Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-178
178. országos ütés május 21- 1870. 213 zott, hogy az adóreformok behozatalánál a jeelnben létező adórendszert meggondolás nélkül felforgatni nagy megrázkódtatással járna, és hogy a reformokat nem a létezők teljes lerombolásában, hanem azok kiépítésében és javításában lehet föltalálni. A múlt évben april 15-re összehívott bizottság azonban a dolog természete szerint í külön csoportba osztályozta a munkálatokat. Az első osztályba soroztattak az egyenes adók; a 2-dikba a szesz- és czukoradó, melyek czélszerü elvekre fektetve a mezőgazdasági ipar fejlődésének előmozdítására nagy mértékben hivatvák; a 3-ik külön osztályba soroztatott, ámbár elméleti tekintetben a 2-ik osztályhoz tartozott volna, a közgazdászat! téren több rendbeli majdnem ellentétes érdekeket érintő és a kincstár érdekeire nézve nagy fontosságú dohány-jövedék, végre a 4-ik tárgy volt a só-jövedék. A többi adó- és közjövedelem nemekre nézve bizonyára lehetett volna még más bizottságokat is alakítani; azonban nem tartottam tanácsosnak azokat most mindjárt első kezdetben megindítani, miután már úgyis hazánk szakképes egyéniségei ezen fontos tárgyakkal kellőleg elfoglalva voltak. Az egyenes adók iránti bizottság ismét 3 albizottságra oszlott fel, úgymint: a földadó, házadó és személyes kereseti- és jövedelmi adóbizottságokra , melyeknek munkálatai a beterjesztett 3 első kötetben foglaltatnak. Legfontosabb az egyenes adók közül minden esetre a földadó, mely nem csak azért bir legnagyobb fontossággal, mivel az államjövedelmek legjelentékenyebb forrását képezi; hanem különösen azért is, mert Magyarország kitünőleg földmivelő ország lévén : a földadó által az adófizető honpolgárok legnagyobb része egyenesen érdekelve van. Szükségessé vált ezen adónemet és a jelenben fönálló kivetési kulcsot részletes vizsgálat tárgyává tenni; miután a jelenlegi adó alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelem és a földbirtok valóságos tiszta jövedelme közt a legnagyobb aránytalanság létezik. Hivatalos adatokkal ki van mutatva, hogy midőn vannak egyes egész vidékek, hol a kerekszámban 30%-ban megszavazott adótétel alig teszi a valóságos tiszta jövedelem 9%-át, addig másutt ezt a 30% adótétel felül is haladja; azonban nagy átlagban véve a földbirtok utáni valóságos tiszta jövedelmet, mire nézve a pénzügyminisztérium a bérleti és eladási árak följegyzései által gyűjtött adatokat, ha a tiszta jövedelem a valósággal megegyez őleg megállapítható és az adóösszeg egyenlően elosztható lenne; a kivetett adótétel alig érintené a valóságos tiszta jövedelemnek több mint 15 u / 0-át. A földadó kivetése iránt készített bizottmánya javaslat egy igen becses mü, mely a mostani kivetést méltányos és gyakorlati módon tervezi átalakítani; azonban egyéni nézetem szerint annak kivitele néhány évet és több millió forintra terjedő költséget igényel, s tartok tőle, hogyha a mostaninál sokkal tökéletesebb lesz is a tiszta jövedelem kiszámítására alapított uj kulcs : de aránytalanságoktól ment nem leend. Egyébiránt a javaslatba hozott alapon a minisztérium részéről már a törvényjavaslat előkészítése munkába is vétetett, sőt be is fejeztetett. A házadó-törvényben behozandó reform, miután az 1868-ki XXII. tczikk által lényeges módosításokon és javításokon ment keresztül, azonnal ujabb törvényhozási intézkedéseket, nézetem szerint, ugyan nem igényel: de szükséges volt mindenesetre a szakbizottságoknak ez irány báni tárgyalása is, különösen azon ezélból, hogy az uj törvény alkalmazásánál mutatkozó hiányokat és egyenetlenségeket kitüntesse, és az ezen hiányok javítására vonatkozó javaslatok ezen körülményeknek fölismerésével előkészíttessenek. A jövedelem- és személyes kereseti adónak bírálata bizonyára fontos kérdés, miután különösen a jövedelmi adó kivetésénél alkalmazott rendszabályok a tapasztalás szerint a várt eredménynek nem feleltek meg ; mert korán sincsen elérve azon czél, hogy azok is, kiknek jövedelme főkép nem ház- vagy földbirtokból származik, de leginkább gyümölcsöző tőkéken vagy kereseten alapszik: adóképességük aránya szerint járuljanak az állam terheinek viseléséhez. El lehet mondani, hogy a törvényben megállapított jövedelmi adó csak azokat terheli a törvényben meghatározott mértékben, kik el nem titkolható évi rendes fizetést húznak; egész mértékben terheli még azon ipar- és kereskedelmi vállalatokat, melyek nyilvános számadástételre kötelezvék; holott minden más jövedelem csekély arányban osztozik a teherviselésben : és így a jövedelmi adó alá eső adózók közt nagy aránytalanság létezik. Ha biztos követési módot sikerülne keresztülvinni, szaporodván a bevallott jövedelem, a bizonyára magasnak nevezhető jelenlegi 10°| 0-os jövedelmi adótételt nevezetesen, talán felére, lehetne leszállítani. Igen becses munkálatnak mondható a czukor- és a szeszadóról készült munkálat is, a negyedik és ötödik terjedelmes kötetben, mely tanúbizonyságot tesz arról, hogy az ezen
