Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-183

183, országos Ülés május 30 1870. 289 litikai szempontból is ajánlotta a vasútnak: Tordára vitelét. Csak röviden jelzem Toldanak fontos stratégiai fekvését, be levén mintegy ellensúlylyul ékelve a eoupirt mezőség és bérezés havasok közé, e fekvés s lakosainak hazafias, erőteljes jelleme okozták, hogy midőn a szabadságharez legszomorúbb napjaiban körülötte mindent földúltak, Torda városát még csak megtámadni sem merték. T. ház ! A közgazdászati indokok sem térítenek el azon nézetemtől, hogy az irány tekintetében az 1868-ki XLV. tezikk határozványait s az engedély okmányét főn kell tartani; főn kell tartani a törvényes vonalat azért, mert ez a legrövidebb, mi rám nézve a legmeggyőzőbb ok, a legfőbb tekintet ; de e vonalnak föntartását s Torda felé vezetését indokolja már csak a tordai kimerithetlen sóakna is, mely, habár most csak 90 ezer mázsát termel, könnyen termelhet 1 millió mázsát, s mely a Királyhágón túli rész fő sóaknája lesz, mihelyt a marosujvárinak már alig halasztható bezárása elkövetkezik. Hogy, t. ház, mily szomorú humorra adna alkalmat, ha a sónak, mely a Királyhágón inneni szükségletre van szánva, előbb el kellene sétálni Gyéresre és csak onnan indulhatna vissza Várad felé, és hogy az által menynyi ok nélküli költségek okoztatnának az államnak: azt fejtegetni nincs szándékom. De igen nagy államgazdászati baklövés volna. t. ház, eltávolitani a fővonalt oly várostól, melyben eddig is már mintegj' 40 kereskedő és körülbelül 650 czehbeli iparos működése biztosítja a forgalmat, mely tettleg központja a havasi faés mezőségi gabona-kereskedésnek, bogpontja az ország minden oldaláról ott egybefutó kőuthálózatnak, melyben sörház, szeszgyárak, malmok értékesitik az évenkint piaczra hozott 800,000től 1 millió vékáig változó gabonát, mely több tanintézeténél fogva is aránylag tekintélyes intelligentiával bir, már annálfogva is, hogy a megyei administratiónak és igazságszolgáltatásnak központja. Valóban bűn lenne buzdítás s támogatás helyett elesni hagyni ezen a továbbfejlődésnek minden kellékéve] biró várost, csak azért, hogy egy, mindezen előnyöket még évtizedek múlva is alig fölmutatható helységnek fölemelése megkísértessék, azon ürügy alatt, hogy a mezőség néhány fálvának és ezek közt épen annak is, melyben magam lakom, érdekével a gyéresi állomás inkább megegyezik. Csakhogy igy is, a mit egyfelől Torda kárára nyújtanánk a mezőségnek, elveszszük azt a havastól. Ragaszkodom a törvényes vonalhoz azért is, t. ház, mert bár óhajtanám amennyire lehet minden választómat részesíteni a vasút áldásaiban, nem tagadhatom egyfelől azt, hogy az KÉPV. H. 3ÍAPLÓ 18S4 Vllt. Erdély gabonatárát képező mezőség nagy részére nézve mindegy, akár Torda, akár Gyéres lesz az állomás, mert annak nagy része nem Torda, de Maros, Ludas, Vásárhely, Kolozsvárra stb. szállítja gabonáját, s másfelől azok, kik eddig is Tordára szálliták gabonájukat, már azáltal is nagyot nyernek, ha Tordán állomás lesz, és azon még nagyobb kényelemért, hogy az állomás Gyéresen legyen, nem lenne hazafias kívánság tőlük : elejteni, megsemmisülni engedni Tordát. De ezzel a köznépnek sem tennénk különös szolgálatot: mert az most, ha eladja Tordán gabonácskáját, megy a boltba, megvesz ott helyt, mire szüksége van; mit a gyéresi státión Isten tudja mikor tehetne: nem levén ott egyetlen, e nevet megérdemlő kereskedés sem. Még csak rövid ideig velzem igénybe a t. ház figyelmét. Határozottan kimondom, hogy sem politikai^ sem államgazdászati, sem technikai okok nem indokolván azt, a mi történt, én ragaszkodom ahoz, hogy a keleti magyar gőzmozdonyu vasút, Kolozsváron tul a törvény rendelete szerint, Bozsnak, onnan a Botoromvölgyön Tordára s ugy ha tetszik, Kocsárdra vitessék, s ha netalán megkezdetett volna a munka ezen vonallal ellentétes irányban: az azonnal beszüntettessék s a vállalkozók köteleztessenek a vasutat a törvényben meghatározott vonalon kiépíteni. Én főtekintetnek tartom részemről azt, t. ház, hogy a fővonal a lehető legrövidebb legyen s Tordán a tervbe vett testvérgyilkolás ne követtessék el. Különben, ha a t. ház bölcsessége szükségesnek látja Gerendet KocsárdcUl cserélni föl, bár a fővonal ez által is nyúlik kissé, az ellen nem teszek semmi kifogást, csak kérem a t. házat, hogy miután épen az 1868. évi XLV. tezikk bizoiryos pontjának módosítása van tárgyalás alatt: méltóztassanak, megtéve ezen módosítást egyfelől, másfelől kimondani azt, hogy különben a t. ház ragaszkodik az ] 868-ik XLV. tezikk 2 §. d) pontjához, a vonalat annak értelmében kívánja és követeli, hogy a vállalkozók által kiépíttessék. És ezen szempontból bátor vagyok benyújtani egy indítványt a közlekedési minisztérium által az 1868. évi XLV. t. ez. 2. §-ának b) pontjának módosítására vonatkozó törvényjavaslat kiegészítésére, {Halljak! halljuk í) mely ennyiből állt: (olvassa as indüványl) Indítvány a közlekedési minisztérium által az 1868. XLV. t. ez, 2. §-a b) pontjának módosítása tárgyában beadott törvényjavaslat kiegészítésére. Mondassák ki az 1-ső §. után egy külön szakaszban, hogy : „A magyar keleti gőzmozdonyvaspálya, Kolozsváron tul az 1868. XLV. t. ez n