Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-183
290 183 országos íiié$ májas 30 1870. 8-ik §. rendelete szerint Bozsnak s onnan tovább Torda városához vitessék." Ennek megfelelöleg kell aztán természetesen a törvényczikk fönebbi ezimének is módosulni. Midőn ezt a ház asztalára tisztelettel letenném, bocsánatot kérek, hogy türelmét talán hosszasabban fárasztottam. Meglehet, hogy ezen tárgy nem érdekel mindenkit, ugy mint engemet, de ha czélorn sikerülni íog, nekem legkevesebb hasznom lesz abban. En valósággal sem a magam, sem választóim érdekéből nem, hanem közérdekből fárasztottam a ház figyelmét. és ezért talán jogos volt türelmük igénybe vétele. Mihályi Péter jegyző (olvassa Tisza László indítványát.) Papp LajoS : T. képviselőház! (Kemény Gábor báróhoz.) Szólni kivan talán képviselő ur? Tessék. Kemény Gábor báró: (Halljuk]) Én megvallom, t. ház, hogy az előttem szólót, képviselő ur okoskodását nem egészen értettem, (Halljuk!) nem azért, mintha nem hallottam volna a dolgot, bár néha, igaz, olyan nagy zaj volt, hogy azt alig lehetett hallani; de különösen azért, hogy a képviselő ur egy egészen más tárgyról szólott, mint a melyről a törvényjavaslat szólt. A törvényjavaslat egy variánsról szól Gerend és Kocsárd között. Előttem szóló képviselő ur felhozta, hogy Tordára kell vinni a, vasutat, és érveket meritett erre nézve a keleti vasútra vonatkozólag hozott törvényezikkből. En ugy hiszem, hogy most nem arról van szó: akarja-e megtartani, nem akarja-e a kormány, vagy nem tudom kicsoda, a törvény azon rendeleteit, melyek a keleti vasútra hozattak ? most specialiter Gerend és Koesárdról van szó. A mi a keleti vasútról hozott törvényczikket illeti: kétségkívül magam is. valamint a ház minden tagja elvárjuk a kormánytól, hogy annak minden rendeletét teljesíteni fogja, és ha szükségesnek fogna mutatkozni azon változtatni, azt a maga törvényes rendes utján fogja, eszközölni. E két tárgy Torda vagy nem Torda, és Gerend vagy Kocsárd, egymással legkisebb összeköttetésben sincs. Torda és Kolozsvár közt, a Szamos és Aranyos völgybeni vizválasztásról van szó ; mind Torda mind Gerend azonban Aranyos völgyben fekszik, és köztük oly kevéssé emelkedett hegylapos terűiéi, melyen akár Kocsárd, akár Gerendnek lehet a vasutat vezetni. Akár Tordánál, akár Egerbegy mellett vitetik is a vasút, mindenesetre fog onnan tovább folytattathatni akár Kocsárdnak akár Gerendnek; és itt pusztán ez a kérdés. A mi egyébiránt magát az indítványnak érdemét illeti, én tagadom, hogy azt ugy lehessen tárgyalni, mint a szőnyegen lévő tárgynak kiegészitő részét. Ez annyira más kérdés, hogyha e tekintetben külön önálló indítványt méltóztatik benyújtani, bátor volnék hozzászólni ; de miután ez egészen más részéről szól a keleti vasútnak, most hirtelen egyszerre nem tartom tárgyaihatónak. Interpellatioképen tartottam volna leghelyesebben, a rendes eljárást leginkább megközelitettnek a tárgyalást, mert ez esetben a netáni aggályt lehet, hogy a kormány egyszerre el fogta volna oszlatni. De" ez igy tárgyalás alá nem jővén és rendes módositványnak sem nevezhetvén, minthogy egészen más dologról szól: nem tárgyalható. Itt a kormány előterjesztésében csak említett két vonalról van szó, és nincsen arról, hogy változtatni akarna a keleti vasutat tárgyaló törvényen. Magam is azt hiszem, hogy, ha változtatni akarna a kormány, ezt külön rendes, törvényes utón fogná eszközölni. Engedje meg tehát a> t. képviselő ur: ha bővebben nem szólok indítványáról, melyet ezúttal helyenkivülinek tartok; hanem röviden fogok szólani arról, mily viszonyban áll egymással Kocsárd és Gerend. A keleti vasút fővonala Kolozsvárról, NagyEnyed, Tövis mellett és tovább, a Küküllővölgyén fel, Megyést, Ebesfalváf, Segesvárt érintve vonul az Oltvölgyén át Brassóvidékére, és ki Galacz felé. Ezen főirányban, mint oly pont, honnan szárnyvonal volt kimenendő, van megjelölve a törvényben Gerend. Gerendről építtetett volna ugyanis ki a szárnyvonal Marosvásárhelyre. Későbbi kutatások és mérések kimutatták azonban, hogy azon kissé emelkedett hegylaposon, mely Gyéres, Lónya és Gerend felett terül el, csekély völgy van, melyen vitethetik a fővonal. Ezen főirány, melyet bátor voltam kijelölni, egy egész mórtfölddel rövidül, és pedig a nélkül, hogy a forgalmi viszonyoknak e tekintetben legkisebb hátránya lenne. A költségekről nem is beszélek ; mert azt lehet mondani, hogy a vállalkozók tartoznak azt viselni; miután bizonyos mértföldenkinti jövedelmet biztosit az állam nekik. Es bármi nehézségek jőjenek is közbe: az államot nem terhelheti. Ez igaz is. Csak annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy a rövidebb, koesárdi irány felé, az építési költségek sem tetemesebbek. Itt az a kérdés : czélirányos-e magát a fővonalat megröviditeni 1 ? De habár már akkor a szárnyvonal, mely ez esetben nem Gerendtől ágazna ki, hanem Kocsárdtól, azt ugyanannyival meg is toldaná ? Ha akár Kolozsvárt, akár Maros-Vásárhelyt tekintjük : mindkettőnek érdeke ugyanazt igényli. Kolozsvárnak érdekében van, hogy a fővonal lehető legrövidebb legyen. Erdekében van maga-
