Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-183

183. országos ülés május 30. 1870 283 rendszerünk nem helyes. Én meg azt mondom : hogy nines is vasúti rendszerünk, sem helytelen, sem helyes. Annak idején a magyar gazdasági egylet egy rendszert iparkodott fölállítani a magyaror­szági vasúthálózatra nézve. A magyar minisz­térium röptének első emelkedésében egy vasút­hálózati tervet alkotott szintén, és minden em­ber azt gondolta, hogy a törvényhozás meg fogja azt vitatni, a szükséges vonalakat megál­lapítani, és ugy lesznek a eoneursusok az épít­kezésre kiirva. De e rendszeres tervezetek elejtettek a t, házban és lettek az országban engedélyezve pro­tectionalis vasutak. Ez keresztülmegy az összes vasúthálózatán ; nem jobb ennél sem az egyik sem a másik vonal; mindegyiknél ki lehet mutatni, hogy ez vagy ama vasút kinek az érdekében építte­tik. Azonban a közlekedési miniszter urnák nyi­latkozata után remélhetjük azt, hogy ezentúl rendszeresen fog haladni; a meglevőt mérlegelve a szükséggel, ujonta kiegészitendi a hálózatot és azt fogja életbe léptettetni. De akkor előre méltóztassanak elhatározni azt, hogy körülbelül fél esztendeig vasutat eoneessionálni nem fogunk, hanem méltóztassanak a minisztériumnak időt adni, hogy tanulmányozza azt, a mi megvan és hozza rendbe a megzavart rendszert. Ha meglesz a rendszer, akkor a minisztérium a concessio­nálandó vonalakat saját közegei által tanulmá­nyoztassa és ennek eredménye alapján kell a concessiót kiadni. Akkor fog majd az ország helyes rendszer szerint és olcsón vasutat építeni. Ez nézetem az eljárásra nézve, és ezt ezen esetben is alkalmazni kellene. Nem osztom Ludvigh tisztelt barátom né­zetét, hogy mivel a galicziai összeköttetés nem kereskedelmi: arra szükség nincs. Magam is azt hiszem, hogy a galicziai vasutak három vonalából egyik sem fogja megfizetni a kamatbiztositást 50 esztendő mnlva sem, és mégis azok között állok, kik azt mondják: hogy mind a három vo­nalat ki kell építeni minél előbb ; ha azt nem akarjuk, hogy Magyarország sorsa a váez-cser­háti vízválasztón dőljön el. Ez nézetem,— mint ka­tona nem akarom ezt tovább fejtegetni. Legnagyobb mulasztást látok abban, mit Tisza Kálmán t. barátom utoljára említett : mi­ként több egy esztendejénél, hogy a lupkovi vas­útvonal engedélyezve van, és abban még egy kapavágás sem történt. A sok katonával kellett volna már is a földmunkákat megtétetni, és nem egy fél mértföld megtakarítása kedveért az egész vonalat késleltetni. Ezeket előre bocsátva Zsedényi Ede képvi­selő ur indítványát azon módosítással, hogy adas­sék a kormánynak felhatalmazás arra, hogy mind két vonalat saját közegei által tanulmányoztassa és a terveket kidolgoztassa, pártolom. Simonyi Ernő: T. ház! Kimeritettnek tartom már az ügyet, és nem is fogtam volna hozzá szólni; de lehetetlen egy észrevételt nem tennem Hollán képviselő és államtitkár ur beszé­dére. Ez beszéde azon részét illeti, mely egy szomszéd hatalmat érdekel, t. i. az orosz birodalmi politikát. Én remélem, hogy Hollán képviselő ur, csak mint képviselő beszélt és nem mint a kormánynak képviselője: mert megvallom, hogy én soha kor­mány részéről, oly hatalom irányában, melylyel az ország actualis háborúban nincs, hasonló nyilatkozatot nem hallottam. {Helyeslés bal fe­löl.) Magán, egyes független képviselő nem tar­tozik a diplomatiai convenientiákat mindenkor követni; de midőn a kormány részéről történik nyilatkozat, ugy hiszem: arra szükséges volna figyelni, midőn oly hatalom irányában nyilat­kozunk, melylyel békés viszonyban élünk. (Helyeslés.) Ezt részemről szükségesnek tartom megjegyezni annyiban, hogy ne tűnjék ugy elő, mintha a Hollán képviselő és államtitkár ur által nyilvá­nított érzelmek az egész képviselőház érzelmeit fejezték volna ki. A mi magát a vasutat illeti: részemről szin­tén elfogadom Zsedényi határozati javaslatát, s valamint előttem szólott Ivánka Imre és Tisza Kálmán képviselőtársaim, ugy én is kívánom, hogy tanulmányoztassék ezen vonaloknak nem­csak költsége, hanem iránya is. Különösen mi­után Bártfa városa, ha jól emlékszem, nem is kért egyebet, mint azt, hogy tanulmányozza a kormány, ha vajon jobb lesz hasznosabb lesz-e Bártfa vagy Palocsa felé vezetni a vasutat ? s csak akkor határozzon, merre építi: tehát nem is azt mondja, hogy bozassék Bártfa felé, csak azt kívánja, hogy tanulmányoztassék, és vizsgál­tassák meg: merre jobb % Ez pedig oly kérelem, melyet nézetem szerint megtagadni nem lehet; {Helyeslés.) azon módosítást kívánom , Zsedé­nyi t. barátom határozati javaslatához tétetni : hogy a kormány e vonalokat tanulmányozván, a bártfai vonalat is vizsgálja meg. Ez értelemben bátor vagyok egy módesitványt beterjeszteni. Mihályi Péter jegyző {olvassa Simo­nyi E. módositványát:) „A bártfalvi vonalat is megvizsgálván." Hollán Ernő : Simonyi képviselő ur­nák épen most tett észrevételére bátor vagyok nyilatkozni. A kik szívesek voltak némi figye­lemmel kisérni azon szavakat, melyeket előadni szerencsém volt, azt hiszem: megtették azon kü­lönböztetést, melyet én Simonyi képviselő ur irányában is főntartani kívánok. Egy szóval, egy gondolattal sem érintettem ón egy szomszéd nagy állam czélzatait vagy ter­36*

Next

/
Thumbnails
Contents