Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-143

71 143. országos ülés márczius 12. 1870. den vagy csak némely kívánalma teljesült-e? nem vitatom ; fogjuk-e az utón, melyre léptünk, a kivánt ezélt elérni, a jövendő titka. De tény az, hogy elhagytuk az 1849-iki alapot és állot­tunk a jogfolytonosság alapjára, melyen a mint egy részről nem fér meg az 1849-iki márcziusi alkotmány és az 1860-iki októberi diploma, ugy más részről nem férnek meg azon országgyűlés határozatai sem, mely, Debreczenben folytatva működését, Szegeden végezte pályáját. (Helyeslés jobbfelóí.) Álljunk szilárdan a választott téren, óvjuk és védjük azt, kövessük az utat, melyet válasz­tottunk tétovázás nélkül, és — ha hazafiúi tö­rekvéseinkkel politikai ildom is fog párosulni, — Isten talán meg engedi érni utódainknak, hogy Magyarország nemcsak szabad, de hatalmas, honpolgárai különböző politikai hitvallásuk és neni­zetiségök daczára is egyetértők lesznek és a lezaj­lott szomorú emlékű harczboz hasonlónak meg­újulása lehetetlen lesz. (Helyeslés a jobb ol­dalon.) De ha ezen alapról minduntalan félre ka­csintunk, ha folytonosan visszapillantunk az el­hagyott útra, ha minden alkalommal fölélesztjük a múltnak emlékeit, melyek a harczban állott két félnél mindig ellenkező érzelmeket kell, hogy keltsenek: (Közbeszólások; Igen helyesen!) ugy könnyen megtörténhetik, hogy lesiklunk az el­foglalt alapról, újra eltévesztjük az utat, meg­inogtatjuk az alig keletkezett és megszilárdulást váró bizalmat, a helyett, hogy közelednénk, tá­vozni fogunk egymástól, (Helyeslés) kölcsönösen gyanús szemmel fogják nézni lépteinket, és a helyett hogy biztosan haladjunk előre, egy töm­kelegbe jutunk, melyből, ki tudja, lesz-e föltalál­ható ismét egy út, a mely abból kivezessen. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ily politikának barátja nem vagyok, (He­lyes! Helyes!) kerülni kivánok mindent, mi újra csiráztathatná a bizalmatlanság magvát, (Helyes­lés a jobb oldalon) és azért pártolom Gajzágónak indítványát. (Élénk helyeslés és zajos éljenzés a jobb oldalon.) Elnök : (Zaj.) 5 perezre felfüggesztem az ülést. Elnök % (5 pereznyi szünet után.) Méltóz­tassanak helyeiket elfoglalni, az ülést meg­nyitom. Péchy Tamás: T. ház! Zsedényi Ede: T. ház ! Egy megjegy­zésem van a házszabályokra vonatkozólag. A 166. §. azt mondja: Ha az ülésben folytonosan rendzavaró lárma és nyugtalanság uralkodik, melyet az elnök nem képes lecsillapítani: az el­nök kinyilatkoztatja, hogy az ülést fel fogja függeszteni. Ha a csend ezután sem áll helyre, az elnök az ülést bizonyos időre, mely egy órá­nál hosszabb nem lehet, felfüggeszti; tehát azon kérdést intézem most t. elnökünkhöz, hogy mi­után 5 perezre felfüggesztette az ülést, ha váj­jon most is azon uralkodó lárma és nyugtalan­ság miatt függesztette-e fel? Elnök: Fölvilágositásul mondhatom a képviselő urnák, hogy én kétszer vagy három­szor kértem csendre a t. házat, de nem sike­rült csendet eszközölni. A tapasztalás arra ta­nított, hogy ilyenkor legjobb az ülést néhány perezre felfüggeszteni.. [Helyeslés.) Péchy Tamás: T. ház! Előttem szólott t. képviselő ur oly formán állította föl tételét, mintha a szóban forgó kérdés megvitatásánál ezen oldalt az érzelem, a túlsó oldalt pedig az értelem ós hideg megfontolás vezetné. Nem tagadom, hogy én is egyike levén a volt honvédeknek egykor, bennem is felbuzgott a vér tegnap, midőn először szőnyegre került a tárgy. Azonban a vitatkozás folyama alatt most már visszanyertem teljes hideg véremet s igye­kezni fogok csupán a hideg értelemmel szólani a tárgyhoz s így követni az ő példáját. Mindenekelőtt örömmel eonstatálom azt, ! hogy mig tegnap a vita kezdeténél az egész jobb oldal csupán a napirend mellett állott, ad­dig most már, noha a t. ház többségének egy része most is a napirend mellett áll, másik ré­sze azzal, hogy a miniszterelnök ur által letett ivet elfogadta, már hozzánk közelebb jött, s legalább gondoskodni is kivan. A harmadik rész pedig ma még közelebb jött hozzánk Klapka indítványával, melyben már a gon­doskodás mellett, ámbár csak némi tekintetben, az elvi elismerés is benne foglaltatik, a mennyi­ben törvényt helyez kilátásba. Ebből merem azon reményt táplálni, hogy, ha még sokáig tart a vita, mind a három positiót föladják és el fogják fogadni a mi nézetünkéc: a szóban forgó határozati javaslatot. Midőn Gajzágó Salamon képviselő ur az első positiót elfoglalta, hosszas beszéddel tette azt, és oly nemes tűzzel, mely jobb ügyre is ér­demes lett volna. Beszéde legnagyobb részben megezáfoltatott, sőt majdnem minden pontjára nézve; arra tehát nem is teszek észrevételt. csupán egy megjegyzésem van meg rá. 0 azt monda beszéde folyamában, hogy igaz, hogy a 48-iki honvédek sok tekintetben igen szerencsét­lenek voltak, elveszett az ügy, a melyért har­czoltak, elveszett a haza; de egy tekintetben mégis szerencsések voltak, s ez egy a történet­írás elismerése volt. Én is ezen nézetben vol­tam ; hanem megvallom, igen szomorúan kiábrán­dított a miniszterelnök urnák egy e napokban a házban tett nyilatkozata, mely szerint azt monda:

Next

/
Thumbnails
Contents