Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-176

182 176. országos ülés május 18. 1870. tóság tisztviselőt adóvégrehajtás végett, miután ez által mindenesetre az igazgatósági teendők szen­vednek hátramaradást; azonban oly esetekben, midőn az adóhivatalok az adó beszedését maguk eszközölni nem képesek, mindenütt szoktak alkal­maztatni a törvény rendelete szerint és annak korlátai közt ilyen kiküldetések; már pedig Gyön­gyös városára nézve ez már nélkülözhetetlenné vált. Régi panasza volt az a budai pénzügyi igazga­tóságnak, mely alá Gyöngyös városa tartozik, hogy Heves vármegyében, és különösen Gyön­gyös és Eger városában, az egyenes adók nem folytak be kellő mértékben. Idézem a budai pénz­ügyi igazgatóság által 12,366. sz. alatt eziránt hozzám intézett fölterjesztést, hogy Heves és K. Szolnok vármegyékben az adóbehajtás azért nem vezet kivánt sikerhez, mivel a törvényhatósági tisztviselők és községi elöljárók az 186 8. XXI. tczikk­ben foglalt s őket illető hivatalos kötelességeket nemcsak hogy nem teljesitik, hanem az adó be­hajtására irányzott pénzügyi közegek eljárását minden módon nehezíteni igyekeznek. Ezen jelentés folytán felhívtam az akkor He­ves vármegyében működött királyi biztost, hogy rendelné meg, hogy az illető tisztviselők szemé­lyes kártérítési felelősség mellett pontosan telje­sítsék a törvény által reájok szabott teendőket; azonban ezen felhívásnak sikere különösen az em­lített két városban nem volt; és végre, miután a hátralékok napról napra szaporodtak, az adó­hivatal pedig nem volt képes az 57,945 frt hát­ralékból 2487 írtnál többet behajtani, és miután a gyöngyösi adóhivatal 1870. april 3-án 367. sz. alatti jelentésében oda nyilatkozott, hogy Gyön­gyös városa adóhátralékosai tartozásaikat önkén­tesen nem fizették, és miután a városi polgár­mesterhez intézett azon fölszólitásának, hogy az adóvégrehajtást hivatalos kötelességénél fogva azonnal kezdje meg, oly csekély eredménye lett, hogy a fenálló 57,945 frt 25 5 / 10 kr hátralékra csak 2487 frt 39 kr fizettetett, a budai pénz­ügyi igazgatóságot arra kérte, hogy az adóvég­rehajtás vezetésével az adóhivatalon kívül még más pénzügyi tisztviselőt is alkalmazzon: ennél­fogva elkerülhetetlenné vált egy tisztviselőt a pénzügyi igazgatóság részéről kiküldeni, kinek működését csakugyan siker is követte, miután a fönebb emiitett adóhátralékból azon összegen kí­vül, melyet az adóhivatal behajtott, 30 napi működése alatt 15,159 frt folyt be. Azonban még ezen január és február hónapokban törtónt be­hajtás daczára is Gyöngyös városa, hozzájárulván az uj adó, ismét 40,298 írttal, sőt miután ehhez hozzáiratik még a f. évi 1-ső negyedre lejárt adó is, Gyöngyös városának adótartozása már­czius végével 51,726 frtra növekedett. Miután pedig semmi ok sem lehet arra, hogy ily nagy hátralékkal tartozó városban az adóvégrehajtás beszüntettessék, föl van jogosítva a pénzügyi igaz­gatóság továbbra is hasonlóképen eljárni. A mi pedig a költségeket illeti, melyekre a 4-ik kérdésben képviselő ur a „törvényellenes rendelet" szavak által czélozni látszik, megjeg3 r­zem : hogy az 1868-ki XXL tczikk 52., 53. és 55. szakaszai határozottan rendelik, hogy a végre­hajtási költségek azok által fedeztessenek, kik adóhátramaradásban maradtak. Azt hiszem, helyesen intézkedett a törvény eképen, nehogy a pontos és rendes adófizetők terheltessenek azokért, kik a törvényesen kötele­zett adófizetésben — mint ez sok esetben meg­történik — készakarva hanyagul járnak el. A végrehajtási költségek aránylag annyival nagyobbak, a mennyivel késedelmesebbek az adó­fizetők ; ha a végrehajtással megbízott közeg az illető helyen megjelenvén, az adófizetők igyekez­nek kötelességöknek megfelelni, ugy rövid idő alatt befejeztetik a végrehajtás, és igy annak költségei is csekélyebbek, miután a kiküldött tisztviselőnek utazási és napidijai a behajtott összeghez aránylag osztatnak föl. így például a Gyöngyös városához képest bi­zonyára sokkal kevésbé vagyonos, Magyarország kárpáti vidékein fekvő beszterczebányai pénz­ügyi igazgatóság kerületében a zálogolási költ­ségek egyremásra alig tesznek többet 7a krnál, az árverési költségek pedig 8 íi 0 krnál, tehát a zálogolási és árverési költség együtt véve nem tesz egészen l 1 ^ krt; holott például a Magyaror­szágnak bizonyára vagyonosabb vidékei közé so­rozható szatmári pénzügyi igazgatóság kerületé­ben, mely azonban adófizetési készség tekinteté­ben a legutolsók közé tartozik, a zálogolási költség majdnem 2 krt, az árverési költség pe­dig több, mint 2 1 l 2 krt tesz minden adóforint után. Tehát nem a törvény ellen, de a törvény értelmében, és a pontos adófizetők érdekében történt minden ez iránybani intézkedés. Ezeket kívántam képviselő ur interpellatiojára válaszolni. A pénzügyminisztérium teendői közt a legkelle­metlenebb az adóbehajtás; bizonyára szükséges lesz az adóreformok tárgyalása alkalmával mó­dokról gondoskodni, hogy ezen teennők fölösle­gesek legyenek, végre szükséges akkép intézkedni, hogy mindenki megértse, miszerint a törvényesen megszavazott adók fizetése polgári kötelesség. Szabadságot veszek magamnak végre képvi­selő úrhoz azon kérést intézni, hogy nagyon óhajtandó lenne, hogy a t. képviselő ur jövőben, midőn interpellatiót kivan a minisztériumhoz in­tézni : elébb járjon jól végére a tényállásnak, ne­hogy a vizsgálatból az derüljön ki, — mint a jelen esetben is — hogy képviselő ur valónak nem bizo­nyult adatok alapján indult ki interpellatiojánál.

Next

/
Thumbnails
Contents