Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-164
18 164. országot 01é$ ípril 8. 1670. sára az első folyamodásu forumok személyzete hivatik fel és beosztatik a restantiák földolgozására. Mi is ezt akarjuk tenni, de mi rendkívüli viszonyok közt élűnk, feldolgozandó hátralékaink vannak, de rendszeresített első folyamodási bíróságaink. — melyeknek tagjait a restantiák földolgozására behivhatnók — nincsenek ; ha a pótbirák helyett azonnal ugyanannyi rendes bírót neveztetnénk ki. ezen személyzet kellemetlen helyzetre vezetne bennünket. A viszony, mely most fenáll, talán egy év alatt megszűnik, s akkor a királyi tábla ülnökei rendszeresítve lennének, és nem volna dolguk. Ezen csak az által lehetne segíteni, ha az első folyamodásu bíróságokba beosztathatnának. A pótbirák intézménye tehát megszűnik, mihelyt az első folyamodásu bíróságok szervezve lesznek, a mi tulajdonképen tőlünk függ, mert a képviselőház asztalára már le vannak téve az erre vonatkozó javaslatok ; ha tehát azokat a képviselőház hamar elintézi, e viszon} r is meg fog szűnni. Azért is én,—ámbár ha arról volna szó elvileg, hogy mi a fölebbviteli bíróságok személyzetét végleg rendszeresítsük, azt mondanám, hogy ily különbséget tagjai közt ne tegjnink most — miután jelen viszonyaink közt magunkon máskép nem segíthetünk, s miután a királyi tábla ülnökeinek számát nem vagyunk képesek megfelelően fölemelni a nélkül, hogy később abba a kellemetlen helyzetbe ne jussunk, hogy majd a restantiák megszűntével a bíráknak dolga ne legyen: a módositványt el nem fogadom , hanem a szerkezetet pártolom. {Helyeslés jobb felől.) Vukovics Sebő: Én azt gondolom, hogy a birák függetlensége oly tárgy, melyre nézve e háznak okvetlen kötelessége mindenesetre: a legnagyobb féltékenységgel eljárni. Igen t. barátom az igazságügyminiszter ur, dankovics, illetőleg Tisza Kálmán tisztelt barátom indítványa ellenében a maga nézetét, ha jól értettem, nem egyenes direct utón védte, hanem két körülményt hozott föl a pótbirói intézmény védelmére. Először azt, hogy csak ideiglenesen tart, addig t. i. míg a királyi tábla szétosztatván, több királyi tábla fog az ország különböző részén fölállittatni. Erre nézve nekem észrevételem, hogy azt ma még nem tudni, hogy az országgyűlés rá fog-e állni arra, hogy a királyi tábla többfelé felosztassák ; én legalább megvallom, több oknál fogva — a miket Ghyczy Kálmán t. barátom előhozott — ezt nem szeretném. De még más országok példájára tekintek. Az igazságügyminiszter ur is más országok példájára hivatkozott, de én oly országokat tekintek, melyeket ő nem volt szives meg sem említetni. Én tudok egy országot, mely 40 millió lakost számlál, mely területére nézve nagyobb mint egész Európa, — az United states, az Egyesült államok, — melyekben egyetlen legfőbb törvényszék van. {FölMáltások jobbról: Be másod folyamodásu bíróság van elég!) Azt mondani, hogy tartsuk meg a pótbirákat addig, mig a királyi tábla szétosztva nem lesz, annyit tesz, mint kijelenteni, hogy megismerjük, miszerint a jelenlegi állapot rósz ; de megtartjuk addig, mig jobbat teremthetünk. Az megingatja az ország azon lakosainak, kiknek most perők van a királyi táblán, a királyi tábláhozi bizalmat, ha kimondatik az, hogy az nincs jól szervezve, hanem csak ideiglenes, ugy a hogy lehetett. Másik indirect oka a miniszter urnák, melyet ez intézkedés védelmére fölhozott, az, hogy már a budgetben elfogadtuk a pótbirói institutiót. Ez visszavezet engem arra, amit bátor voltam egyszer a tisztelt ház kegyes figyelmébe ajánlani, hogy külön határozat vagy törvény által meg kellene állapítani minden bíróság, minden hivatal teendőinek számát, fizetését, akkor nem fordulhatna elő oly eset, hogy a, budgetben keresztül menjen oly institutio, melynek szükségéről vagy helyességéről szóval sem történt említés a tanácskozások alatt. Én tehát t. ház a birák függetlenségére nézve kétségkívül azt tartom legjobbnak és pártolom is, amit Jankovich képviselő ur előterjesztett. Megjegyzem még, hogy igen t. barátom a miniszter ur Tisza Kálmánnak azon igen alapos észrevételére egy szóval sem felelt, hogy, ha mindemellett a ház hajlandó volna elfogadni ezen pótbiráknak megtartását, akkor legalább a függetlenség érdekében jelentessék ki az, hogy azoknak előmozdítása, az egyes pótbiráknak a rendes bíróságok bírái közé soroztatása ne függjön a miniszteri kegyelemtől, hanem jelentessék ki ezen törvényben, hogy azoknak előmozdítása a kinevezés sorrendje szerint történjék. Erre nézve nem voltam szerencsés hallani egy ellenészrevételt sem az igen érdemes miniszter ur részéről. Mielőtt tehát elvégezném ezen csekély észrevételeimet , a birói függetlenség érdekében kénytelen vagyok visszatérni arra, amit Irányi t. barátom és képviselőtársam igen helyesen hozott elő a kinevezésekre nézve. Nem szenved kétséget, hogy a kinevezés módja is egyik igen nagy garantia, biztosíték a birák kinevezésénél. T. barátom Irányi azt hozta szóba, hogy a kinevezés ne történtjék egyes ajánlatok utján, mintegy patrocinium következtében, hanem tekintettel az illető egyének képességére, tehetségére, jellemére, és múltjára is. Ea e tekintetben teljesen egyetértek t. barátom Irányi képviselőtársammal ; hanem azt hiszem, hogy nem fejtette ki egészen ezen igen helyes eszmét. Én azt hí-