Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-174
152 174. országos Illés május 16. 1870. Madarász József: T. ház! (Jobb felől türelmetlenség nyilvánítása.) Az elszörnyedés, hogy hazánk ilyen nevezetes kérdéseiben legalább eddigelé azon pártárnyalat részéről, a melyhez én is tartozom, csak ketten nyilatkoztak, véglegesen magam is kötelességemnek tartottam röviden nyilatkozni, (Közbeszólások jobbfelől: Helyes, csak röviden) ez elszörnyedés jobbról nem hallgattathat el, annyival inkább, mert a kormány részéről Lónyay Menyhért pénzügyminiszter és képviselő ur által mondottak olyanok, a melyek azon pártárnyalat részéről, a melyhez tartozom, némi megjegyzést követelnek. (Halljuk !) A közös érdekű viszonyok tárgyábani elintézés, a mely még 1865. s 1867-ben igy jeleztetett, most már közösügyeknek neveztetik. Megismerem, hogy a múlt 1865. s 1867-ki országgyűlés igen nagy többsége, s igy ennek következtében, az országgyűlés által is törvény al- : kottatott; azonban kötelességemnek tartom jelezni, mikép az 1867. június 4-én 14 képviselőtársammal magára a koronázásra, s igy a törvény alkotására is kimondatni kívántuk a képviselőházban : „A jelen s utókor iránti felelősségtől áthatva, határozatilag mondja ki a ház. hogy a koronázás az ország alkotmánya s törvényeinek, különösen pedig az 1848-ki törvényeknek a jogfolytonosság kivánata szerint leendő teljes tettleges helyreállításáig törvényesen meg nem történhetik." Másodszor jelezni kötelességemnek tartottam, hogy a mik az ellenzékről mondattak, csupán a balközép árnyalatáról értettek. Megengedem, hogy az ellenzéknek egy nagy része, mely a kormány részéről ellenzéknek mondatott a múlt országgyűlésen e tárgj- első vitatása alkalmával; későbben megegyezett a jobb oldallal a főbb elvekre — bizonyos tekintetben; de meg fogják nekem bocsátani a kormány tagjai épen ugy, mint az akkori balközépi képviselők, hogy én e tekintetben őket ellenzéknek nem, hanem csak a jobb oldal elvi • véleményeiben megegyező, némi részletekben eltérő pártárnyalatának tekintem. (Derültség.) Természetesen mindig értve azon tárgyat, melyről most is szólunk, beismerem, hogy ők most ellentmondottak, tisztelet a mostani ellenzéknek, de jeleznem kell, hogy a közös érdekű törvényeknek delegátio általi elintézését akkor hozzájárulásuk által elősegítették. Igen örülök, hogy az akkori ellenzék legnagyobb része ma már azon szempontban, melyből én akkor is és most is kiindulva, hazám alkotmányára nézve azon intézményt, nem- i csak jótékonynak nem, de áldástalannak ós kár- ! tekonynak tartottam és tartok, velünk egyet ér- i tenek. (Derültség jobb felől.) Jelezni kívántam tehát, hogy Irányi Dániel • képviselőtársam véleményemet, és gondolom, i mindazon képviselőtársaimnak véleményét, a kik a koronázás elleni indítványunkat és illetőleg, a kik a közös érdekű viszonyok tárgyában ellenindítványunkat is beadták, ezen értelemben értették, miként azon az országgyűlés 1867. márczius 20-án beadott indítványunkban az van: „Határozza el a ház, hogy a fönjelölt bízottsági többségnek munkálata, mint a melynek elvei törvényeinkkel és alkotmányunkkal ellenkeznek, elutasittatik, és ha az tárgyalás alá vétetnék, az alólirottak csak azért veendenek részt a tárgy megvitatásában, hogy a bizottsági többség munkálatának alkotmányunkat megrontó jellemét kimutatva, ellene szavazhassanak." Ezeket jelezve — nincs miért támadjam meg azon törvényjavaslatot, melyet alapjában hazámra nézve ma is károsnak tartok ; óhajtom a roszat csirájában elfojtani, és ha valami rósz, az nem válhatik később sem jóvá és széppé; hanem ellenkezőleg a tovább fejlődés által csak még inkább romlik: és igy én most is csak azt óhajtom, hogy azon gyümölcs, mely rothadásnak indult, az rothadjon el minélelőbb. (Helyeslés a szélső baloldalon. Derültség jobb felől.) Minél többet tesznek valamely rosznak fejlesztésére, annál hamarább megsemmisítik azon intézményt. (Ugy van ! a szélső bal felől.) Különben én azon előnyöket sem irigylem, miket a t. kormány egyik tagja, (Halljuk !) Debreczen városa egyik kerületének t. képviselője hátrálása ellenében elmondott. Elismerem 1865. óta a nemzeti közromlottságnak előmenetelét, minek bizonyítására azt hozom föl, hogy azoknak, kik a haza ellen szolgáltak, önök nyugdijat szavaztak meg, elismerem a nemzet jellemének önbizalmatlanságát, szemérmi pirulása csökkenését, (Mozgás jobb felől) midőn a hazát védelmezők iránt megtagadták az illő kötelességérzését, (Helyeslés a szélső baloldalon) elismerem az önbizalmatlanságnak és jellem vesztésnek azon momentumait, midőn egy nemzet átalakulásában oda érkezik már, hogy mindazt, a mi szent volt, mindazt, mi igazság volt igazságtalansággá, (Nagy zaj és fölkiáltások jobb felől : Rendre! Rendre , Helyeslés a szélső bal oldalon) és mindazt, mi igazságtalanság volt, igazsággá teszik. (Helyeslés a szélső bal felől. Szavazzunk!) Elnök: Szólásra többé senki sincs följegyezve, így tehát a vita be volna fejezve, ha csak az előadó ur nem kívánna szólani? Anker Hugó központi bizottsági előadó; Nem kívánok szólani. . Elnök :; Az előadó ur jogával élni nem kíván, e szerint szavazással kell a t. háznak eldönteni, hogy vajon elfogadja-e a bizottság
