Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos Ülés ápril 8. 1870. 5 zottsághoz áttett jelentését, a pénzügyi bizottságnak erre keletkezett 59. sz. a. bemutatott jelentését tárgyalás alá vette, és a pénzügyi bizottság által indítványozott szerkezetben a központi bizottságnak indokolt jelentése alapján elfogadás végett a t. háznak ajánlja. (Olvassa a pénzügyi és a központi bizottságok e tárgybani jelenteiéi.) Elnök: Yan-e a t. háznak észrevétele átalánosságban ezen a pénzügyi bizottság által előadott törvényjavaslathoz ? Ha nincs, akkor következik a részletes tárgyalás. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.J A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött bizottságról szóló 1868. XLVI. törvényczikk §-ának módosításáról. Elnök: Nincsen észrevétel a czimre nézve 1 (Nincs .') Következik a törvényjavaslat 1-ső szakasza. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. szakaszát.) Térey Pál központi előadó: A központi bizottság ezen szakaszhoz a következő két módosítást indítványozza : a) a szakasz 2-ik és 3-ik sorában e két szó : „jövőre nézve" kihagyandó ; b) ugyancsak a szakasz 4-ik sorában ezen szó: „tagok" előtt beszúrandó „rendes." Elnök: Elfogadja a t. ház ezen indítványokat I (Elfogadjuk '.) E szerint tehát az 1. szakasz 2-ik és 3-ik sorából ezen két szó Jövőre nézve" kimarad, a 4-ik sorban ezen szó „tagok" előtt beszuratik: „rendes." E szerint, a tőrvényjavaslat részleteiben el levén fogadva, végleges megszavazása a holnapi ülésben fog történni. Huszár István: T. ház! Ezen törvényjavaslattal kapcsolatban, minthogy jelenleg póttagok választva nincsenek, négy rendes tagnak pedig havonkint Bécsbe fölutazni nagyon terhes föladat, póttagok megválasztatását határozatilag elrendeltetni kérem. i Elnök : Méltóztassék indítványát Írásban beadni; addig tovább mehetünk. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a kir. vegyes bíróságok törvénybe igtatásáról szóló törvényjavaslatot.) I —if otlossy Imre központi előadó I (olvassa a központi bizottság jelentését a kir. vegyes bíróságok törvénybe igtatásáról szóló törvényjavaslat \ tárgyában A ^———Tisza Kálmán: T. ház! Egyátalában nem szándékom ezen alkalommal a múltban történtekre nézve recriminatiókba bocsátkozni, vagy azokra akár roszalást, akár megrovást mondani; de szükségesnek tartom a jövendő tekintetéből, hogy midőn ezen törvényjavaslat tárgyaltatik, főlemlités nélkül ne maradjon az, hogy a követett eljárás ezen vegyes bíróságokat illetőleg nem volt correct, és azt gondolom : nincs senki a ki tagadná, miszerint egy igen fontos alkotmányos elv az, hogy bíróságokat fölállítani, azoknak illetőségét kiebb terjeszteni, vagy megszorítani, valamint azok tagjainak számát változtatni , csak törvényhozási utón lehet. Maga az igen t. képviselőház kifejezést adott ezen meggyőződésének, midőn azt az 1869. IV-ik t. czikk 21-ik §-ban határozottan kimondotta. Igaz ugyan, hogy ezen 1869. évi törvény később keletkezett, mint azon tények, melyeket én correcteknek nem tartok; de igaz, azt hiszem, az is, hogy ezen elvek nem csak azon törvény által lettek nálunk proclamálva, hanem, hogy azok századok óta nálunk épen ugy mint minden alkotmányos országban átalánosan elismerve voltak és érvényben léteztek. Ezzel ellenkezőleg az igen tisztelt igazságügyi miniszter ur szervezte rendeleti utón a vegyes bíróságokat és meghatározta azoknak illetőségi körét. A tárgyak közül, melyek azokhoz utasíttatnak, kettőre nézve teljes joggal hivatkozhatik az igazságügyminiszter ur bár szélesen magyarázott, de törvény által nyert meghatalmazására, a mennyiben ugyanis a szol lő váltsági főlebbezéseket illetőleg az 1868-ik évi XXIX-ik t. czikk 23. §-a csakugyan az igazságügyi, belügyi és közgazda szati miniszterekre bízta, hogy ily fölebbviteli bíróságok iránt gondoskodjanak, valamint a sajtóügyeket illetőleg is az 1868-iki LIV. t. ez. záradéka az igazságügyi minisztert bizta meg, hogy a kerületi törvényszékek eltöröltetvén, intézkedjék, hogy minő törvényszékek gyakorolják azon teendőket, melyek az 1867-ik évben keletkezett határozatok folytán e tekintetben ideiglenesen a kerületi törvényszékekre voltak bizva ; de semmi ily törvényben nyugvó meghatalmazás nincs a 3-ik tárgyra nézve, jelesen azon tárgyra nézve, melyről az 1868. év XXI. törvény szól, jelesen a pénzügyi törvények és rendeletek nem teljesítése által okozott károk megtérítése eseteit illetőleg. Ezekre nézve törvényes meghatalmazás a tisztelt miniszter urnák nem adatott, és ő rnégis múlt évi május 12-ikén kelt rendeletében ezen ügyeket is az általa rendeletileg fölállított vegyes bíróságokhoz j utasítja. En, t. ház, figyelembe véve azt, mit a i t. miniszter ur mond a kényszerítő helyzetről, I nem tagadom azt, hogy különösen a miniszteri j felelősség mellett, oly esetekben, midőn az or| szag érdeke okvetlenül kívánja, vagy valamely I veszély fenyeget, s a törvényhozás együtt nincs, ; a miniszternek — illetőleg a minisztériumnak — olykor szabad, sőt kell is tennie intézkedéseket a törvényekben kiszabott jogkörén tul is ; csak-