Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-177
194 177. orszá Dlés május 20. 1870. országszerte hires sárga-fekete véréről. (Derültség.) erről azt hitte a financ-procurator, hogy kedvező végzést fog majd a korona részére hozni közigazgatási utón a pátens értelmében. Mégis meg kell dicséretére említenem Piukovies Ágostonnak, hogy daczára fönebbi érdemeinek, nem látta magát hivatva arra, hogy a korona mint uradalom részére oly kedvező végzést hozzon, hogy bennünket azon tartozások befizetésére kötelezzen. Hanem egyenesen kimondotta világosan azt, hogy miután ezen ügy úrbéri természete nincs határozottan kimondva előtte, tehát a törvényhozásnak hagyta fel annak elhatározását , vajon úrbéri természetű vagy allodialis birtok? Az ennyi phasisokon átment ügy ismét szomorú napoknak nézett eléje az által, hogy folytonosan ijesztgetői s roszakarói voltak a népnek, kik kizsákmányolni akarták és saját hasznukra fölhasználni; részint bizonyos kormányi intentiok forogtak fön. A népet folytonosan zaklatták s ez által figyelmét függésben tartották, mondván : ezen ügy addig nem intéztetik el, mig a törvényhozás majd ki nem mondja azt: hogy mind azon tartozásokat, melyekkel hátralékban vagyunk és melyek, pénzügyminiszter ur nyilatkozata szerint, 1.083,000 forintra mennek — meg nem fizetjük, nemcsak ezt, de még mintegy 4—6 millió forintot is fizetünk hozzá. Ezen ijesztgetések következtében a köznép nem lévén fölvilágosítva: azoknál pedig, kik belátták, az érlek működött, s nem abban jártak, hogy a törvényhozás elé kerüljön az ügy, hanem jobbnak látták mellékutakra kerülni. így idejutott a dolog, a hol most áll. Én azt hiszem, hogy a pénzügyminiszter urnák, minekelőtte beavatkozott volna, az ügyet a ház -elé kell vala terjesztenie, vagy ha beleavatkozott, tette volna meg azon törvényes lépést, melylyel tartozott, mint a kormány egyik tagja a törvények fölött őrködni s senki jogát megcsonkítani , megrövidíteni meg nem engedvén. Elnök ur, csendet kérek, a zajban nem hallszik a szó. Elnök : (Csenget.) Csendet kérek, tisztelt képviselő urak, hallgastunk ki a szónok urat! (Fölkiáltás : Föl kell függeszteni az ülést. halljuk! halljuk!) Majoros István s A pénzügyminiszter urnák tudnia kellett volna azt, hogy a Bachrendszer alatt az első bírósági törvényszék végleg elutasította a financprocuraturát. a második bíróságnál hasonló sors várt rá, de a pátens által kivette a törvényszékek kezéből az ügyet és a közigazgatási útra terelte, tehát tudnia kelletett, hogy itt bizonynyal valami jog lappang, hogy a koronának nincs igaza. Ha tehát a törvénytelen kormány által kinevezett bírák ítéletének semmi hitelt nem is adott volna, szerintem kötelességszerüleg járt volna el a pénzügyminiszter akkor: ha ezen ügyet, mielőtt egyezség tárgyává vált, melyre a népet ijesztgetés által bírták rá, ha ezen ügyet, mondom, minekelőtte ide hozta volna, vitte volna az illető birák elé: hadd mondotta volna ki Bács megye úrbéri törvényszéke itéletileg úrbéri természetü-e ez vagy nem? Ha az úrbéri törvényhatóság kimondja rá, hogy úrbéri természetű , akkor a pénzügyminiszter ur első teendője az lett volna, hogy azon szerződést bemutassa és nem megkötni azon községi képviselőkkel, kik nem a választó nép szabad választásának kifolyása, — hanem az egyes közigazgatási tisztviselőknek és a jelenlegi Báes vármegyei I-ső alispánnak, ki az 1868-ban szervezett községi testületeket sem 1869-ben, sem 1870-ben újra választatni nem ajánlotta a megyei bizottmánynak. Ezen eljárás hibás voltát mutatja az is, hogy azon tíz nap, mely alatt e dicső szerződés létre jött, sietett maga Bács megye alispánja, már előre fölszólittatva a miniszteri biztos által a bizottmány jóváhagyás e reményében hitelesíteni azon szerződést. Ennélfogva én ugy hiszem, hogy a pénzügyminiszter ur akkor cselekedett volna igen igazságosan, ha az ügyet először törvényes bíró által kívánta volna meghatároztatok vajon úrbéri természetü-e vagy nem ? és ha úrbéri természetű : akkor a népet a negyvennyolezadiki IX-ik törvény jótékonysága élvezetében ben kellett volna hagyni; ha pedig nem ? akkor lett volna a miniszter urnák joga és hatalma e szerződés létrehozására lépéseket tenni. Most átmegyek a t. pérzügyminiszter ur irdokolására. Mielőtt azonban azt tenném, szükségesnek látom az általam fölhozott indokok és érvekre, valamint az általam ujonan ismételt törvényszéki ítéletre és a három rendbeli eredeti privilégiumra, — melyek később törvénybe is czikkefyeztettek, — hivatkozni és e határozati javaslatomat e kérdésnél beadni. De továbbá kénytelen vagyok még az indokolás utolsó positiojára is némely észrevételeket tenni, illetőleg azt megezáfomi, mint már az elején egy némelyeket megczáfoltani. Azt mondja ez utolsó positio : „Tájékozásul megjegyeztetik , hogy e legutóbbi szerződés szerint a kerület évi járuléka 64,985 frt 91 krt tett értékben, vagyis a hatodrész levonásával 54154 Irt 92 krt, mely húszszorosán véve 1.083,098 frt 40 kr. tőkét képvisel. Már magában véve azt látom, hogy a t. pénzügyminiszter ur nyerészkedésbe bocsátkozott.
