Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-183

292 183. országos Dlés május 30. 1870. És mert Kocsárd, az általam helyesebbnek tartott nyárádtő-héjasfálvi fővonal irányától még inkább eltávoznék mint Gerend, én nem járulhatok föltétlenül az 1868. XLV. törvényczikkben kijelölt elágazó pontnak megváltoztatásához. Miután előttem minden vasútnál, de főkép világvasutnál az a főkérdés első sorban : hogy melyik irány a legrövidebb ? én ezen oknál fogva is mindazt, a mit Tisza László t. barátom Toréi ára nézve előhozott pártolom ; de miután előttem szóló t. képviselőtársam által az mondatott, hogy ez nem tartozik a kérdéshez: bátor vagyok megmagyarázni, hogy miért tartozik ez némileg mégis ahoz. Az 1868-ik XLV. törvényczikkben nincs ugyan Torda megnevezve, hanem meg van nevezve Pata s Bozs. Már most onnét mehet ugyan a vasút akár Gerend akár Kocsárd felé, mind a két irányban érintheti Tordát, ha a törvényben megnevezett Pata-Bozs tartatik meg; hanem ily dolgokban sokszor bevégzett tények állanak elő, és tudjuk, hogy valóban nem Pata-Bozs, hanem Apahida felé folynak az előmunkálatok, és igy Torda ki lesz kerülve. En nem hiszem, hogy a t. kormány ujabban előállana egy módosító törvénynyel : hogy Kolozsvárról nem Bozs, hanem Apahida felé vezettessék a vasút; mert ha ezt tenni akarta volna: akkor nem értem, hogy miért nem tette ezt most, mikor ugyanezen törvényt, ugyanezen vidékre nézve módosíttatni kívánja ? Pedig átalános azon nézet országszerte, hogy mind a társaság, mind a t. kormány a bozsi tunnelt el akarja mellőzni, mert nagyszerű munkát igényel ; a mibe én különben aem avatkozom, meglehet, hogy oly nehéz s ofy felette hosszú időt igényel-e, hogy tán az egész vasútnak kiépítését veszélyeztetné? De mint Tisza László barátom előhozta, ezt igen könnyen lehet pótolni, két mellék-tunnel által, ós igy nem látom át, hogy miért kellene ez okon ily népes iparos magyar várost, mint Torda kikerülni, és mellette a fővonalat ismét ezáltal is egj

r pár kilométerrel meghosszabbítani. Azonban ezen fölmerült kérdéshez akkor fogok tüzetesen hozzászólani, ha szőnyegre kerül. Most csak arról levén szó, hogy Gerend vagy Kocsárd legyen-e a keleti vasútnak kiágazó pontja ? én, miután Kocsárd valódi helyes főirányát a keleti vasútnak — talán végképen — megrontaná, a központi bizottságnak az 1868. XLV. törvényczikk 5. pontjának ajánlott megváltoztatását nem pártolom, és nem tanácsolom ; hanem Gerendnek megtartását ajánlom. Deáky Lajos: T. ház! Pártolom az ezen oldalról Tisza László s most legközelebb előttem szóló indítványát, csak egyet akarok még erre vonatkozólag megjegyezni: Midőn 1868-ban azon most vita alatt álló XLV. törvény czikk keletkezett, melyben a nagyvárad-kolozsvári vasatvonal állapíttatott meg: ha a törvényhozás a legegyenesebb vasutvonalt vette volna irányul, mely Erdélyen fog keresztül készíttetni, akkor Kolozsvárnak csak egy szárnyvonalat adhatott volna, mert az egyenes vonalnak már Kolozsváron innen Oláh-Fenesnél be kellett volna vonulni Torda felé. Ha tehát Erdélynek fővárosát nem lehetett a fővonalból kihagyni; nem foghatom meg, hogy miért kell még a fővároson tul Apahidáig haladni, hogy az egyenes vonalba térhessen a vasút? (Nem arról van S0Ó !) Engedelmet kérek: épen arról van szó. Én magam részéről Torda mellett vagyok, nem csak azért, mert magyar város, hanem azért is, mert rövidebb s egyenesebb vonalnak is tartom az erre vezető vonalat, mint az ettől eltérőt. A Torda városát mellőző már állítólag a kormány által megvizsgált vasúti tervezetet kerülésnek tartom: annálfogva én a javaslatot, hogy Kolozsváron tul, Torda, a közbe eső pontok közt fölvétessék, elfogadom, s Tisza László képviselőtársamnak eziránti indítványát pártolom. Hollán Ernő államtitkár: Az eddigi fölszólalások szerint két tárgyról van szó, melyeket el kell választani egymástól, azon czélból, hogy mindeniket tisztán láthassuk. Én tehát a tiszteltház engedelmével szólani fogok mindegyikről külön. (Halljuk!) Egyik a kormánynak előterjesztése, mely azt hozza javaslatba, hogy az elágazási pont Gerendre tétessék át Székely-Kocsárdról, a másik Tisza László képviselő társunk indítványa, mely azt kívánja, hogy a pót-törvényjavaslat első szakaszába tétessék be azon határozat, hogy Kolozsvártól Tordáig vezetendő vonalra nézve tartassák fön a törvény eredeti rendelkezése. Minekelőtte e két kérdésről külön szólanék : ezen utóbbira, tehát Tisza László képviselő ur indítványára nézve, bátor leszek csak arra figyelmeztetni a t. házat, hogy a kérdés mindenesetre fontos, és szerintem nem dönthető el előbb ; minekelőtte a kormány maga nézetét e kérdésben elő nem adta volna, és én csak ugy látom a kérdést tárgyaihatónak, ha a képviselő urnák erre vonatkozó indítványa a vasúti bizottságnak adatik ki. mely tárgyalás alá veszi, és melynek tárgyalása alkalmával a kormány is kifejtheti nézetét; vagy pedig a kormány a maga szándékaival egyező javaslatot terjeszt be a háznak, és ugy az egyik, mint a másik, rendes tárgyalás alá vétetik. Ez csak előleges észrevételem, melynél fogva én Tisza László képviselő ur indítványát ez alkalommal tárgyaihatónak nem tartom. A mi már most magát az előterjesztést illeti, ugy ta-