Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-174

174. országos üiés május 16. 1870. J51 tási szükségletet és* jövedelmeket a Határőrvidék nem passive áll, hanem 887,652 forint activuma van. De erre azt mondják, hogy mondhatta hát a pénzügyminiszter, hogy passive áll? Igen egyszerűen. Ugy, hogy ezen Határőrvidék akkor még határőrvidéki katonaság volt, mint az ma is; a Határőrvidék pedig nem képes fedezni a határőrségi közigazgatási költségeken kivül még a katonasági költségeket sem. Azt azonban el kell ismerni, hogy ezeknek is viselte egy részét s ez utón a közügyi költségekhez is járult, egyik mint másik évben betétetvén a pénzügyi előirányzatba ezen jövedelem-fölösleg e czimen: a katonaságnak béke idején való ellátásához. Erre azonban az nem elég, kell méghozzá azon 1.300,000 forint, melyet a pénzügyminiszter mondott. De ez egészen más dolog. Mert a polgárosítás után elenyésznek a kiadások, a jövedelmek pedig megmaradnak. Ide járul az, hogy a kordon szolgálat, mely összefügg a katonai szolgálattal, még bele kerül fél millióba, ez is figyelmet érdemel. Méltóztassanak éhez hozzá adni az általam fönebb emiitett összeget is: és a dolog pénzügyi oldala más világításban áll elő. Azt jegyezte meg Nyáry Pál t. képviselő ur, hogy az alku tíz évre megköttetett és változhatatlan, s most hogyan változtassuk meg ? En azt mondom: sehogy, mert nincs szükség rá. Ezt a törvényjavaslat sem kívánja, megmondván, hogy azon százalék, a melyről szó van, miképen vállaltassék a Határőrvidék által. Akkép t. i., hogy a közös költségek évről-évre megállapítandó őszszegéből azon két százaléknyi járulék a magyarállam terhére leüttessék oly jövedelem után. a mely akkor, midőn a quota megállapittatott, nem folyt kincstárába, s igy számításba sem vétetett, ugy, hogy az ezen összegnek levonása után íonmaradó összeg képezze a lajthántuli és a magyar korona országai közt a megállapított hozzájárulási arányban megosztandó egészet. Nem megváltoztatásáról van tehát szó az akkori egyezménynek, hanem kiegészítéséről, pótlásáról s kiterjesztéséről azon jövedelmekre, melyek akkor a számítás alapjai közül kihagyattak. Ezekre esik két százalék, azt le kell vágni, s a többin megosztozni az akkori egyezkedési feleknek 30 és 70 arányban: ezután, mint eddig teljesítve a kötelezettségeket. Hogy ez igy méltányos, hogy ez igy előre látva volt, több szónok mondotta, utalván arra, hogy ez utólagos kiegészítést először a magyar bizottság kikötötte, azután aeislajtháni deputatio elfogadta. Hogy ezt a jegyzőkönyvbe egyik sem ismételte, az nem azt mutatja, hogy a két fél által fölajánlott és elfogadott egyezmény elejtetett: hanem mutatja azt, hogy addig, mig a provintialisálás be nem következik, niig e területi változás be nem áll, azt a jegyzőkönyvbe felvétetni fölöslegesnek találtatott. Helyes volt-e ez, vagy nem ? azt most nem vitatom. Többen azt mondták, hogy területi változásról van ott szó, már pedig a korona területéhez tartozó Határőrvidék polgárosítása által területi változás nem áll be, következőleg az akkori fentartás ez esetre nem alkalmazható. Bátor vagyok megjegyezni, hogy tévedés van a dologban. A tételnek csak egyik felét méltóztattak elmondani, a másikat nem, én bátor leszek azt is fölolvasni. (Olvassa.) Az van itt mondva, hogy területi növekedés, az elszakasztott részek visszacsatolása esetén? nem. Még az is van mondva, hogy a közigazgatásilag elkülönített részek visszacsatolása esetében. Itt minden annyira tisztán van, hogy az én teljes meggyőződésem szerint akár a deputatiók eljárását, mi ellen az országgyűlés mi| kor azok dolgozatukat beterjesztették, föl nem szólalt, akár a határozati javaslatokat és a határozatot vegyük tekintetbe, ez a dolog nemcsak mint kötelesség, hauem mint jog is reserváltatott- én igazán valóságos jognak tartom. Ludvigh képviselő ur azért is ellenzi a törvényjavaslat elfogadását, mert általa jelentékeny terhet vennénk épen a polgárosítandó Határőrvidékre, s igy uj tápot adnánk az izgatásoknak. Tagadom az egészet, tagadom azért, mert most is terheltetik az, azon 870 és néhány ezer forinttal, melyet most is fizet a katonák ellátására a maga jövedelméből, illetőleg azon fölöslegből, a mely nem fordittatik közigazgatási ezéiokra, de fordittatik hadi, tehát közös szükségletekre. Továbbá terheltetik a kordonszolgálattal, meíy maga körülbelül 500,000 frtot vesz igénybe. Én tehát azt állítom, hogy ezen 2 százalék nem hoz jelentékeny terhet, legalább nem olyat, mely megemlíthető lenne szemben azon előnynyel, hogy azon népesség megszabadul azon időrabló kötelességeitől és olyan kormányzati módtól, melyről azt hiszem, hogy a túlsó oldalon is kevesen fogják állítani, hogy az anyagi gyarapítás előmozdítására és a szabad tevékenységre eszköz lenne. — (Helyeslés a jobb oldalon.) Én tehát a dolgok állását ugy látván, hogy a i deputatio ugy, mint az országgyűlés, reserválta ezen dolgokat s előre látta, és nem csak az elszaI kasztott részek visszakapcsolása által, hanem a I közigazgatásilag elkülönített részeknek visszahe| lyezése által növekedésre is számolt: azt gondoj lom, hogy a legnyugodtabb lelkiismerettel szavazhatjuk meg azon törvényt, a melynek megszavazását a pénzügyminisztérium kívánja. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.)