Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-177

198 177. országot ülés május 20. 1870. tárgy, minthogy az egyszerűen ós kevés figyelmet fordítva — a képviselőház letárgyalhatná. Ha megtekinti a t. képviselőház a pénzügyi miniszter urnák törvónyjavasl at mellé csatolt indokokat, meg fog azonnal abból győződni, hogy itt ezen uradalom és állam között egy privilégium áll fön rég időtől fogva, melyet a képviselő urak nem voltak szerencsések megnyerhetni, hogy azon privilégiumra hivatkozott pontjait és a nem hivatkozottakból megtanulhatták volna a képviselő urak azon viszonyt, a mely e koronái uradalomban rég idejétől fogva a gyakorszerint a nép és állam között főnállt. T. képviselőház, hogyha az előttem szóló Jankovics Gyula t. képviselő ur e tárgyhoz nem szól vala, akkor nem birtam volna talán nyugodt lélekkel hozzá szólhatni e tárgyhoz, mert igen kényes, mert az ott levő lakosság vagy jobbágy vagy telepit vényesek, azonban Jankovics Gyula t. képviselő ur maga elmondá azon kellékeket, hogy t. i. magát a robotot megváltotta pénzen a nép, és a termesztményi tartozásokat teljesité, ebből arról győződtem meg. hogy ezen lakosok úrbéri prestatiokat teljesítettek, s midőn az ily kérdés, mely az 1848. IX. törvényczikk értelmében a pótló szerződések közé tartozik, s ily körűiméinek közt, midőn épen a képviselőház a telepitvényesekről, a majorsági földekről stb. törvényt biván alkotni, a melyek az osztályokban tárgyalás alatt állanak, és a melynek nyomán meglehet, hogy ezen telkek úrbéri természetűéknek fognak kimondatni. T. képviselőház ! Igen kényes kérdés ez. Ha maga a, ház ezen váltsági szerződést egyszerűen és hidegen elfogadná, meglehet, hogy ez által a nép vállaira oly terhet róna, mit az a törvénynél fogva nem tartoznék elviselni, és meglehet, hogy ez által a népnél azon bizalmat fogja annak kebeléből kikorbácsolni, metylyel különben azon nép a t. képviselőház irán}

7

ában viseltetik. Méltóztassék t. képviselőház figyelembe venni első sorban azt, hogy e kérdések eldöntésénél, midőn épen az úrbéri kérdések vegyülhetnek e kérdésben egyszersmind és különösen a lakosságnak nyugalma is érdekében fekszik a t. háznak. Igen furcsa színben tűnnék föl a t. képviselőház, hogy ha e megalkotandó törvények majdan egy hónap múlva érvényesekké válnának és azon koronái uradalom talán az állam által lett volna megalkotandó, és most mégis a törvénybe ily formán czikkelyeztetnék és uj terhet róna az ottani lakosságra. Kérdem t. ház, mit fog mondani azon nép azon honatyákról, a kik tudták, hogy a birtokjogi viszony épen az ottani lakosság mellett szól és mégis a népre semmi figyelmet nem fordított ? (Jubb felől saj. Halljuk!) Méltóztassanak csendben lenni, akkor fogok beszélni; ha nem méltóztatnak csendben lenni, nem fogok beszólni. T. képviselőház! Méltóztassék figyelmét arra fordítani, hogy itt az egyik szerződő fel maga az állam, mi pedig mindnyájan képviseljük az államot, más oldalról pedig képviseljük a nép érdekeit, kik e hazában laknak. így tehát kettős felelősség fekszik vállainkon, és míg egyrészről a t. pénzügyminiszter ur által az állam érdekében beadott javaslatot helyesléssel kell fogadnunk, mert a kincstárra nézve tetemes összeg forog kérdésben ; nem szabad másrészről megfeledkeznünk, hogy népképviselők vagyuuk és a nép érdekeit épen oly szorosan kell szem előtt tartanunk, mint az állam érdekeit és jóllétét. Azért nagyon csudálkozom, hogy midőn e kérdés tárgyalás alá kerül a t. képviselőház oly közönynyel veszi azt. a mit én épen nagy fontosságúnak tartom. Nekem sem czélom az, hogy az államkiucstár rövidséget szenvedjen; de más oldalról kötelességem azt is kimondani, hogy e nép jogai tiszteletben tartassanak és a belbéke biztosítva legyen. Nagyon furcsának tetszenék az, hogy ha valamely országban levő lakosság kebelében kiváltság állíttatnék föl, vagy megfordítva annak kívánságai figyelmen kívül hagyatnának. Nem tudom mily következtetést lehetne abból vonni, mintha talán azok nem lennének otyanok. mint más polgárai e hazának, kikre nézve a törvényjavaslat be van téve és kik a szerint föl fognak szabadulni : mégis ezek ezen jótéteményben nem részesülhetnének, mert szerződés által ettől elzáratnának. Én e kettős kötelességből kiindulva a határozati javaslatot pártolom, mely különben is nem olyan, hogy a kincstárra nézve káros lenne, mert az mindössze elnapolását, letételét indítványozza e törvényjavaslatnak akkor, a midőn meg lesz az állam és kormány arról győződve és törvény utján ki fog mondatni, hogy ezen emberek csakúgy vétessenek-e a föl szabadulási törvények jótékonysága alá; vagy |=edig majorságiak és ekkor mondja, ki a minisztérium, mit Majoros képviselő társam kivan, és terjessze elő a szerződvényt tárgyalás végett: akkor fogja megmutatni, hogy a nép jóakaratáért küzd, hogy a nép jóléteért hozták e törvényjavaslatot, már akkor, midőn a kormány rendelkezésére lett bocsájtva e kerület, s majd mi azon jóltevő törvényt tárgyaljuk e házban s a ház meg fogja szavazni a nép jóléteért. Pártolom a határozati javaslatot. Buday Sándor: Azon helyzetben vagyok, hogy igen rövid lehetek. Előttem szólott képviselő ur ugyanis e tárgyban ujat nem hozott föl, csupán indokolta Majoros képviselő ur hatá-