Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-177
177. országos Ülés május 20. 1B70. 197 let lakosai ez esetben bizalmas állapotra juthatnak, mert az 1848. év óta ön hibájukon kivül hátramaradt s fölszaporodott tartozást egyszerre kénytelenek megfizetni, továbbá önmagukat tartoznak megváltani, a mely összeg 1.300,000 frtnál jóval tetemesebbre rug. De ezen szerződésnek előnyös voltát az államra magára is ki lehet mutatni ; mert a fölhozott érveket ellene még czélszerübben lehet igazolni, nem nehéz ugyanis kimutatni, hogy a termesztményekből fizetett nyolezad, mely szükség esetében, természetben volt kiszolgálandó, nem más, mint az uri tartozás, a robotváltságba fizetett census terrestris pedig uri szolgálat megváltása. A privilégium pedig az urbért pótló szerződés ; egy szóval, a kerületi birtokviszony úrbéri voltát nem nehéz kimutatni, miért a sz. korona, mint uradalom, az országos alaphoz lett volna megváltásért utasítva, és az 1.300,000 írt váltságdijt elveszti. A mi a közlegelőhöz való jogát illeti, igen természetes, hogy ez szintén peres kérdés. E szerint maga a kerület, maga a korona, mint uradalom, hosszú pernek volna kitéve, ebből kétségkívül az következik, hog} r mindkét félre előnyös. De tekintsük közgazdászati oldalát ezen egyezségnek. Közgazdászati szempontból nyeri az állam több ezer hold földnek adóalappá tételét, hozzávéve még azt is. hogy a lakosság továbbra is járul a földtehermentesitési alaphoz; a lakosságra nézve hasznos, mert minden tulajdon iránt támasztandó jogáról lemondván az uradalom, a közlegelő, kir. kisebb haszonvétel, nádasok a lakosság birtokába mennek, és igy a közös birtok aránylagos fölosztása kilátásba van helyezve, s a lakosok annak birtokába jutva, önmaguk lesznek a birtok urai, megszabadulnak a nyűgtől, mely az uradalomhoz, a köteléktől, mely önmagukhoz köti, és ez által kétségkívül a közhitei, a polgári szabadság emelkedik, az anyagi és szellemi lét virágzásnak indul, és a régi úrbéri rendszernek egyik maradványa eltöröltetik. Mindezek engem oda indítanak, hogy a törvényjavaslatot és szerződést elfogadjam, annak elfogadására a t. házat is birjam. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Azok után, a miket Jankovics Gyula- képviselő ur előadott, igen fölöslegesnek tartom, hogy ez ügynek állását bővebben indokolva, földerítsem : miután csakugyan mindazon érvek által, melyek az indokolásban foglaltattak, elmondotta, s e tekintetben előadott nézeteiben tökéletesen osztozom.XA^ mennyire Majoros képviselő ur előadásából Mveheítem,,.,. azt hozta föl ellenem vádul, hogy a kincstár érdekeit nagyobb mérv• ben igyekeztem érvényesíteni, mint a mennyire ő azt kívánta volna. TJgy hiszem ez kötelességemben álla. (Helyeslés.) Megjegyzem azonban, hogy e kérdés eldöntésénél nem a kincstár érdeke állt első vonalban, hanem mindazon érvek, melyeket Jankovics képviselő ur előadott. Ugyanis nem csekély fontosságú, ha oly nevezetes vidék, mint a szóban levő, egy hosszasan tartható perlekedés bizonytalanságaitól megszabadidva, földeit szabadon használhatja; és ha talán az állam az egyezség utján kevesebbet nyerne is, mint a mennyit — meglehet — per utján nyert volna, közvetve az egyezség mégis előnyösebb az államra nézve, a mennyiben az által, hogy e vidék szabadon gazdálkodhatik földjével, a fölött szabadon rendelkezhetik, ott az anyagi jólét is emelkedni, és igy az adóképesség is gyarapodni fog. (Élénk helyeslés.) Atalában Majoros képviselő ur beszédére még azon észrevételem van, — ugy látszik — ő azt óhajtaná, hogy perlekedjünk, s hogy a pénzügyminiszter ur mintegy gyönyörűségét lelné abban, hogy a kincstárnak minél több pere legyen. En ellenkező nézetben vagj'ok, s hivatkozom arra, hogy az egész idő alatt, mig Magyarország pénzügyeit kezeltem, mindenütt, hol kétséges kimenetelű per forgott fön, igyekeztem azt barátságos egyezség által kiegyenlíteni : mert ugy vagyok meggyőződve, hogy minden per végre is bizonytalan, s bizonyos tekintetben mindkét félre nézve káros, legalább addig, mig a per folyama tart; és különösen a kincstár azon állapotban van. hogy gyakran ugyan igazságos és jól indokolt pereket is el szokott veszteni. (Derültség.) Egyebek közt ezen szempont i? indított engem arra, hogy mindenütt, a hol a pert barátságos egyezség által kiegyenlíteni lehetett, kiegyenlítettem, és ez sok esetben sikerült is ; igy például Erdélyben is volt egy nevezetes uradalom, t. i. a görgényi-íéle 92,000 katastrális holdat tevő. mely jogilag ugyan a, kincstár tulajdona volt. de tettleg mások birták. Erre nézve is sikerült barátságos egyezséget létrehozni. és e birtokot az államra nézve nevezetes terheltetés nélkül megszerezni; mert véleményem | szerint békés egyezség mindig jobb, mint a hoszszu per ; (Helyeslés) s hogy ez esetben is igyekezett a kormány az országnak igen termékeny vidékét a hosszú és bizonytalan kimenetelű pertől megszabadítani, talán nem lehet neki hibául felróni, hanem inkább elismeréssel kell venni. ('Elénk helyeslés.) Kiss János 5 T. ház! Midőn a tiszai korona uradalom tárgyában beadott törvényjavaslatra vonatkozólag nézeteimet előterjeszteném, ki kell jelentenem, hogy ez sokkal komolyabb
