Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-173
( 1 20 173- országos filés évben beállott jogállapotot. Az 1848. előtti törvényes gyakorlat által nyújtott méltányossági tekintetekről nincs miért szólani, mert Pest belvárosa t. képviselője már kimutatta, Iiogy minden analóg esetben megillette a főrendeket a képviselőháztól való közreműködés joga, minél fogva, ha nem is ezen speciális esetben — mert ez nem létezett— de a létezett analóg esetekben, a joggyakorlat mellettük szól* és ha ők ezen joggyakorlat indirecte alkalmilag való megválasztatását ellenzik, azt hiszem, nincs miért csodálkoznunk, sőt, véleményem szerint, csak a méltányosságnak tesz eleget az: ki ily mellékesen való elüttetésüket nem szorgolja. Ennek ellenében az hozatott föl, hogy a fölhozott esetek nem voltak hasonlók a most fönforgóval, mely a budget körébe tartozik, az állam számadások megvizsgálására vonatkozván. Megvallom, hogy ezen érvelésnek legalább látszólag van súlya; de nagyon sokat vesztett súlyából, legalább előttem, azon nyilatkozat után, melyet legközelebb hallottam Komárom városa képviselőjétől, a ki épen most jelentette ki, hogy nem szándékozik a főrendiház jogának megszorításánál ezen speciális természetű tárgyra szorítkozni . megmagyarázván, hogy a legközelebbi alkalommal a koronaőrök választásába való befolyást is csak azért engedte meg e ház a főrendeknek : mert még akkor nem lehetett törvényt hozni, mely ellenkezőt állapított volna meg. Mondotta azt, hogy nyíljék csak alkalom, más választásokra való befolyásból is épen ugy ki fogja majd zárni a főrendeket, miként ebből. Én megengedem, hogj^ ezen törekvés némelyek fölfogása szerint helyes lehet; de akkor mindazon érvelés elvesztette erejét, mely ezen kérdés különös természetéből merittetett; mert akkor a főrendek befolyásának kizárását nem ezen kérdés különös természete hozza magával, hanem valami más. (Fölkiáltás balfelől! Tehát mi az a más f) Azt önöknek kell tudni. Azt mondja továbbá Komárom város érdemes képviselője, hogy következetlenséggel sem lehet vádolni azokat, kik bár nagyon szükségesnek, sőt elengedhetlennek mondották a számvevőszék fölállitását,határozatilag mondván ki e házban: a számadások megvizsgálásának a nélkül lehetetlen voltát: a mi pedig s vele az annak föltótét képező számszék valóban elengedhetlen, s most mégis nehezítik annak létrejöttét. Nem jönnek következetlenségbe, miután ők független államszámvevőszéket akarnak, a milyennek pedig nem is ismernék el azt, melynek elnökét a főrendiház befolyásával fogná kijelölni a képviselőház. Én nem tudom, t. ház, kinek van igaza; mert ugy emlékszem, hogy Debreczen városa t. képviselője megengedte, hogy gyakorlatilag épen május 13 1870. oda jutunk az egyik esetben, hova a másikban. Ha pedig gyakorlatban egy lesz az eredmény: akkor mindenik esetben jó és független lesz az államszámvivőszék vagy egyik esetben sem. En mindig gyanúsnak tartom az ügyet, melyet külömböző érvekkel véd akár egy ember, akár annak több ügybarátja, annak jeléül vévén azt, hogy különösen egyikhez sem biznak. Itt pedig nem csak különböző, de épen ellenkező érveket használtak Debreczen és Komárom t. képviselői. Egyik azt mondta, hogy gyakorlatilag ugyanaz lesz az eredmény mind a két esetben : tehát a számszék egyenlőn független; a másik pedig azt, hogy egyik esetben független lesz az, a másikban meg nem. Méltóztassanak együtt eldönteni, kinek van igaza? Egyet én világosan vélek látni, t. képviselőház, t. i. azt, hogy ha ezen kérdésnek súlya van: az csak abban lelheti alapját,mit részben a központi bizottság jelentése, részbea pedig Debreczen városa érdemes képviselője, egyfelől a helyzetnek 1848-ban beállt változtáról, másfelől meg a fönforgó tárgy különös természetéről mond. Az ugyanis nem tagadtatiK sehonnan, hogy a választási vagy kijelölési esetekben a főrendiház 48 előtt együtt működött, vagy legalább közreműködött a képviselőházzal, hanem azt mondja a központi bizottság, hogy 1848-ban megváltozott az egész helyzet, igazán csak akkor lépvén életbe a két kamrai rendszer s az egyik kamrának ez, a másiknak pedig amaz jutván osztályrészül. Debreczen városa érdemes képviselője hozzá teszi éhez, hogy a fönlorgó kérdés azért fontos, hogy a képviselőház részére megóvassék azon jog, a melyet ő igen helyesen nem törvényre, nem is törvényes gyakorlatra, hanem az alkotmányosság elveire alapit : a budget kérdéseknek kizárólag a kép viselőház által intézése. Az 1848. előtti időkről ne szóljunk, mert erre nézve nincs köztünk eltérés; de azt mondja a képviselő ur s a központi bizottság, hogy 1848 óta a dolog másként áll. Az 1848. törvényekben legalább ennek nincsen nyoma, pedig azok alkották meg a képviseleti rendszert, s igy a központi bizottság szerint sajátképen a két házrendszert is. És mégis mit mond a III. t. czikk 87 szakaszában ? azt mondja : „A minisztérium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — tehát előirányzatát — ós a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadást országgyűlési megvizsgálás és illetőleg jóváhagyás végett évenkint az alsó táblánál bemutatni köteles." Erre, tudom, azt fogják megjegyezni, hogy igen ,az alsó táblánál;" de ez csak azt teszi, hogy tehát nem szabad előbb amoda vinni a