Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-183
183. országos ülés május 30. 1870 283 rendszerünk nem helyes. Én meg azt mondom : hogy nines is vasúti rendszerünk, sem helytelen, sem helyes. Annak idején a magyar gazdasági egylet egy rendszert iparkodott fölállítani a magyarországi vasúthálózatra nézve. A magyar minisztérium röptének első emelkedésében egy vasúthálózati tervet alkotott szintén, és minden ember azt gondolta, hogy a törvényhozás meg fogja azt vitatni, a szükséges vonalakat megállapítani, és ugy lesznek a eoneursusok az építkezésre kiirva. De e rendszeres tervezetek elejtettek a t, házban és lettek az országban engedélyezve protectionalis vasutak. Ez keresztülmegy az összes vasúthálózatán ; nem jobb ennél sem az egyik sem a másik vonal; mindegyiknél ki lehet mutatni, hogy ez vagy ama vasút kinek az érdekében építtetik. Azonban a közlekedési miniszter urnák nyilatkozata után remélhetjük azt, hogy ezentúl rendszeresen fog haladni; a meglevőt mérlegelve a szükséggel, ujonta kiegészitendi a hálózatot és azt fogja életbe léptettetni. De akkor előre méltóztassanak elhatározni azt, hogy körülbelül fél esztendeig vasutat eoneessionálni nem fogunk, hanem méltóztassanak a minisztériumnak időt adni, hogy tanulmányozza azt, a mi megvan és hozza rendbe a megzavart rendszert. Ha meglesz a rendszer, akkor a minisztérium a concessionálandó vonalakat saját közegei által tanulmányoztassa és ennek eredménye alapján kell a concessiót kiadni. Akkor fog majd az ország helyes rendszer szerint és olcsón vasutat építeni. Ez nézetem az eljárásra nézve, és ezt ezen esetben is alkalmazni kellene. Nem osztom Ludvigh tisztelt barátom nézetét, hogy mivel a galicziai összeköttetés nem kereskedelmi: arra szükség nincs. Magam is azt hiszem, hogy a galicziai vasutak három vonalából egyik sem fogja megfizetni a kamatbiztositást 50 esztendő mnlva sem, és mégis azok között állok, kik azt mondják: hogy mind a három vonalat ki kell építeni minél előbb ; ha azt nem akarjuk, hogy Magyarország sorsa a váez-cserháti vízválasztón dőljön el. Ez nézetem,— mint katona nem akarom ezt tovább fejtegetni. Legnagyobb mulasztást látok abban, mit Tisza Kálmán t. barátom utoljára említett : miként több egy esztendejénél, hogy a lupkovi vasútvonal engedélyezve van, és abban még egy kapavágás sem történt. A sok katonával kellett volna már is a földmunkákat megtétetni, és nem egy fél mértföld megtakarítása kedveért az egész vonalat késleltetni. Ezeket előre bocsátva Zsedényi Ede képviselő ur indítványát azon módosítással, hogy adassék a kormánynak felhatalmazás arra, hogy mind két vonalat saját közegei által tanulmányoztassa és a terveket kidolgoztassa, pártolom. Simonyi Ernő: T. ház! Kimeritettnek tartom már az ügyet, és nem is fogtam volna hozzá szólni; de lehetetlen egy észrevételt nem tennem Hollán képviselő és államtitkár ur beszédére. Ez beszéde azon részét illeti, mely egy szomszéd hatalmat érdekel, t. i. az orosz birodalmi politikát. Én remélem, hogy Hollán képviselő ur, csak mint képviselő beszélt és nem mint a kormánynak képviselője: mert megvallom, hogy én soha kormány részéről, oly hatalom irányában, melylyel az ország actualis háborúban nincs, hasonló nyilatkozatot nem hallottam. {Helyeslés bal felöl.) Magán, egyes független képviselő nem tartozik a diplomatiai convenientiákat mindenkor követni; de midőn a kormány részéről történik nyilatkozat, ugy hiszem: arra szükséges volna figyelni, midőn oly hatalom irányában nyilatkozunk, melylyel békés viszonyban élünk. (Helyeslés.) Ezt részemről szükségesnek tartom megjegyezni annyiban, hogy ne tűnjék ugy elő, mintha a Hollán képviselő és államtitkár ur által nyilvánított érzelmek az egész képviselőház érzelmeit fejezték volna ki. A mi magát a vasutat illeti: részemről szintén elfogadom Zsedényi határozati javaslatát, s valamint előttem szólott Ivánka Imre és Tisza Kálmán képviselőtársaim, ugy én is kívánom, hogy tanulmányoztassék ezen vonaloknak nemcsak költsége, hanem iránya is. Különösen miután Bártfa városa, ha jól emlékszem, nem is kért egyebet, mint azt, hogy tanulmányozza a kormány, ha vajon jobb lesz hasznosabb lesz-e Bártfa vagy Palocsa felé vezetni a vasutat ? s csak akkor határozzon, merre építi: tehát nem is azt mondja, hogy bozassék Bártfa felé, csak azt kívánja, hogy tanulmányoztassék, és vizsgáltassák meg: merre jobb % Ez pedig oly kérelem, melyet nézetem szerint megtagadni nem lehet; {Helyeslés.) azon módosítást kívánom , Zsedényi t. barátom határozati javaslatához tétetni : hogy a kormány e vonalokat tanulmányozván, a bártfai vonalat is vizsgálja meg. Ez értelemben bátor vagyok egy módesitványt beterjeszteni. Mihályi Péter jegyző {olvassa Simonyi E. módositványát:) „A bártfalvi vonalat is megvizsgálván." Hollán Ernő : Simonyi képviselő urnák épen most tett észrevételére bátor vagyok nyilatkozni. A kik szívesek voltak némi figyelemmel kisérni azon szavakat, melyeket előadni szerencsém volt, azt hiszem: megtették azon különböztetést, melyet én Simonyi képviselő ur irányában is főntartani kívánok. Egy szóval, egy gondolattal sem érintettem ón egy szomszéd nagy állam czélzatait vagy ter36*