Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-177

177. országos Ülés máJus 20. 1870. 191 (Helyeslés a szélső balon) jónak látta, hogy a törvényes tartozás helyett 217,002 forinttal az ország pénztárát gazdagítsa, gazdagítsa pedig oly nép véres verejtékéből, mely a szorgalom és iparkodás fölülmulhatlanságának első korszakát éli, melynek fájdalom rósz utai vannak, fájdalom iskolái sincsenek oly karban, mint lenniök kellene, hol a Tisza árja annyira mossa a partokat, hogy' naponkint szakadoznak bele a házak, melynek — fájdalom — szükségeiffedezésóre sincsen elég pénze, nem hogy arra volna , hogy az ország pénztárába 217,000 forint ajándékot adjon állítólagos tartozásán fölül. Ezt, hogy e nép miért tegye, csak pénzügyminiszter ur mondhatná meg. Azt mondja még az indokolás, hogy van Ó-Becsén egy sörház, mely 7000 frtot jövedelmez évenkint. Ezen 7000 frtot jövedelmező sörház, ha az illető bemondókat lelkiismeretesebben faggatta volna t. pénzügyminiszter ur, akkor kiderült volna, hogy ezen 7000 frt csak nominaliter szerepel. Szeretném, ha a pénzügyminiszter ur kimutatná azt, hogy az voltakép befoly-e az állampénztárba? Miután a bérlő több évre vette ki a sörházat, 10 év óta azonban már nem főzhet sört, miután a gépezet egészen megromlott, s ezen több évre terjedő haszon élvezetének károsítása több ezer forintra rug, s e miatt be is perelte az uradalmat. Tehát ily adományokat akar a t. pénzügyminiszter ur a kerületnek juttatni jótékonyságból ? Ezen pert — mig minden egyéb jogairól, igényeiről lemond szerződésileg, öröklésképen oda adja a kerületnek — jutalmazza talán azon 217,000 frttal, s talán háladatosságból még azzal is, hogy még a perköltségeket is megfizetteti vele. Ezen praemissák után nekem nincs egyéb tenni valóm, mint az ismételt okmányokra hivatkoznom, a mely okmányokat a pénzügyminiszternek most már szükségkép kell bírnia; h a azokat fölmutatja, közzé teszi: minden esetre a t. háznak igazságos, s a nép iránti rokonszenvét s kellőképem igazságszolgáltatását a törvényhozásnál nem fogja eltéveszteni. Én ugy tartom, hogy ha a t. ház a fölhozott indokokat méltó figyelembe méltóztatik venni, ezen beadott, szerződést és törvényjavaslatot leteszi: miután a mint kiemelem rögtönözve és némelyeknek ijesztgetésére és sok tekintetben nem a törvényes választóknak kifolyásából, történt, és történt jelenleg ott községenkint, a közigazgatást és közügyeket mai nap is kezelő képviselő testület egyenes hozzájárulásával, és történt csakis az igazságszolgáltatás és a törvény ellenére, — mondom: én a törvényhozástól azt várom, hogy a méltóságával megegyező nagylelkűséget és jóakaratot, a t. képviselőház, nem fogja megtagadni akkor, midőn a nép nevében igazságos kérelemmel járulok hozzá. Én csak annyit vagyok bátor kérni, hogy méltóztassék a t. ház ezen törvényjavaslatot ugy a mint van függővé tenni mindaddig, mig a törvényes biró ki nem mondja azt, vajon ezen szerződésből származott úrbéri kötés jobbágyi, vagyis oly úrbéri tartozás-e, mely az 1848-ki IX. tczikk jótékonysága alá tartozik, vagy pedig majorsági föld-e ? Tudomásomra van t. ház az is, miszerint a még hátralékban levő úrbéri viszonyok rendezése ügyében az igazságügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatok úgymint „az úrbéri viszonyok rendezéséről,*' az irtvány földek „udvartelki birtokról" és a „ telepitvényesekről" szóló törvényjavaslatok kinyomatva és kiosztva és részben már tárgyalás alatt is vannak. Ezeknek előrebocsátása után azon alázatos kérelemmel járulok a t. házhoz, hogy méltóztassék ezen szőnyegen levő törvényjavaslatot fölfüggeszteni, továbbá pedig határozni, hogy először törvényes biró mondja ki, vajon úrbéri természetü-e a viszony vagy nem, és ha igen, vajon az emiitett 1848-ki tczikk „jótékonyság

1 czime alá tartozik ? ha pedig nem : akkor méltóztassék a törvényjavaslatot tárgyalás alá venniés méltóztassék a határozati javaslatomat fölolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Majoros István határozati javaslatát.) „Tekintve, hogy a tiszai koronái uradalom sajátságos viszonyainál fogva oly elbánásban részesült , mely úrbéri természetet von maga után. Tekintve, hogy maga a pénzügyminiszter a váltsági szerződés indokolásában azért ajánlja elfogadás végett: mert per utján megeshetik, hogy ezen uradalom úrbéri természetűnek ítéltetnék és akkor a megváltás terhét az államnak magának kellenék viselni. Tekintve, hogy most épen tárgyalás alatt állanak „az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről", az „irtványokról", „udvartelki birtokról", „ telepitvény esekről" szóló törvényjavaslatok, melynek alapján ezen uradalom birtokviszonyai is elintézendők leendenek; ezeknél fogva: mondja ki a ház határozatilag, hogy ezen ügynek ezuttali tárgyalását beállítva, utasittatik a kormány, hogy ezen koronauradalomnak szőnyegen lévő ügyét, törvényes biró által ítéltesse el — és csak annak utána terjessze a ház elébe elintézés végett, ha annak még szüksége fönforogna. Jankovics Gyula : T. ház ! Az előttem szólott képviselő ur állítása ellenében hatá25*