Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-179
238 179. erszágesgülés május 23. 1870. és e kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni kéri. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Buday Sándor : Van szerencsém a t. képviselőháznak Szatmár megye 24 községe és egyháza, és azon községbeli birtokosok kérvényét benyújtani, melyben kérik, hogy FejérGyarmat helyett Kölese jelöltessék ki járásbirósági helyül. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Tisza lászló : Tisztelt ház! A közlekedési és közmunka - miniszter úrhoz leszek bátor egy interpellatiót intézni, melyet minden szószaporítás nélkül a következőkben olvasok fel : (Olvassa.) , Miután köztudomású dolog az, hogy a vállalkozók a magyar keleti gőzmozdony-vasutat Kolozsvárról az 1868-ki XLV-ik törvényezikk 8-ik §-ában tisztán megnevezett Bózs és az irományok VI. kötete 366. lapján látható engedély okmánynak 5. §. d) pontjában megnevezett patai állomások mellőzésével, nemcsak az engedélyokmányba, de a szentesitett törvénybe is ütközőieg — Apahidának , Kolozsnak s onnan egyenesen G} r éresnek akarják épitni. elkerülve Torda városát, melyet a vegyes vasúti és pénzügyi bizottságok az irományok 6. kötete 361. lapján látható jelentésökben főállomásul ajánlottak, s miután bár ezen Kolozsvár-Gyéresi vonal egy részén már a tettleges munkát is megkezdték ; mivel e mellett a közlekedési minisztérium a vállalkozók által elkövetett ezen törvénysértést hallgatva látszik tűrni s mindaddig nem tett indítványt előtt a törvénynek illető szakasza s a törvényhozásilag megerősített engedély okmány Pata iránti határozatának törvény utjáni módosittatása iránt, mint ezt a törvény 2. §. d) pontja iránt teve, tisztelettel kérdem közlekedési miniszter urat : 1) Tudtával van-e vállalkozóknak ezen önhatalmi törvénytelen eljárása, mely tetemes kárral fenyegeti nemcsak Torda városát, de az egész országot, a közügyet is ? 2) Ha tudtával van : mi lépést tett arra nézve, hogy a fenálló szentesitett törvény és az engedélyokmány vállalkozók által kötelességszerüleg tiszteletben tartassanak ? és 3) Ha ez irányban intézkedni nem látta szükségesnek: miért mulasztotta el az 1868. XLV. törvényezikk 8-ik §. 5-ik pontjának megváltoztatását kérni a törvényhozástól ?" Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter úrral. Csiky Sándor : T. ház! Az államszámvevőszék elnökének kijelölése tárgyában a tisztelt ház a főrendekhez két ízben is átírt, ragaszkodván azon jogához, miként ezen pénzügyi kérdés kizárólag a képviselőház jogához és hatásköréhez tartozik. A főrendek ezen két rendbeli átirat folytán szintén két ízben visszaírtak a házhoz, azon képzelt jogukhoz ragaszkodva, hogy nekik is van szavuk ezen kijelölésnél. A t. ház, mint tudva van, ennek következtében többsége által engedett a főrendek kívánságának, s éhez képest magát a képviseleti rendszeren alapuló jogában megcsonkíttatni engedte. T. ház ! Az ilyen eljárás igen káros következményeket hordhat méhében, nagyhorderejű tény ez, melynek következményei kiszámithatlanok. Innen eredhet az is, t. ház! hogy az állami számvevőszék, mindamellett, hogy a t. ház és az egész ország érdeke annak fölállítását kívánja, fel nem állittathatik: mert a t. ház által kijelölt elnök, meglehet hogy a felsőház tagjainak nem fog tetszeni, és visszavetik, mi által vagy engedni kényszeritik a t. házat az ő kívánságuknak s éhez képest a t. ház lemond arról kihez bizalma volna; vagy, ha ezt a t. ház tenni nem akarja, a főrendek a kijelölésbe be nem egyeznek s ez által oly vétót tesznek le, mely mind a fejedelemnek, mind a képviselőháznak jogát megsemmisíti. Ezen vészes súrlódás onnan ered, t. ház. mert a főrendiház közjogi állása, mióta az létezik, rendezve nincs. Szükséges-e még a képviseleti reodszernek létrehozatala mellett a felsőháznak is megmaradni? és ha szükségesnek mutatkozik, azon esetben miként rendeztessék az ? ez oly égető kérdés, fölfogásom szerint, a melynek meg nem oldása miatt és meg nem oldása előtt azon nagy fontosságú ügy, mely életkérdését képezi a nemzetnek, mely már a ház asztalára le is van téve : t. i. a megyék, városok, kerületek és községek rendezése, a közóhajtásnak megfelelő megoldást nem nyerhet. (Helyeslés szélső bal felöl.) Ezen nagy bajnak elhárítása, végett bátor vagyok a t. ház elé egy határozati javaslatot terjeszteni, a melynek fölolvasását kérem. Mihályi Péter jegyző (olvassa Csiky Sándor határozati javaslatát.) „Tekintve, hogy az 1848-ik évi V-ik törvényezikk az azelőtt fönállott rendi országgyűléseket népképviseleti törvényhozássá alakította által; Tekintve, hogy az 1848-ik évi Ill-ik törvényezikk 31-ik §-sa, ugy az ugyanazon évi IV. törvényezikk 7. és 9-ik §§-ai értelme szerint a felső táblának népképviseleti alapra fektetése, az akkori törvényhozás által a közbejött gátoló események miatt mindamellett sem eszközöltethetett, hogy az ez érdembeli intézkedést önmaga
