Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

18 164. országot 01é$ ípril 8. 1670. sára az első folyamodásu forumok személyzete hi­vatik fel és beosztatik a restantiák földolgozására. Mi is ezt akarjuk tenni, de mi rendkívüli viszonyok közt élűnk, feldolgozandó hátralékaink vannak, de rendszeresített első folyamodási bíró­ságaink. — melyeknek tagjait a restantiák föl­dolgozására behivhatnók — nincsenek ; ha a pót­birák helyett azonnal ugyanannyi rendes bírót neveztetnénk ki. ezen személyzet kellemetlen helyzetre vezetne bennünket. A viszony, mely most fenáll, talán egy év alatt megszűnik, s akkor a királyi tábla ülnökei rendszeresítve len­nének, és nem volna dolguk. Ezen csak az által lehetne segíteni, ha az első folyamodásu bírósá­gokba beosztathatnának. A pótbirák intézménye tehát megszűnik, mihelyt az első folyamodásu bíróságok szervezve lesznek, a mi tulajdonképen tőlünk függ, mert a képviselőház asztalára már le vannak téve az erre vonatkozó javaslatok ; ha tehát azokat a képviselőház hamar elintézi, e viszon} r is meg fog szűnni. Azért is én,—ámbár ha arról volna szó elvileg, hogy mi a fölebbvi­teli bíróságok személyzetét végleg rendszeresít­sük, azt mondanám, hogy ily különbséget tagjai közt ne tegjnink most — miután jelen viszonyaink közt magunkon máskép nem segíthetünk, s mi­után a királyi tábla ülnökeinek számát nem va­gyunk képesek megfelelően fölemelni a nélkül, hogy később abba a kellemetlen helyzetbe ne jussunk, hogy majd a restantiák megszűntével a bíráknak dolga ne legyen: a módositványt el nem fogadom , hanem a szerkezetet pártolom. {Helyeslés jobb felől.) Vukovics Sebő: Én azt gondolom, hogy a birák függetlensége oly tárgy, melyre nézve e háznak okvetlen kötelessége mindenesetre: a leg­nagyobb féltékenységgel eljárni. Igen t. barátom az igazságügyminiszter ur, dankovics, illetőleg Tisza Kálmán tisztelt barátom indítványa ellenében a maga nézetét, ha jól értettem, nem egyenes di­rect utón védte, hanem két körülményt hozott föl a pótbirói intézmény védelmére. Először azt, hogy csak ideiglenesen tart, addig t. i. míg a királyi tábla szétosztatván, több királyi tábla fog az ország különböző részén fölállittatni. Erre nézve nekem észrevételem, hogy azt ma még nem tudni, hogy az országgyűlés rá fog-e állni arra, hogy a királyi tábla többfelé felosz­tassák ; én legalább megvallom, több oknál fogva — a miket Ghyczy Kálmán t. barátom előhozott — ezt nem szeretném. De még más országok példájára tekintek. Az igazságügyminisz­ter ur is más országok példájára hivatkozott, de én oly országokat tekintek, melyeket ő nem volt szives meg sem említetni. Én tudok egy országot, mely 40 millió lakost számlál, mely te­rületére nézve nagyobb mint egész Európa, — az United states, az Egyesült államok, — me­lyekben egyetlen legfőbb törvényszék van. {Föl­Máltások jobbról: Be másod folyamodásu bíróság van elég!) Azt mondani, hogy tartsuk meg a pótbirákat addig, mig a királyi tábla szétosztva nem lesz, annyit tesz, mint kijelenteni, hogy megis­merjük, miszerint a jelenlegi állapot rósz ; de megtartjuk addig, mig jobbat teremthetünk. Az megingatja az ország azon lakosainak, kiknek most perők van a királyi táblán, a királyi táb­láhozi bizalmat, ha kimondatik az, hogy az nincs jól szervezve, hanem csak ideiglenes, ugy a hogy lehetett. Másik indirect oka a miniszter urnák, me­lyet ez intézkedés védelmére fölhozott, az, hogy már a budgetben elfogadtuk a pótbirói insti­tutiót. Ez visszavezet engem arra, amit bátor vol­tam egyszer a tisztelt ház kegyes figyelmébe ajánlani, hogy külön határozat vagy törvény ál­tal meg kellene állapítani minden bíróság, min­den hivatal teendőinek számát, fizetését, akkor nem fordulhatna elő oly eset, hogy a, budget­ben keresztül menjen oly institutio, melynek szükségéről vagy helyességéről szóval sem tör­tént említés a tanácskozások alatt. Én tehát t. ház a birák függetlenségére nézve kétségkívül azt tartom legjobbnak és pártolom is, amit Jan­kovich képviselő ur előterjesztett. Megjegyzem még, hogy igen t. barátom a miniszter ur Tisza Kálmánnak azon igen alapos észrevételére egy szóval sem felelt, hogy, ha mind­emellett a ház hajlandó volna elfogadni ezen pótbiráknak megtartását, akkor legalább a füg­getlenség érdekében jelentessék ki az, hogy azok­nak előmozdítása, az egyes pótbiráknak a ren­des bíróságok bírái közé soroztatása ne függjön a miniszteri kegyelemtől, hanem jelentessék ki ezen törvényben, hogy azoknak előmozdítása a kinevezés sorrendje szerint történjék. Erre nézve nem voltam szerencsés hallani egy ellenészrevé­telt sem az igen érdemes miniszter ur részéről. Mielőtt tehát elvégezném ezen csekély ész­revételeimet , a birói függetlenség érdekében kénytelen vagyok visszatérni arra, amit Irányi t. barátom és képviselőtársam igen helyesen ho­zott elő a kinevezésekre nézve. Nem szenved kétséget, hogy a kinevezés módja is egyik igen nagy garantia, biztosíték a birák kinevezésénél. T. barátom Irányi azt hozta szóba, hogy a ki­nevezés ne történtjék egyes ajánlatok utján, mintegy patrocinium következtében, hanem te­kintettel az illető egyének képességére, tehetsé­gére, jellemére, és múltjára is. Ea e tekintetben teljesen egyetértek t. barátom Irányi képviselő­társammal ; hanem azt hiszem, hogy nem fejtette ki egészen ezen igen helyes eszmét. Én azt hí-

Next

/
Thumbnails
Contents