Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-178

178. országos ülés május 21. 1870. 217 tálytanáesos uruak azon érdekes jelentését, mely a kincstári erdőségek nevezetes részére, t. i. a máramarosi, ungvári és liptói erdőségekben történt beruházások és jövedelmi kiszámításokra vonatkozik és melyet hozzám intézett, a t. háznak bemutassam. Örvendenék, ha a t. ház megengedné, hogy e jelentés a képviselő urak közt szétosztassák, (Helyeslés) a mennyiben reménylem, hogy ezen munkálatban foglalt becses adatok a jövő költségvetés tárgyalása alkalmával kellő tájékozásul fognának szolgálni mind az államerdőségekben történt beruházásokra, mind a várható jövedelmezésre nézve. Egyébiránt a munka csinosan van kiállítva, ós három mappával van ellátva. A különféle bevételek kevesebbet jövedelmeztek 251,000 írttal. De nemcsak a pénzügyminisztérium kezelése alatt álló jövedelmek, de az egyéb minisztériumok jövedelmei is szaporodtak. így a földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium kezelése alatt álló posta, távírda és bánya illetékek előirányozva voltak: 4,089,000 frttal; bejött összesen: 4,576,000 frt, tehát 487,000 írttal több. Megjegyzem ezen bevételekre nézve, hogy — mint már emiitettem is — a zárszámadásokban a rendkívüli tételek el lesznek különítve a rendesektől, s miután a kezelési kimutatásban még ez teljesen keresztül nem vitetett, a rendkívüli bevételekben 1,938,000 frtnyi számítási hiány mutatkozik ; azonban ezt betudva, az összes eredmény az előszámitáshoz képest, — tekintve a bevételeket és kiadásokat, — mint már mondám — 13\ milliót haladó többletet mutat. (Tetszés.) Midőn a t. háznak e négy rendbeli, s pénzügyi tettem, ezen reám nézve fontos pillanatban engedje meg a t. ház nekem, ki eddig hazánk pénzügyei vezetésének gondjaival terhelve voltam, hogy egy rövid visszapillantást tegyek a múltra, annak kedvező eredményeire; de el nem hallgatva az elkövetett hibákat s pár szóval jelezzem a nem kedvező jövőt, melynek az esetben elkerülhetetlenül elébe megyünk, ha a — kivált a közelmúlt időben — választott utat még kellő időben egy biztosabb útra való visszatérés által el nem hagyjuk; (Halljuk!) mire még időnk van, miután három évi pénzügyi eredmények állanak a t. ház előtt, melyek különösen, a mi az állambevételek folytonos növekedését illeti, örvendeteseknek mondhatók ; kivált ha tekintetbe veszem, hogy immár a 4-ik évnek 5-ik hónapjában vagyunk, és ámbár a múlt évi termés a középszerűn aluli volt, és átalában a tavaszi hónapok a bevételekre nézve a legkedvezőtlenebKÍPV. H. NAPLÓ. 1844 vm. bek ; mindamellett f. hó első napján az összes állampénztárakban lévő készletek — ámbár tekintve az április elsején volt állapotot, több mint 3 millió csökkenés mutatkozik : — még is kerekszámban 17.000,000 frtot tettek. Ha a múltra visszatekintve azon kérdést intézem magamhoz, hogy az 1867-ik év január és február havában, midőn még a magyar minisztérium kinevezése előtt a közjogi kiegyenlítés elvei iránt és a pénzügyi kormányzat ketté választása és átvétele fölött Bécsben folytatott alkudozásokban részt vettem, és arról volt szó, hogy elhagyva a nyugalmas magánéletet, a nagy felelősséggel járó, terhes pénzügyi tárczát elvállaljam — vajon hittem-e akkor, hogy a pénzügyi igazgatás 4-ik évének 5-ik hónapjában a jelenben mutatkozó s kielégítőknek mondható eredményekkel fogunk szemben állani? — határozott „nem

K-mel kell válaszolnom; s valóban visszagondolva azon nehézségekre, melyeket elhárítani ; azon ellentétes érdekekre, melyeket kiegyenlíteni; s a rendezésekre, melyeket keresztülvinni kelletett s tekintetbe véve e mellettazon nagy kiadásokat, melyeknek födözését a közös monarchia és az uj életre ébredt önálló Magyarország érdeke kilátásba helyezett, még pedig az első évben egy egyszerű indemnity alapján saját felelősségemre, és hogy a pénzügyek kezelésével át kellett vennem egy, az országban népszerűtlen pénzügyi szervezetet, több mint harmadfélezer, a hivatalos nyelvet nem értő, idegen születésű pénzügyi hivatalnokkal; szemben azon körülménynyel, hogy az összes népesség majdnem két évtizeden át meg szokta a közterhek nem fizetésében polgári erényt és hazafiúi kötelesség teljesítését látni: (Igaz!) mindezeknek tudatában csak aggodalommal tekintettem a nehéz teendők hosszú sorára, különösen az első hónapokban, midőn nem volt annyi pénz a magyar pénztárakban, hogy az az országban teljesítendő fizetésekre elég lett volna, sőt a helyett, hogy a közös költségekre Bécsbe pénzt küldhettem volna, onnét kértem és nyertem egy pár milliót kölesönkép, és valóban az isteni gondviselés különös kedvezése járult hozzá, hogy a kezdet nehézségei közt áldás jutalmazta a földmivelő munkáját; az 1867. és 1868-ki bő termés meghozta az anyagi gyarapodás első föltételét s a szabad intézmények védelme alatt a munka, takarékosság s a növekedett tőkék tagadhatatlanul, nagyban emelték az ország adóképességi erejét. De nem csekély volt azon munkásság is. melyet a pénzügyi téren eddig a törvényhozás és minisztérium kifejtett. A közjogi és pénzügyi kiegyezés beíejezett tény, a teremtett uj intézmények életképeseknek bizonyultak, rendezett és magyar pénzügyi igaz28