Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos Ülés ápril 8. 1B70. 9 lett kihirdetését követő 15-ik napon kezdődik: a központi bizottság indítványozza, hogy a képviselő­ház jegyzőkönyvileg fejezze ki azon óhajtását, hogy a szentesitett törvények az országgyűlésen történt kihirdetést követő napon a hivatalos lapban közzététessenek. Elnök: Átalánosságban van-e észrevétele a háznak e törvényjavaslatra? (Nincs.) Átalánosságban nem levén semmi észrevé­tele, részleteiben is elfogadja a t. ház. A köz­ponti bizottságnak kívánsága az, hogy e törvény­javaslat mindjárt másnap a ,,Közlönyében ki­hirdettessék, és ezt jegyzőkönyvileg kimondatni kéri. E törvényjavaslat szintén holnap harmadszor felolvastatik és végszavazás alá bocsáttatik. Következik a fölebbviteli bíróságoknál al­kalmazott ítélő bírák számának meghatározásá­ról szóló 277. számú törvényjavaslat tárgyalása. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Hodossy Imre elöasló: A központi bizottság e törvényjavaslatot ugy lényegében mint részleteiben elfogadta, és elfogadás végett a t. háznak ajánlja. Jankovics Gyula: T. ház! Az előt­tünk fekvő törvényjavaslathoz mellékelt minisz­teri indokolásból világosan kitűnik az, hogy fel­sőbb itélő-székeink a hozzájuk beérkezett ügy­darabok halmaza által annyira tulterheltetnek, hogy megfeszített munkásságuk daczára sem ké­pesek az ügydarabok elintézését a beérkezettek számával aránylagosan vezetni akként, hogy hátralékok fön nem maradnának. A minek saj­nos és közérdekeinkre nézve káros hatása az, hogy a restancziák száma napról napra mindin­kább félelmesen növekszik. A dolgok ily állapo­tában mi természetesebb, mint hogy a közhan­gulat hangosan hirdeti azt, hogy felsőbb tör­vényszékeink jelen állapota tarthatlan, s méltá­nyosan követeli e törvényhozástól, hogy a jelen fonák helyzet bajait mihamarabb orvosolni si­essen. Ezt kívánj előttünk fekvő törvényja­vaslat által az igazságügy miniszter is elérni. — Azt hiszem, a ház minden tagjának óhajtása ez. Minden államban az igazságszolgáltatás rendsze­ressége, gyorsasága, pontossága a felvirágzás- és előhaladásnak egyik sarkpontját képezi. Még a legelőhaladottabb államokban is tapasztaljuk azt, hogy az igazságszolgáltatásnak tökéletesbitése, gyorsasága s egyátalában a legfőbb ítélőszék határozatai mindenkor kiváló figyelem tárgyát képezik. így például esak Franeziaországot ho­zom fel, hol a semmitőszék határozatai tudjuk mily roppant tekintélyly el bírnak s mindamellett a szabadelvű kritika folytonos tárgyául szolgálnak. Annál szükségesebb, hogy oly államokban, hol az első bíróságok rendezetlensége és primitív ál­KÉPV. H. NAPLÓ. 18|4 Vnl. lapota miatt a tulajdonképeni igazságszolgáltatás szorosan véve csak a felsőbb bíróságoknál kezdő­dik, annál szükségesebb mondom, hogy ott a felsőbb bíróságok igazságszolgáltatása kiváló te­kintélylyel birjon. Mi fájdalom, még ilyen helyzet­ben sem vagyunk, mert mi felsőbb bíróságaink igazságszolgáltatásában a jelen állapotban meg­nyugodva nem lehetünk, mert az általam már jelzett roppant hátralékok száma miatt az igaz­ságszolgáltatás igen lassú és nehézkes annyira, hogy biztos kimutatás szerint a nyugot-europai államokban egész per lefolyásához nem kíván­tatik több idő, mint nálunk a felébbviteli bírósá­goknál elintézéshez, sőt gyakran megtörténik az, hogy a már iteletileg befejezett pereknek expe­diálásához néha hetek, hónapok kívántatnak. E bajnak gyökeres orvoslását tűzte ki feladatául a jelen törvényjavaslat. A bajnak gyökerét, kutforrását ott véli rej­íeni, hogy az ítélő bírák és a kezelő személyzet­iek száma igen csekély. E körülményt magam x s a baj egyik kutforrásául találom, de nem hihetem azt, hogy az által, ha e törvényjavas­lat életbe léptettetnék is, ugy a mint előterjeszte­tett, a baj gyökeresen orvosolva volna: mert ta­gadnom kell azt, hogy főbb törvényszékeink lassú igazságszolgáltatásának egyedül a személy­zet csekélysége lenne oka, s tagadnom kell azt, hogy a személyzet szaporítása által e bajon se­gítve lenne. Merb a bajok kutforrásának a sze­mélyzet csekély számán kívül, én még a hiányos rendszert : az ország összes felebbviteli ügyeinek egy fórum előtti concentrálásában találom. Midőn jelzem azt, hogy a hiányos rendszerben is talá­lom a bajok kutforrását, korántsem szándékom igazságügyér urnák szemrehányást tenni, mert tevékenységéről s ügybuzgoságáról mindnyájan meg vagyunk győződve; csak a baj kutforrására akarok mutatni, s határozottan merem kijelen­teni azt, hogy mig összes alaki, és anyagi tör­vényeink átdolgozva nem lesznek, míg a roszak jókkal felcserélve, mig az első bíróságok szer­vezve, törvénykezési rendszerünk minden tekin­tetben a kor színvonalára emelve és a kor kí­vánalmainak megfelelőleg rendezve nem lesznek, mig rendezett codexünk nem lesz, mig a bírósá­gok a legalsóbb foktól a legfelsőbbig tökéletesen rendezve nem lesznek: e bajon segíteni nem le­het és azért nem tartom — mondom — egyedüli kutforrásnak a személy hiányt, hanem tartom, mint mondám, a rendszerhiányt is. A mi az ország összes felebbviteli ügyeinek egy fórum alatti concentrálását illeti, nézetem szerint ez is igen lényeges kútforrása a bajnak ; mert az által, hogy az életben levő perrendtar­tás az egyes bíróságoktól a felebbvitelt tisztán, egyenesen a királyi táblához intézi, azt reméltük, 2

Next

/
Thumbnails
Contents