Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-173
110 173. országos illés május 13. 1870. Ennélfogva látjuk is, hogy más alkotmányos országokban, nevezetesen Belgiumban, mikor a számvevőszék kineveztetik vagyis választátik, még a fejedelemnek sincsen befolyása, — választja azt az alsóház, választja határozott időre, és ugyanez visza is hívhatja, mikor szükségét látja ; ottan pedig a felsőház kifolyása a népválasztásának, és még sincs befolyása a számvevőszék választására. Én annálfogva nem akarom tovább fejtegetni a kérdést, csak Justh József barátom azon állítására, vagyis azon észrevételére kívánok felelni, hogy hiszen mióta a képviseleti rendszer behozatott, azóta a koronaőröket is így választotta az országgyűlés. Kérdem erre nézve : a választásnál van-e a kezdeményezési jog ? Teljességgel nem: mert a candiclatio felülről jön, következőleg a választás magában nem candidatio, nem kezdeményezési jog gyakorlata. Mindezeknél fogva én a központi bizottság véleményét pártolom. Györffy Gyula: T. ház! Egészen érintetlenül hagyva azon magasabb elveket, melyeket Szontagh Pál t. barátom, mint a közp. bizottság előadója, előterjesztett, egyedül Juszth József t. képviselőtársamnak azon opportunitási nézetére óhajtok pár megjegyzést tenni, hogy fogadjuk el a főrendiház módosításait, mert ha azokat el nem fogadnók, akkor elodáznék, vagy talán épen kétségessé is tennők e törvény meghozatalát. En, tisztelt ház, nem hiszem, hogy ily szomorú helyzetben legyünk ; nem hiszem azt, hogy a főrendiháznak érdekében állana magát a nemzeti közvélemény nyel, a nemzet közakaratával ellentétbe helyezni; én nem hiszem, hogy érdekében állana a főrendiháznak constatálni azt, hogy ezen üdvös törvény keresztülvitelének csak akadályát képezi. Nagyon igazsága volt Justh t. képviselő urnák, hogy hazánkban nincs párt, mely ezen üdvös institutiónak mielőbbi életbeléptetését ne óhajtaná. A főrendiházban sem hallottunk egyetlen egy véleményt sem, mely kimondotta volna, hogy az institutió mielőbbi életbeléptetését akadályozni kívánja ; és épen ezért nem hiszem, hogy a főrendiház még csak látszatát is el ne hárítaná annak, hogy ily indirect utón, ily alaptalan akadékoskodás által akarja meggátolni azt, mit nyíltan megtámadni nem tudott, nem akart. En, t. ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy, ha a főrendiház nincs is annyira áthatva a 48-ki törvények szellemétől, hogy átlássa azon érvek alaposságát, melyek a közp. bizottság t. előadója által előterjesztettek, ha bővebben fontolóra veszi saját módosítását : ha meggondolja annak következéseit, lehetetlen, hog} r át ne lássa, hogy annak értelme nincs, hogy annak keresztülvitele az alkotmányos elveknek sérelme nélkül teljes lehetetlen. Ezen nézetem indokolására leszek bátor pár szót szólni. A főrendiház által javaslatba hozott 6. szakasz 1-ső pontja következőleg hangzik: „Az államszámvevőszék elnöke a képviselőház kezdeményezése folytán az országgyűlés által kijelölt 3 egyén közül ő felsége által a miniszter ellenjegyzése mellett neveztetik ki," tehát a képviselőháznak kezdeményezése folytán mind a két háznak együttes közreműködésével történnék a kijelölés. Hogy mikép képzeli ezt a főrendiház kivihetőnek ? azt nem mondották meg; s én csekély belátásom szerint ennek csak a következő három módját képzelhetem : Az első mód lenne, hogy a képviselőház választ 3 egyént, és ezen candidatióját hozzájárulás végett felterjeszti a felsőházhoz; igen, de ha a főrendiháznak a törvény alapján joga van befolyását a candidatióba érvényesíteni, akior joga van arra is, hogy a képviselőház által tett kijelölést visszalökje; ós ez esetben ő felsége nem nevezhetné ki az államszámvevőszék elnökéül azon egyének közül, kik iránt az adófizető nép választott képviselői legtöbb bizalommal viseltetnek; sőt megtörténhetnék az is, hogy, ha a képviselőház a főrendiházzal a candidatióra nézve nem tud egyetérteni, és a megállapodás nem létesül, akkor ez ok miatt az államszámvevőszék elnökének kinevezése is lehetetlenné tétetik. Ily eshetőségnek t. ház, az országot kitenni mi nem akarhatjuk. Másik eset lenne az, hogy a kijelölendő 3 tag közül önállólag kettőt az egyik, egyet a másik ház jelölne id. De ez esetben az egyik vagy másik háznak kijelöltje teljesen illusorius lenne : mert, hogyha például a főrendiház által kijelölt egyén neveztetnék ki elnökké, akkor a képviselőház kijelölése által nyilvánított bizodalma figyelmen kivül hag} r atnék, és így a kinevezés mindenesetre az egyik ház akaratán kivül, vagy épen akarata ellenére történnék. — Ezt tehát elfogadni szintén nem lehet. Még csak egy harmadik eshetőség lenne képzelhető, és ez az, hogy ha a delegatiók mintájára, egy közös ülésben együttes szavazás által történnék a kijelölés. Ennek fonákságát azonban fejtegetni sem szükséges, mert, hogy a született törvényhozók a népképviselőkkel a kijelölésre nézve egyenlő szavazattal bírjanak, ez minden parlamentális fogalommal összeütközik, valamint összeütközik az is, hogy két külön önálló ház egy testületté alakuljon. Ezen okoknál fogva t. ház, már csak azért is ellenzem a főrendiháznak módosítását, mert