Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-173
118 173. országos ülés május 13. 1870. mik legközelebb előttem mondattak, némi észrevételeim nem volnának. (Halljuk!) Pulszky Ferencz képviselőtársam előadta ezen törvény keletkezésének . történetét. Arra nézve, mi a tényállást illeti, nincs észrevételem; de megvallom, különösnek tartom azt, miszerint ő azon tényt, hogy ezen törvényjavaslat ezen ház egyik tagja kezdeményezése folytán keletkezett, ezen törvényjavaslat eredeti bűnének nevezi. Tehát annyira jutottunk már, hogy ezen ház egyik tagjának kezdeményezési joga is kérdésbe vétetik, sőt bűnnek neveztetik ? A t. képviselő ur azt mondja, hogy szép lenne, ha lehetne több államok alkotmányaiból azt a mi jó, kiszedni és egy bokrétába tűzni, de hogy abból azután valami prakticus dolog nem fogna kijőni, mert — úgymond — a gyakorlati téren nem a logika szabályai szerint kell eljárni. Ha a t. képviselő ur helyesnek tartja a gyakorlati téren logikátlanság szerint eljárni, nekem az ő részéről ez ellen kifogásom nincs; (Derültség) de azt állítom, hogy midőn mi ezen törvényjavaslat fölött vitatkozunk, mi nem csupán a puszta theoria elméletét, hanem egyenesen az esigentia igényeit is kívánjuk érvényesíteni. Mert mi részrehajlatlan, önálló, független számvevőszéket kívánunk. Ez azon politikai exigentia, melynek érvényesítését a politika, a józan nemzetgazdaság és ezen háznak kötelessége követelik. E mellett harczolunk mi, és ez nem üres, élettelen theoria. Azt monda t. képviselő ur, hogy csak egy czélunk legyen : ha valamit elérni akarunk, és hogy ne legyen egyszersmind, midőn számvevőszéket akarunk azon czélunk is, miszerint meg akarjuk nyirbálni egyúttal a főrendiház jogait. Mi, t. képviselő ur, nem akarjuk megnyirbálni a főrendiház jogait, mi csak e háznak jogait akarjuk megvédeni, (Élénk helyeslés bal felől) a mint ezt kötelességünk hozza magával. Es nem lehet megütközés nélkül tapasztalnunk, hogy a t. képviselő ur s több mások, kik e tárgyban fölszólaltak, ezen igyekezetünkben épen nem támogatnak bennünket, (Felkiáltások bal/elől: Ugy van!) miután nem igyekeznek velünk együtt megvédeni e háznak jogait ! (Felkiáltások balfelől: Ugy van.) Ez által — mint Pulszky képviselő ur őszinteséggel bevallotta — a főrendeknek ürügyet, argumentumot nyújtanak arra, hogy ők nyirbálják meg azon jogokat, melyeket az alkotmány tiszta elvei e háznak adnak. (Élénk helyeslés balfelől. Ellenmondás jobb oldalon.) Az mondatott, hogy nincs törvény, mely a főrendektől elvonná azon jogot, hogy a budget egyes részeihez hozzászóljanak. Igaz, hogy nmcs világos törvény; de törvény állapította meg a népképviseletet, a képviseleti rendszert, (Helyeslés a bal oldalon) és ezen rendszernek egyenes következése az, hogy leginkább e házat illeti az, hogy megszavazza a költségvetést. (Helyeslés bal felől. Kovách Lásdó a jobb oldalon: Tehát csak „leginkább"!) Szólok még azokra nézve is, mik korábban fölhozattak. Az mondatott, hogy mi indítványoztuk, mi sürgettük az államszámvevőszék fellállitását, s az állam zárszámadások megvizgálását is lehetetlennek mondottuk a számvevőszék fölállítása nélkül : s most ennek fölállítását mégis hátráltatni akarjuk. Méltóztassék a t. "ház visszaemlékezni arra, a mi részünkről a zárszámadások megviszgálásának kérdésére nézve mondatott : „Mi önálló, független" számvevőszékre kívántuk ruházni az államzárszámadások megviszgálását, és ezen kivánatunkhoz ragaszkodunk most is; de nem tehetjük föl azt, hogy önálló s független lehessen oly számvevőszék, mely a főrendek közbejöttével jelöltetik ki, mely házban legalább annak mostam szerkezete szerint a többség azokból áll, kik a kormány kineveztetésétől függnek. Pulszky képviselő ur azon megjegyzést teve, hogy ha a főrendeknek is engedünk hozzájárulási jogot: akkor mi fogunk candidálni, a felsőház pedig candidatiónkat keresztül fogja bocsátani. Ezen megjegyzés azon nézetre hozhatna minket, hogy Pulszky képviselő ur a törvényjavaslatot talán nem is olvasta. (Derültség a hal oldalon.) Mert ha az foglaltatnék a törvényjavaslatban, a mit ő mondott, akkor könnyen lehetne hozzászólani a dologhoz, de én egészen más eszmét látok abban, én határozottan látom kifejezve abban azon eszmét, hogy a főrendek a kijelölésben tényleg részt akarnak venni. (Fellááltások balról: Ugy van!) Sokszor föl említtetett, hogy hiszen hasonlóképen együtt választottuk a koronaőröket a ' múlt országgyűlés alatt. Ez igaz, de kérem, méltóztassék figyelni arra : mikor történt ez. Ez történt a koronázás véghezvitele előtt, történt akkor: mikor az országgyűlés szorosan véve törvényhozási joggal még felruházva nem volt, és midőn eszerint azon gyakorlatban, mely szerint bizonyos hivatalok azelőtt választattak, változtatást tenni nem lehetett. (Helyeslés a hal oldalon.) De meg vagyok győződve, hogy kerüljön most akár mikor napirendre valamely ily választás, ezen képviselőház bizonyosan fog a választás oly módjáról gondoskodni, mely önállását képes biztosítani. Említtetett többször, hogyha mi még tovább is ragaszkodunk nézetünkhöz : a főrendiház nem fogja azt semmi esetre elfogadni, és így a törvényjavaslatból törvény nem leszen. En azt hallottam mindig, hogy nincs rendén, ha a parlamentben előhozatik, hogy a