Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-173
173. országos Uté rendiház üzenete az államszámvevőszék felállítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában; előbb azonban a főrendiháznak van egy üzenete. Nyáry Gyula, a főrendiház jegyzője: Méltóságos elnök ur ! T. ház! Van szerencsém jelenteni, miszerint a képviselők lakbérilletményéről szóló törvényjavaslathoz a főrendek észrevétel nélkül hozzájárultak ; továbbá, hogy a hasonszenvi orvosok a fölállítandó tanoda és koróda tárgyában egy kérvényt intéztek a főrendiházhoz, melyet a főrendek a t. ház szives figyelmébe ajánlanak. Bátor vagyok e./ jelentésem kapcsában a kérdéses kérvényt, vajlamint az illető jegyzőkönyvi kivonatot tiszteletteljesen a ház asztalára letenni. (Éljenzés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát.) Elnöki Az első törvényhez hozzájárulván a főrendek, az szokott módon szentesítés végett ő felségéhez fog fölterjesztetni; a másik jegyzőkönyvi kivonat ki fog nyomatni, szétosztatni s napirendre tűzetni. Következik a központi bizottság jelentésének tárgyalása az államszámvevőszék fölállítása iránt. Bujanovits Sándor jegyző {olvassa a főrendiház üzenetét e tárgyban.) Szontagh Pál (csanádi) előadó (olvassa a központi bizottság jelentését.) Elnök: Felolvassuk most az illető pontot. Bujanovics Sándor jegyző (felolvassa.) Szontagh Pál (csanádi.) előadó: T. képviselők! A főrendiház az imént a ház jegyzője áltai felolvasott 338. számú irat szerint kinyilatkoztatja, hogy azon szövegezéshez, mely az államszám vevőszék felállítása és hatásköréről szóló törvényjavaslatnak 6. szakaszát képezi, hozzá nem járulhat, mint mondatik azon oknál fogva mert azon indokok, a melyek a főrendeket ezen szakasz mellőzésére indították, mindmáig is fen állanak, velők pedig ujabb érvek nem közöltettek. Ezen ellenvetést méltányló figyelembe vé-. vén a központi bizottság, megkísértette,- hogy a főrendeknek a képviselőház irományai közt 253. sz. a. kinyomott véleményében felhozott indokaira válaszoljon. Nem föladatom tehát ezúttal egyebet mondani, mint azt, hogy a központi bizottságnak jelentésében foglalt indokolását, valamint annak végén foglalt javaslatát is, szóval a központi bizottság véleményét egész terjedelmében a t. háznak elfogadás végett ajánljam. (Helyeslés.) Justh József: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a központi bizottság által beadott jelentésre nézve nyilatkoznám, bevezetésül egy pár szót szóljak. (Halljuk!) MéltózKÉPV. H. MAPLÓ. 18« Vffl. 105 tatnak emlékezni, hogy midőn a számvevőszék eszméje e házban legelőször fölmerült, akkor az eszmét az egész ház felkarolta a nélkül, hogy legkisebb ellenzési vagy ellenmondási hajlamot mutatott volna. Ezen elfogadási hajlam legvilágosabban nyilatkozott a háznak 1869. november 25-én hozott határozatában, melyben az mondatik, hogy „a zárszámadások számtani vizsgálatát, azok egyes tételeinek igazolását tartalmazó mellékletek összehasonlítását, az utánszámitásokat ós az eredeti okmányokba való betekintést a felállítandó számvevőségre kívánja bízni." Később beadatott a házhoz nemcsak Várady Gábor képviselő ur által, hanem a pénzügyminiszter ur által is egy törvényjavaslat. Magára a számvevőszékre nem történt legkisebb ellenmondás, mindnyájan elfogadtuk mint czélszerüt, mint olyan uj intézményt, melyet megkíván a kor számadásoknak helyes átvizsgálása. Ezek után a központi bizottság azt javasolta, hogy a számvevőszéknek elnökét ne közvetlenül, hanem csak a képviselőháznak javaslata vagyis kijelölése folytán nevezze ki a korona. Erre a főrendek — meggyőződésem szerint nem egészen szabatosan — kaptak az alkalmon, mivel itt némileg tán uj jog nyeréséről volt szó — egyébiránt minden tisztelettel mondom ezt — elhagyván missiójukat, nemhogy azt mondották volna, a mint ez a miniszter javaslatában is foglaltatott, hogy egyenesen a korona nevezze ki az elnököt, a mi által vége vettetett volna az egész vitának ; hanem osztozni akarván ök is az uj jogban, azt mondották : hogy a képviselőház kezdeményezése alapján országos határozat által jelöltessék ki az elnök ugy, hogy a képviselőház határozatához ők is hozzájáruljanak, és hogy az csak ezen hozzájárulás után terjesztessék fel ő felségéhez. En megvallom, legczélszerübb eljárásnak láttam volna a főrendek részéről, ha visszaterelve a dolgot a maga rendes medrébe és figyelembe vévén az 1848-ki törvény által behozott parlamentális viszonyainkat, azt mondották volna : mi nem akarunk uj jogot gyakorolni, hanem tökéletesen meg vagyunk elégedve azzal, hogy ha ezen kinevezés kizárólag a korona által történik. Ok azonban, a mint mondom, máskép jártak el. Erre a képviselőház, a mint az okmányokból kitűnik, a főrendeknek véleménye ellenében nem hozott fel semmi érvet, egyszerűen kimondván: mi megmaradunk régi véleményünk mellett. Most a felsőház is azt mondja, hogy ő sem tér el véleményétől. Hol állónk tehát ? ott, a hol hajdan nem egyszer állottunk, hogy a felsőházzal számtalan izeneteket váltva, sokszor nem vol14 május 13. 1870.
