Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-173
173. országos ülés május 13. 1870. 121 dolgot, hanem ide kell hozni: de „országgyűlési * megvizsgálás és jóváhagyás végett. A ki azt mondja, hogy országgyűlési határozat alatt azt érti, a mi itt hozatik, annak elhiszem, hogy országgyűlési megvizsgálás és jóváhagyás alatt nem kell olyat értenie, melyhez szólásuk vau a főrendeknek is. De mindaddig, mig valaki nem állithatja, hogy országgyűlési határozatot maga ezen ház hozhat: én azt mondom, hogy a 48-ki törvény értelmében nem lehet a bemutatott számadásokat csak a képviselőházban vizsgálni meg ; hanem meg kell azokat vizsgálni s jóvá is kell hagyni mind a kettőben. Ezzel pedig azon érvelés is elveszti erejét, mely abból indul ki, hogy : miután az alsóház jogának gyakorlatát veszi át mintegy első vonalban a számszók, kell hogy elnöke ezen háznak legyen kifolyása, miután annak dolgozik ugy szólván előre. Elveszti, miután, mig az általam idézett törvény áll, addig a két házra hárult kötelesség körében mozog a főszámszék; tehát kell hogy mindkettőnek is legyen kifolyása. Ha azt méltóztatnak gondolni,hogy a 48-ki törvényhozásnak természetes következménye az, a mit állítanak, a mit szorgalmaznak ; ugy nagyon érteném, ha a 37. szakasz megváltoztatására törvényjavaslatot nyújtanának be: de addig, mig ezen törvény fönáll, semmi analógiát a változott helyzetből részemről jogosultnak el nem ismerhetek. (Helyeslés.) Pulszky képviselőtársam azon állítására, hogy tulaj donképen nincs okunk aggódni, mert a gyakorlatban az fog történni, hogy a képviselőház ki fogja jelölni az elnököt, határozatát át fogja küldeni a főrendekhez, ezek pedig azt át fogják bocsátani : Komárom városának érdemes képviselője azt felelte, hogy a törvényben nem az van. De hiszen Pulszky csak arról szólott : mi lesz a törvénynek eredménye; nem pedig arról : hogy mi van irva abban; ha ez nem nyugtatja meg a t. képviselő urakat, ugy helyesen jogosítottnak tartom azon nézetet, hogy a főrendiház egész exístentiája aggálylyal kell, hogy eltöltsön bennünket, miután minden, még a legüdvösebb törvénynyel is ép az történhetik a mi az elnök kijelölésével,: t. i. hogy a főrendek vagy átbocsátják, vagy nem. De ha mi megnyugszunk abban, hogy a mi jó, a mi üdvös, épen az abban rejlő erőnél és hatalomnál fogva, a melyet mint jó, mint üdvös mindenkire, tehát a főrendekre is gyakorol, a főrendek által át fog bocsáttatni ; nem látjuk : miért tegyünk kivételt épen a főszámszék elnökére nézve ? Világositásért nem megyek messze : magára a költség vetésre szorítkozom. Az előirányzatot a 37. szakasz értelmében át kell küldeni a főrendekhez. Ezek azt megKÉPV. H. NAPUÓ 18ff VIII. vizsgálják és átbocsátják. De hátha nem bocsátják át ? mert hogy átbocsátniok kelljen, szintén nincs törvényben. Ha nem bocsátják át, akkor nem lenne budgettörvény, a mi, azt hiszem, mégis csak* nagyobb baj lenne, mint ha a képviselőház kijelölését nem bocsátanak át, s a képviselőház módosítani kényszerülne azt. Abban a nagy dologban, hogy a főrendiház esetleg visszautasíthatja az egész budgetet meg tudunk nyugodni; de abban nem nyughatunk meg, hogy esetleg jelöltjeinket utasítsa vissza, Fordítva érteném a dolgot, igy nem : miután az sincs a törvényben, hogy a főrendeknek azon meg kell nyugodniok a mit mi átküldünk. Ne ámítsuk magunkat, nézzünk a dolgokkal szembe. Azt mondják, a főrendeknek csak arra van joguk, hogy az egész budgetet visszautasítsák, de nincs joguk egyes tételeken változtatni. Igen, de ha vamely tétalea meg ütköznek, s azt elfogadhatlannaktartván.visszalökik az egész költségvetést, mit fogna a képviselőház ily esetben fontolóra venni ? azt, vajon e tétel oly fontos-e, hogy azon lehetőség mellett is fön kelljen tartani, hogy az ország budget nélkül marad? Ha nem találja ilyennek, ugy bizonynyal megváltoztatja azt s igy közvetve a főrendek is eszközölhetik a budget módosítását. Ep igy mediate,— de csakis mediate — eszközölhetnék azt is , hogy valaki javaslatba hozassék vagy kihagyassék a ki különben nem hozatott volna javaslatba. vagy abból ki nem hagyatott volna. A főrendek által igényelt befolyással épen oly kevéssé lehet valakit a jelöltek közé beírni, mint a budgetnek valamely tételét megváltoztatni. Nem vitatom: rendén van-e az, hogy a főrendek ezen joggal bírjanak 1 ? de állítom azt, hogy ezen általok bírt nagyobb jognak, mely szerint t. i. az előirányzat egyes tételeinek módosítását mediate eszközölhetik, megfelel azon jog, hogy a számszék elnökének kijelölésébe közvetve befolyhassanak, hogy mindaddig, mig a törvényben az áll, hogy az országgyűlés jóváhagyása és megvizsgálása alá terjesztendő a számadás, van törvényes alapja annak, : miért kell joggal birniok a főrendeknek befolyhatni közvetve a számszék elnökének kijelölésébe. Összevonom érvelésemet abban, hogy a központi bizottság jelentésének azon tételét, vélem gyengének, mely • azt mondja, hogy 48-ban a helyzet megváltozott. Az alapok talán letétettek. melyeu a helyzetnek meg kell változni; de hogy ez meg nem változott, azt mutatja a 37. szakasz és a maiglan fönálló gyakorlat a számadások és előirányzat tekintetéljen. Mindez okoknál fogva én meghajlok a főrendek iránti méltányosság előtt, nem csak most, midőn ők ennek szót és kifejezést adtak, hanem nem várva 16
