Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-179

179. országos Mit mim 23. 1370. 239 az akkori, sót még az 1861-ik évi felső tábla is kivánná, és hogy ugyancsak az 1848-ik évi Julius 12-én tartott képviselőház 8-ik ülésének 53-ik §-a alatti jegyzőkönyvéből olvasható indít­vány szerint a felsőháznak egyszerű eltörlése iránt is szó emeltetett, — szintén azon évi jegy­zőkönyvnek 141-ik pontja szerint pedig, a felső­ház rendezése, avagy eltörlése iránti intézkedés a legközelebb tartandó országgyűlés első teen­dői körébe soroztatott; Tekintve végre, hogy a felsőháznak nép­képviseleti alapra fektetése avagy eltörlése ór­demébeni végintézkedést az időközben fölmerült esemény r ek elodázhatatlan szükségként tünte­tik föl: Mondja ki mind ezeknél fogva határozati­lag e képviselőház, miként a törvények alkotása módjára vonatkozó, a két tábla között e nélkül könnyen fejlődhető káros súrlódások elháritha­tása végett kerülhetetlenné válván, terjeszszen a belügyminiszter legközelebb oly törvényjavas­latot a képviselőház elébe, mely a felsőháznak, — föltéve, hogy fölmaradása továbbra is szük­ségesnek mutatkoznék, — népképviseleti alapon rendezését magába foglalván, ez a megyék, vá­rosok, községek és kerületek rendezése előtt tár­gyalás alá vétethessék és elintéztethessék. (He­lyeslés a szélső bal felől.) Elnök: Ki fog nyomatni, s midőn a t. ház rendelni fogja, napirendre fog tűzetni. Eötvös József b. vallás- és köz­oktatási miniszter: T. képviselőház! iHall­juk !) Az enyingi kerület képviselője, Matkovies Tivadar t. képviselőtársunk interpellatiót inté­zett hozzám, melyben kérdi: van-e tudomása a vallás- és közoktatási miniszternek arról, hogy az alapítványi javadalmakhoz tartozó vörösberé­nyi uradalom a törvény által rendelt nyilvános árverés utján adatott hasonbérbe Fiáth Ferencz bárónak ? Van-e tudomásom arról: hogy az ura­dalomban fekvő erdők mi módon pusztítattak el ? Van-e tudomásom arról, hogy Fiáth Ferencz b. a szerződés értelme ellenére Wolf tőkepénzesnek adta ki az uradalmat alhaszonbérbe és ezen al­kalommal tőle 90,000 frtot kapott ? Van-e tu­domásom arról, hogy nemcsak a tavaszi ve­tésre szánt földek, hanem az ugarok is bevet­tetnek? Végre van-e szándoka a miniszternek ezen dolgok valóságáról magának törvényes utón biztos tudomást szerezni, és ha a szárnyaló hí­rek alaposságáról biztos tudomása leend: akar-e az iránt intézkedni, hogy az ország jövedelmei­hez tartozó erdők ne pusztíttassanak, és a szántó­földek túlzsarolás által meg ne rontassanak és az ország jövedelmei törvénytelen utón egyes perlekedők nyerészkedése által el ne forgácsol­tassanak 1 A mi az első pontot illeti, — én nem is­merek törvényt, mely minden birtoknak nyil­vános árverés utján való kiadását megrendelné, és épen azért, mert főkép a nagyobb birtokok haszonbérbe adásánál a nyilvános árverés káros­nak mutatkozott, részint összebeszélésekre adván alkalmat, részint a birtokok oly kezekbe jővén, melyek azok kezelésére alkalmasak nem voltak: az 500 holdat meghaladó birtokoknál zárt aján­latok rendszerét tartom czélszerünek, s azt hoz­tam be. Ez oly módon alkaimaztatik, hogy a jószág minősége hírlapi utón kihirdettetvén bizo­nyos meghatározott napon az addig beérkezett offertek két miniszteriális tanácsos, egy minisz­teri titkár és vagy saját jelenlétemben vagy államtitkár ur jelenlétében fölnyittatnak, s e sze­rint adatik bérbe az illető jószág. Hogy e bérleti rendszer nem hat károsan az alapítványok jövedelmeire, azt épen a jelen eset bizonyítja legvilágosabban; mert míg a vö­rösberényi uradalom elébb, ide értve a kisebb kir. haszonvételeket és az erdőket is, 9991 írtért volt kiadva, ezen uradalom most kír. haszonvé­telek és az erdők nélkül, melyek házilag kezel­tetnek, 19,000 írtért adatott ki; ugy hogy mi­után a regálék 5268 frtot hoznak, és a 4000 holdra menő erdők jövedelmét szintén legalább 4000 trtra lehet tenni, azon jószág, mely elébb 9991 írtért volt kiadva, most az ujabb szerző­dés szerint 29,000 írtért adatott ki. Én tehát ez esetben sem látok semmi okot arra, hogy ezen rendszertől, melyet az ala­pítványi jószágoknál behoztam, eltérjek. A mi az erdők pusztítását illeti, hogy ott valóságos pusztítás, devastatio nem történt : ar­ról én meg vagyok győződve, miután az er­dők mindig felügyelet alatt álltak. — Hogy egyes kisebb károsítások történtek : megengedem; ezek egyébiránt csak akkor fognak megismertet­ni és praeciziroztathatni, ha majd ezen erdők az uradalom által át fognak vétetni, s bizonyos, hogy a mennyiben valaki az erdőben károkat okozott: ezért törvényes utón elégtételt fog szol­gáltatni az alapítványi jószágnak. Mi az interpellatio harmadik pontját illeti, azt, hogy Fiáth báró a szerződés értelme ellen a jószágokat Wolf tőkepénzesnek alhaszonbérbe adta volna ; arra nézve csak azt jelenthetem, hogy Fiáth Ferencz báró april 7-kén bejelentet­te, hogy Wolf urat kezelő főtisztjének fogadta föl, és a többi tiszteket, kik elébb az uradalmat kezelték, elbocsátotta. Az, hogy Wolf ur tőkepénzes is, az báró Fiáth Ferencznek csak kellemes lehet, (Derült­ség) a fundusokat pedig nem illeti az, hogy a bérlőnek oly kezelő főtisztje van, ki egyszer­smind tőkepénzes. Azon hírt, hogy Wolt ur

Next

/
Thumbnails
Contents