Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-175
t75. országos ütés május 17. 1870 165 mint az, mely államköltség utján épittetett ki. Ott van a hatvan-miskolczi vonal. Azt tudjuk, hogy a vállalkozó 335,000 forintértépiti. Bárha ezen utón építtetnének a vonalak: először felényi idő alatt megszabadulnánk a garantiától, másodszor felényi idő múlva elkezdenénk törleszteni az adósságokat. Még tovább megy a concessionárius. Kiíenczven álló évig kizárólagos tulajdonosa a vasútnak, húzza nyugodtan a nagy kamatát tőkéjének, s ha egyszer a jövedelem meghaladja a garantirozott summát, zsebére dugja a fölösleget is, s a státus azon szerencsében részesül, hogy a garantirozott vasút jövedelmezese feletti őrködésre is pénzt kell kiadnia, s végre midőn egyszer az állam garantiája megszűnik, csak azon negatív haszonban fog az állam részesülni, hogy többé nem fizet. Ezeknek folytán én az ilynemű érdemetlen biztosítási módot egyátalában nem helyeslem és valósággal ezt egy oly gondtalan és foglalkozást gyűlölő magyar földesúr eljárásával hasonlítom össze, kinek pénzre lévén szüksége, a helyett, hogy maga járjon utána, hogy becsületes tőkepénzestől vegye, keres egy zsidót, kinek sensálpénzt kötelez, ez keres egy uzsorást, ki neki előre beszámítja az adandó összegbe a fáradsági költségeket és azon kívül jó nagy összeget, azon esetre, hogyha nem fogna fizetni, és akkor végre aláírat az urasággal 1500 forintos váltót, s kapott 1000 forintot. Nem fogom tovább untatni a t. házat, annyival inkább, mert látom és sajnálom, hogy ily fontos kérdés vitatásánál is oly figyelmetlenek, egy szóval átalában véve kijelentem és határozottan kinyilatkoztatom, hogy én minden másod és harmadrendű szárnyvonalak, localisvagy semmis érdekű vonalok kiépítésére nézve roszallom s megtagadom a jövedelem garantiáját kereskedelmi, államgazdászati, politikai szempontból, mindaddig, míg annyi elsőrendű vonalnak hiánya, melyek, hogy eddig el nem készültek, valóban sajnálatra méltó — minők a nagyváradalföld-fiumei vonalak, az eszók-sziszeki, a Háziastól Jablunkáig terjedő vasút, mely keresztülmetszi az egész országot, a ezegléd-hatvani, a rmrnkács-stryi, — míg ezek mind ki nem építtetnek, s utaink az eddig létező vasutak mennyiségéhez aránylag nem javíttatnak és nem építtetnek. (Helyeslés a szélső I álon.) Petrovay Ákos: T. ház! Nem akarok t. előttem szóló képviselő ur példáját követve, átalános theoriákba bocsátkozni és azt vitatni : vajon az állami garantia előnyösebb-e vagy pedig egyéb módozatok, a vasutak építésénél'? Egyedül az épen szőnyegen levő tárgyra szorítkozva, a nyíregyház-ungvári vasútra vonatkozólag leszek bátor nézetemet röviden előadni, előre is kijelentve, hogy a központi bizottság indokolt előterjesztését egész terjedelmében elfogadom. (Felkiáltások iáiról: Tudjuk!) Azt mondja a t. előttem szólott ur, hogy a jövedelemre nézve adott államgarantia egyátalában nem helyeselhető másodrendű vasutaknál. Ez nagyon nagy kérdés, mely még megfejtendő; mert mi nálunk arra nézve még egyátalában nincsenek határozott elvek megállapítva vajon mi előnyösb : az államgarantia-e, vagy pedig egyéb módozatok ? Ezen speciális esetben azonban határozottan merem állítani, hogy a kamatbiztositás sokkal csekélyebb teherrel jár az államra és sokkal előnyösebb az egész vidék jólétére, mintsem volna az, mit a t. előttem szólott képviselő ur kifejtett, nevezetesen az 1868-ik törvényben határozatba ment azon módozat, hogy ezen vasút kiépítésére mértföldenkint 100,000 frt segélykópen fizettessék. Most az észak-keleti vasúti társulat ajánlkozik ezen segélynek mellőzésével 20,000 forint évi kamatbiztositás mellett ezen vonalat kiépíteni. A legalaposabb tanulmányozások és statistikai combinatiók után azon eredményre jutott a pénzügyi bizottságnak nagyobb része, de mondhatnám majdnem minden tagja, hogy sokkal olcsóbb és sokkal czélirányosabb, ha ezen társulat a mondott kamatbiztositás mellett épiti ki, mint ha más társulatnak az állam 100,000 forintot ad mértföldenkint. Olcsóbb azért, mert először az észak-keleti vasúti társulatnak már a kamatbiztositás meg levén Ígérve és e két vonal összevágó levén, egyik a másikat pótolja; de olcsóbb leginkább azért, mert lehet mondani: az országnak egy negyed része tökéletesen ezen közlekedési vonalra van szorítva. Zsedényi t. barátom azt méltóztatott mondani, hogy ezen vonal nem igen szükséges, mivei ott van a kassai, a szatmári és az ujhelycsapi vonal. Igazsága van, azon vonalak csakugyan léteznek, de e körülmény csak akkor szólana a szőnyegen levő vasút ellen, ha azon vidékek, melyek ezen vonal kiépítését kívánják, bármi módon összeköttetésben volnának azon vonalakkal ; de valamint Zemplén ügy Ung s Bereg megyék egyátalában nincsenek összeköttetésben azon vonalakkal, melyeket a képviselő ur előszámlált, mint olyanokat, melyek azon vidékek közlekedését elősegítik. Arra nézve, a mit t. Gubody képviselő ur mondott, miszerint az elsőrendű vasutaknak adandó államsegély fölötte terheli az országot, azt jegyzem meg : hogy e tekintetben igazsága van, mert az elsőrendű vasutaknak nem csak jövedelmezőségére szoktunk tekinteni, hanem például stratégai fekvésükre is, mely szempon-