a vasút legyen az industria és kereskedelem előmozdítója, s azért a vidék főhelyeit érintse. Kérdem, megtörténik-e ez, ha Beszterezebánya helyett, a sivatag-jálnai völgy bevonatik a hálózatba ? A mondottakon kivül, az indokolásban téves a költségvetés is. A beszterezebányai vonalnál t. i. fölvétettek a költség összehasonlításba a folyó üzleti kiadások, sőt kapitalizáltattak is 700,000 írttal (7 15) és 980.000, melyek a másik vonalnál kihagyattak. Átalában észrevehető az indokolásban kétféle költség árszabás, más a beszterezebányai, más a jálnai vonalnál: 7. 12. A zólyom-beszterezebányai vonal, ha az az északi vasút alkatrésze lesz. kiépíttetik 1.200,000 Mért, melyen 9. 8. szerint 50,000 személy, és 6 millió mázsa evenkint száilitandó ; de ha ugyan ezen vonaldarab a tervezett zólyom-gömöri szárnyvasut alkatrésze lesz, akkor (10 3 szerint) már 800,000 forinttal kiépíthető lesz. Nyers vas termelési iparunk főhelye Grömör megyében volna, ha ott elegendő olcsó fa volna ; de az erdők napról napra gyérebbek, s ha a vasipart ott emelni akarjuk, az csak a kőszén, coaxs és barn-szén által történhetik ; már pedig ezek csak Sileziából és Gallicziából szállíthatók oda, s a szállítás mindenesetre sokkal kevesebbe kerülend, ha a zólyom-gömöri szárnyvonal Beszterezebányán érinteni íogja az északi vasút vonalát ; és mindenesetre evenkint legalább 6 millió mázsa coaxot szállitand a gömöri hámorok számára, tehát csak coaxban annyit, a mennyit a másik vonalon az évenkinti összes teher. Továbbá én a jálnai vonalnál nem látom azon nemzetgazdászati előnyöket, melyeket a múlt indokolás emleget. A 9. lap 8. bekezdése szerint teszen ez évenként 151,800 frt, mely összeg az indokolásban 2.180,000 azonnal tőkesittetik is, s igy a beszterezebányai vonal az országnak 5 1 /* írtjába kerülne. De ezen számítás puszta ámitás; mert. mint mondám, a vasút építése Beszterezebányai! keresztül 1 : 62 5 / 10-hezi emelkedéssel ép ugy kiépíthető, mint Jálnán kereszKÉPV. H. NAPIA 18|4 VIII. tül s nem is hosszabb, s vonalába felveendi nem csak Körmöczöt, de Beszterczét is, s igy tehát természetesen azonnal elesik az indokolásban állítólag megtakarítható 2.180.000 frt, illetőleg 5 \ millió frt; fényűzési gazdálkodás: pénzt felvenni és ekelovak helyett hintólovat venni; ilyen fényűzési gazdálkodás volna a jálnai vonal, mert kerüli a hasznosat és keresi a szükségtelent ; mert: a vonal hossza Zólyomtól Beszterezéig . . . 2% tl mértföld Besztercéétől Tepláig . . . <o\ 0 „ egészbe: . . . 8% 0 mértfőid 1 : 40-hezi emelkedésnél ; e szerint a jálnai vonal hossza 9% 0 mértföl cl levén, a beszterczei \ u mértfölddel rövidebb, s igy a közlekedés is olcsóbb, és pedig 9 i; l ]0-del személyenkint, és 0 8 1,« mázsánkint. számítván 12 krt egy személytől, és 1 krt egy mázsától mértföldenkint —- mi evenkint 52 ezer 800 frt, vagyis ha az indokolás szellemében ezt is 7°l ft tőkésítjük 750,000 forint hasznot teszen. Az indokolás azt állítja tovább, hogy 1 : 50-hezi vagy épen 1 : 40-hezi emelkedés csak közönséges vonalaknál szokásos, nem pedig a fő pályáknál. Ennek folytán bátor vagyok kérdezni, hogy a brenneri pálya 1 : 40 emelkedéssel épült, mely Németországot Olaszhonnal és a Kelettel köti össze, közönséges vonal-e vagy világpálya? vagy a mont-cenisi 1 : 45 emelkedéssel, vagy szent-gotthardi, mely 1 : 41 emelkedéssel építtetik, s Németországot a középtengerrel kötendi össze ; ezek mind nem közönséges vonalak, hanem világpályák a legkitűnőbb értelemben. E szerint az északi pálya, fővonali jellegéből mit sem vesztene, ha épen 1 : 40 emelkedéssel építtetnék Beszterezebánván keresztül. A 8-ik lap 9-ik bekezdésében említtetnek a kedvezőtlen éghajlati viszonyok; de minekutána ugy az egyik, mint a másik vonalon a legmagasabb pont 2465, e szerint az éghajlatban se lehet különbség. De nézzünk másutt ugyan ilyen éghajlati viszonyokra. A semeringi pálya 16 év óta áll fon. közlekedése evenkint több millió személy és 30 — 35 millió mázsa teher. Ezen pálya 1 : 40-hezi és 1 : 42-hezi emelkedéssel épült, és jár rajta télen is több rendbeli gyorsvonat, és ekkoráig nem történt ott semmi szerencsétlenség. Már pedig a tenger szine fölötti magassága a Semeringi pályának. 2788' a Brenner „ . 5000' 38
