Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-178
21Q 178. országot ülés május 21. 1860. dik osztályba végre sorozható azon pályának adott előleg, mely a birodalom mindkét részén keresztül vonul. Ez a kassa-oderbergi pálya, melynek a múlt év deezember végéig 2.500,000 frt előleg adatott, s most folyamatban van ismét 2.500,000 írtnak kiszolgáltatása, ugy hogy az összes előleg 5 millió frtra megy. Ezen három természetű előlegek tesznek összesen 25.300.000 frtot. Mindezen vasúti társaságok az építés befejezése után a nyert előleg erejéig névszerinti értékben részvényeket tartoznak átszolgáltatni. Ezen activumoknak miképen történendő fölosztására nézve a két minisztérium közt még nem jött megállapodás létre. Én részemről azon nézetben vagyok, hogy miután ezen előlegek a szerződésszerű kamat-biztositásnak kiegészítő részét képezik, és a mennyiben ezen részvények, melyek az egész biztosítási összegbe befoglalva vannak, annak kiegészítő részét képezik; — ezen előlegekre az 1867. XV. tezikk 7. §-ának rendelete lenne alkalmazandó. Miután pedig ezen törvény azt rendeli, „hogy azon kötelezettségek, melyek a vasuttársulatokat illető, szerződésszerű biztosításokból származnak, azon fél viseli, a melynek területén feküsznek a vasutak" ; — a méltányosság azt kívánná, hogy azon vasutakra nézve, melyek a birodalom egyik vagy másik felében feküsznek. az aetiv követelés is az illető fél területén levő vasút után azt illesse; a mindkét területen fekvő kassa-oderbergi vasútnál pedig az előleg fölosztására nézve határozó lenne a kamatbiztositási arány, melyben az egyik és a másik fél a biztosítást viselni tartozik. Ugy vélem, hogy a közös központi pénztár kezelése alatt maradt activák iránt az általam mondottak elegendő tájékozást nyújtanak, a végleges megállapodás az elszámolás részleteire nézve még azért nem terjesztethetik elő. mert az szorosan egybefügg az 1867. évi államháztartás eredményeinek megállapításával. Miután azonban az osztrák minisztérium részéről elfogadtatott azon javaslatba hozott elv, hogy az 1867. évre a közös költségek hozzájárulási arányára nézve irányadó az 1866-ik év végével megállapított 1867-ik évi előirányzat: s ezen értelemben már a számitások meg is tétettek: nem kétlem, hogy a még fönmaradt csekélyebb fontosságú különbözetek kiegyenlittetvén, mind az 1867-iki államháztartás, mind a közös központi pénztár által kezelt activák és passivák iránt, a közös egyetértéssel létrejött leszámolás nemsokára beterjeszthető lesz. Nehezebben megoldandó kérdésnek tekintem a kölcsönös leszámolást és viszonos kiegyezést azon tételekre nézve, melyekkel a birodalomban egyik vagy másik része a múltból vagy tartozásban maradt, vagy pedig követelést támaszt a közös pénztár irányában. Ezen nehéz és bonyolódott kérdésben a leszámolás megkezdhetése tekintetéből, a fönállott legfőbb számszéknek ki kellett mutatni könyveiből és előjegyzéseiből az 1867. év végével följegyzésben állott activ ós passiv tételeket. Ezen összeállítás fölött mindkét pénzügyi kormányzat hosszas bizottsági tárgyalásokat folytatott, melyeknél az egyes tételek részletesen megvizsgáltattak és gyakran egy tételnek megállapítása végett több százra menő, külön természetű összegnek az áttekintése és eredetének a megvizsgálása vált szükségessé; mindenik fél saját álláspontjából tett észrevételeket és saját nézpontja szerinti számításokat állított föl. — Természetes, hogy a legfőbb számvevőszék minden tételt fölvett, melyet bárhol előjegyzésben talált, habár annak követelése a változott viszonyoknál fogva érvényesíthető nem is volt; ennélfogva a bizottsági tárgyalásoknak mindenekelőtt feladata volt közös egyetértéssel mind a követeléseknél, mind a tartozásoknál a nem indokolható tételeknek törlését vinni keresztül; de viszont fordultak elő tételek, melyek a kimutatásban nem foglaltattak, azonban az egyik vagy másik fel által a követelési vagy a tartozási tételek közé iktattatni kívántattak. — Hosszasan tartottak ezek iránt a bizottsági tárgyalások. Hogy a t. háznak fogalma legyen : minő nehézségekkel járt ezen kölcsönös leszámolásnak eddigi vitele oly eljárásnál, midőn sok már régen törlendő tétel is előjegyzésbe vétetett és mindkét fél részéről minden követelés, — azaz azon összeg, melylyel egyik vagy másik fél a közösnek a múltból tartozik, előjegyzésbe vétetett ; de viszont a két pénzügyi kormányzat képviselői által minden lehető ellenkövetelés is fölhozatott : — szolgáljon például, hogy a közös activákként előjegyzésbe vett azon tételek, melyek az osztrák vagy a magyar kincstár kezelése alá tartoztak, tettek összesen: 117.477,000 frtot; azonban kölcsönös egyetértéssel ezekből mint a közös központi pénztár alap nélküli követelése törültetni véleményeztetett utóbb í 28.654,000 forint. Ezen közös aktivák ellenében a birodalom két fele által támasztott követelések összege, azaz a közöseknek fölvett tételek tartozása tesz : 110.228,000 forintot, mely összegből azonban a bizottság által tett számitások alapján törültetni véleményeztetett: 71.723,000 forint. Vannak azonban még mind a követelési, mind a tartozási rovatban följegyzett tételek közt olyanok, melyek a magyarországi fölfogás szerint még a követelési tétéiből törlendők, vagy a tartozási tételbe fölveendők lennének. Hasonló
