Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-178

212 178. országos ülés május 21. 1870. keresztül, az adóreformok terén tovább menni nem kivánt, érezvén, hogy nem rögtönzött kísérletek, hanem érett megfontolás után megállapított intézkedések szülhetnek csak hasznos eredményt; ennélfogva elrendelte, hogy állítsam egybe az adatokat azon egyes adónemekre vonatkozólag, melyeknél a reform keresztülvitele mindenekelőtt szükséges, és ezen munkálat elkészítése után, az ország szakértelmiségéből hívjak össze szakbizottmányokat, és ezek véleményét a javaslatba hozandó reformok iránt hallgassam meg. Ugy hiszem, az országgyűlés helyesen cselekedett, midőn azon szempontból indult ki, hogy az adóreformok czélszerü keresztülvitelére nem elég elméleti ismeretekkel birni, s tudni más országokban minő elvek vannak alkalmazásban: de szükséges, hogy minden létező körülmények és adott viszonyok kellőképen föl legyenek ismerve; mert a tapasztalás azt bizonyitá, hogy az adózási rendszernél behozott minden nagyobbszerü változás mélyen behat a magánélet viszonyaiba s az üzlet és kereset minden nemére, {Helyeslés) tehát minden ily intézkedést csak a létező körülmények kellő megfontolása s az alkalmazandó rendszabály minden lehető következményeinek számbavétele mellett tanácsos életbe léptetni. Múlt évi april 15-re hivtam össze az or" szag minden részéből és osztályából mindazokat' kik állásuk, szakismeretük és képességökné* fogva hivatottak lehettek ily nehéz és nagy föladat megoldásához járulni. Az adóreformok tárgyánál is helyzetünk sajátságos. Törvényhozásunk századokon keresztül pénzügyi tárgyakkal, a régibb alkotmány értelme szerint, nem foglalkozhatott; a magyar alkotmány szünetelése alatt pedig — két évtizeden át határoztak felettünk, rólunk, nélkülünk, — tehát nekünk, kik semmi gyakorlati tapasztalással nem bírtunk : egyszerre kell pótolnunk a századok és évtizedek mulasztásait. Ily nagy feladattal szemben természetes? hogy a mit az adóreformok terén nyújtani képesek voltunk : nem mondható tökéletesnek. Ily szempontból méltóztassanak megítélni mindazon adatokat, melyeket az egyes adónemek földerítésére nézve, az országgyűlés határozata folytán, oly rövid idő alatt, mint erre nekem engedtetett, összeállítani képesek voltunk; különösen tekintetbe véve azon körülményt is, hogy 1868-ik évben törvényesittetvén az egyes adónemek, és megállapittatván az ujabb kivetési mód, a pénzügyminisztérium egyes osztályai ezen sokoldalú munkásságot igénylő feladatnak megoldásával voltak akkor elfoglalva, midőn a szakbizottmányok számára az adatokat és emlékiratokat összeállítani kellett. A szakbizottmányok e fontos feladat megoldásában buzgósággal és szorgalommal jártak el; nem elégedtek meg azzal, hogy saját nézeteiknek adjanak kifejezést; de minden egyes szakbizottmány a tanácskozás alá vett adónem által érdekelt egyesületeket, testületeket és szakférfiakat az általa föltett kérdésekre adandó válaszra fölhívta; sőt hogy a tér mindenkire nézve, ki a föltett kérdéshez szólani kivánt, nyitva legyen: a kérdéseket hírlapok utján is közzétéve, a bárkitől arra adott válaszokat készséggel elfogadta, azokat beható tanácskozásainak tárgyává teve, és azok eredményeit munkálatába fölvevé. Több mint 300 a szakbizottmányokba általam meg nem hívott egyes szakértők és testületek véleményei ezen kötetekben, de a szakbizottmányok időt és fáradságot nem kímélvén, a külföldi államokban létező adótörvényeket és adórendszert is tanácskozás alá vették, s azokat adórendszerünkkel és adótörvényeinkkel párhuzamba állították. Nem nevezhető könnyűnek azon feladat, melynek megoldására a szakbizottságok vállalkoztak ; miután Magyarország©^ ez volt az első eset, hogy országos érdekű tárgyak szakbizottság tanácskozása alá bocsáttattak, még azon körülmény is növelte a nehézségeket, hogy mig másutt szakbizottságok rendszerint csak egyes szövevényes természetű kérdések megfejtésére és fölvilágositására szoktak összehivatni: addig az általam egybehívott szakbizottságoknak a reform létesítése végett kitűzött egyes adónemek egész rendszerének gyökeres átvizsgálá javaslatok készítésénél az államkincstár, valamint az érdekelt adózók együttes és egyenkénti érdekeinek és mindennemű viszonyainak közgazdászati szintúgy, mint pénzügyi szempontból való méltányos és igazságos megbirálása jutott osztályrészül. Nem állítom ugyan, hogy ezen nagy szorgalom és lelkiismeretes eljárás mellett létrehozott szakbizottmányi adóreform-munkálatok tudományos szempontból tekintve, bevégzett ós rendszeres mű volna; ilyet összeállítani nem szakbizottságok feladata, de tartalmaznak ezen munkálatok számos nagybecsű adatot, józan megfontolással érlelt nézeteket és véleményeket, melyeket annyival inkább lehet és kell a beterjesztendő törvényjavaslatoknál méltó tekintetbe venni, miután az adózók érdekeit mindenütt kellő figyelemben részesitik. Nevezetes eredménynek tekintem, hogy minden egyes adónemre nézve az illető véleménytadó szakbizottság a mellett nyilatko-