Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-173

173. országos Dlés május 13. 1870. 111 ugy vagyok meggyőződve, hogy az abban foglalt intentióknak az alkotmányos elvekkel niegfelelőleg keresztülvitele a lehetetlenségek közé tartozik. Csáky Tivadar gr.: T. ház! Ezen oldal több tagjával együtt azon kellemetlen helyzetben vagyok, hogy máskép fogok a szőnyegen forgó tárgyban szavazni, mint azt az első két alkalommal tevém. Én nem igen szoktam a t. háznak türelmével visszaélni és figyelmét gyakran igénybe venni ; jelenleg azonban szükségesnek tartom szavazatomat röviden indokolni. Meggyőződésem az, hogy a képviselőház szövegezése helyesebb, és a parlamentalis életnek megfelelőbb, mint a főrendiháznak módositványa. Ismerjük mindnyájan az önfeláldozásnak azon bizonyos nemét, mely náha az egyéneket arra birja, hogy a nagyobb pártérdeknek alá rendeljék saját nézetöket, azaz : hogy engedjenek az úgynevezett pártfegyelemnek. Ezen érdeket a jelen esetben igénybe nem vehetem; mert a mi engem most vezet : az tisztán az opportunitási szempont. Pártkülönbség nélkül az országban kifejezett nézet és kivánság a számvevőszéknek mielőbbi fölállítása. En csak azt az egyet tartom szem előtt, hogy egy részlet miatt ne veszítsük el az egészet. Már pedig azon reményt nem osztom, hogy képesek lennénk a főrendiházat, akármi indokolással, a mi nézetünkre téríteni. Én e nézetet azért nem oszthatom, mert a t. kormány nem tartotta szükségesnek a hozzájárulásával itt létrejött szöveget a főrendiházban az első tárgyalás alkalmával oly módon védeni, mint védeni szokott oly tárgyakat, melyeket keresztül vinni akar. A kormánynak nyilatkozatai a második tárgyalás alkalmával ezen házban sem voltak olyanok, hogy ezek a főrendiházat engedékenységre késztették volna. Ezek után mondom, nem remélhetem, hogy a főrendiház legalább, egyhamar, ezen kérdésben nézeteinkre térne. Ennek következtében a számvevőszék fölállítását elodázva látnám. Ezt nem akarván engedek a kényszerhelyzetnek és elfogadom a főrendiház módositványát. Nekem mint a kormány párthivének nem lehet érdekemben a kormányt gyengíteni, hanem inkább erősíteni akarom ; engedje meg a t. kormány, hogy ez alkalommal egy szerény megjegyzést koezkáztassak, a mely abban áll, hogy a főrendiház mielőbbi korszerű átalakítása, reformja mindinkább égető szükséggé vált. Minden megváltozott állami életünkben, alkalmazkodott a kor igényeihez, egyedül a főrendiház maradt meg régi, elavult alakjában, és ugy mint jelenleg van, sem állami gépezetünkbe nem illik többé, sem a közvéleményben nem gyökeredzik. A főrendiház a kormány kezében ma olyan, mint egy csinos bot, a melylyel sétálni, a levegőben hadarászni lehet ugyan, de melyre támaszkodni lehetetlen. (Derültség. Helyeslés jobb felől. FölkiáÜás bal felől : De támaszkodik !) Somossy Ignácz: T. ház! Én megvallom nem táplálok magamban oly rósz indulatot, sem oly gondolkozást a felső ház iránt, mint az előttem szóló. Az ő nyilvánítása szerint azok, bármit mondunk is. nem fognak engedni. En nem hiszem, hogy ők capaeitálhatlanok volnának. Mert ha ilyenek volnának, akkor előre hozzájárulnék, látatlanban ahoz a —képzelem — szigorú határozathoz, a melyet Csiky Sándor képviselőtársunk proponált. (Derültség.) En azt hiszem, hogy a főrendeknél bizonyos féltékenység szülte ezen második határozatot, féltékenység jogaik iránt; a mennyiben a mi második előterjesztésünk az indokolások közlése nélkül történt. Most, miután a főrendiház egyebet nem mondott, mint hogy indokaira nézve nézetét nem változtatta, azt hiszem,a legloyalisabb eljárás az, a mit a központi bizottság felhoz: hogy azon fontos indokok is kapcsoltassanak, a melyek lehetetlen, hogy a főrendi házat ne capacítálják; mert azt csak nem teszem föl a főrendiházról, hogy több jogot követeljen, mint maga az egész nép képviselete bir; már pedig mi csak a candidationalis jogot követeljük, ők pedig követelik a candidationalis jogot is, a bíráskodási jogot is, a mely kettő Bgymással össze sem fér. Én azt hiszem, hogy ha ezt a capacitatiót megteszszük a főrendekkel, a mit szerintem a jelen helyzetben meg kell tenni, s akkor vissza fogják küldeni, és el nem fogadják: akkor lesz helye azokról a módokról tanácskozni, a melyekre az országgyűlés ezen eljárás által utalva lesz ; és akkor, meglehet, heroicusabb eljáráshoz fog nyúlni az országggyülés, (Ellenmondás jobb felől. Helyeslés bal felől) nem pedig azon szolgai alárendeltséget fogja követni, (Élénk helyeslés bal felől. Ellenmondás jobb Jelöl.) melynek következtében a maga saját határozatától a nélkül , hogy az ellenkezőjéről meggyőződött volna, elálljon. (Helyeslés bal felől.) Deák Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Óhajtottam volna, hogy a főrendek fogadják el e törvényjavaslatot ugy, mint mi azt átküldöttük. Ők azonban egy pontra, a számvevőszék elnökének kijelölésére nézve nehézséget támasztottak, és e kijelölésnél befolyást maguknak is követelnek. Erre a speciális esetre praecedens nincs; nem is lehet : mert ezen intézmény uj,ez a hivatal uj. Mi sem mondhatjuk, hogy a tör-