Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-143

68 143. országos Illés márczius 12. 1870. tározati javaslat ellen ismét némi látszattal küzdhessen. En. tiszt, ház, kifejezem azon aggodalmat, hogy ha ő felségének mégis csak Dagyobbszerü, mégis csak buzditóbb példája harmadfél év alatt oly kevés sikert aratott, bajosan remélhet, és talán nem is igényelhet magának nagyobb si­kert az igen t. kormányelnök ur. (Élénk helyes­lés bal felől.) Mondják, és pedig az igen t. túlsó oldal tagjai vitatkozás közben mondják, hogy, ha azon határozati javaslat, mely ezen oldal részéről a ház asztalára letétetett, elfogadtatnék, a kor­mánynak állása tarthatatlan lenne. (Fölkiáltások jobbról: Kimondta ed? Ed nem mondta senki: Hosz­sssas zaj.) Nyíltan beszélték e házon kivül. En nem tudom, hogy igy van-e; de ha ez áll, akkor megbocsásson a miniszterelnök ur, de nagy lel­küsége értékéből igen sokat vészit; mert akkor ezen aláirt összeg alig tekinthető másnak, mint egy vételárnak, (Zajos ellenmondás jobb felől) a melylyel a kormány állása a nemzet közvélemé­nyével szemben még egy időre megvásárolta­tott. (Élénk helyeslés bal felől. Zajos ellenmondás és hosszas nyugtalanság jobb felől.) Megjegyzem még, hogy én teljesen osztom azon igen t. barátainknak nézetét, a kik azt mondják, hogy ez alamizsna és igy sértő már azért is, mert az alamizsna csak koldusoknak való. Bennem fölforr a vér, t. ház, midőn azt látom, hogy önök a túlsó oldalon a honvédrok­kantakat, özvegyeiket és árváikat csakis koldu­soknak akarják tekinteni, kiknek elégséges a gazdagoknak asztaláról a hulladék. (Nagy zaj jobbról. Helyeslés hal felől.) A második hangzatos érv, melyet ellenünk fölhozni szoktak, az, hogy szorult pénzügyi hely­zetünkben a nép ujabb megterhéltetése nem he­lyes. Nagy köszönettel tartozom Gajzágó igen t. képviselőtársamnak, ki tegnapi beszédében azt mondta, hogy ez állítást mint hamis tant ma­gától elveti. Hogy azonban ily köszönettel tar­toznak-e a t. képviselő urnák azok is, kik ezen tant a túlsó oldalon hirdették, nem tudom ? Fölhozatott a korona zománcza, és azou falnak sérthetetlensége, melyet önök a kiegyez ­kedés alkalmával építettek. Én nagyon sajnálom t. ház, hogy, ugy látszik, itt e házban semmit sem használt azon már több izben elmondott figyelmeztetés, hogy nem helyes, illoyalis dolog a koronát ily kérdésbe belekeverni. Ha azonban szóba hozták önök, kényszeritnek a feleletre. (Halljuk!) A korona t. ház, magyar korona; (Egy hang jobbról: ed tudjuk ) az ügy pedig mely szóban forog, Magyarország becsületügye és e kettő egymással ellentétben nem állhat soha. (Helyeslés a balon Fölkiáltás a jobb oldalon: Ez áll!) És ha önök a túlsó oldalon érveik sze­génységében arra szorultak, hogy oly helyzetet fessenek, mintha e kettő egymásnak érdekét sér­tené, mit én határozottan tagadok, , akkor eljá­rásukkal csak azt constatálják, hogy roszul szol­gálják a, fejedelmet és az országot egyaránt. (Csanády Sándor közbe: Igazi Derültség jobb jelöl.) A mi azon falat illeti, melyet a kiegyezke­dés alkalmával építettek és a melyen, mint Gaj­zágó igen t. képviselőtársam mondta, ezen ha­tározati javaslatunk rést törhetne, erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy ba önök oly falat építettek, melynek föntartása csak a nemzet ér­dekeinek elnyomásával, vagy azoknak háttérbe szorításával volna lehetséges, akkor ezeo fal nemsokára válaszfal lesz önök és a nemzet közt. (Fölkiáltások bal felől: Igazi Derültség jobb felölj Fölhoz?tott még akadályul a nemzetiségi kérdés és igen jellemző, hogy nem is az úgyne­vezett nemzetiségi képviselők, hanem a kormány és hívei részéről; és pedig oly modorban, oly hangon, hogy ha az itt mondottak valamely ro­mán vagy szerb lapban jelentek volna meg, nem tudom: nem lett volna-e sajtópere. (Helyeslés bal felől, derültség jobb felől.) A méltatlan vádak ellen erre vonatkozólag mélyen tiszt, képviselőtársam Ghyczy Kálmán 1807-ben Tisza Kálmán, pedig tegnap már meg­felelt. Ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok csak azon megütközésemnek adok kifejezést, hogy Ma­gyarország kormánya már odajutott, hogy jónak lát­ja az ellen izgatni a nemzetiségeket, (Helyeslés bal felől, derültség jobb felől.} szenvedélyében nem gondolva meg, hogy ha az ország egy részére üszköt dobnak el, a tüz elterjedhet s megéget­heti őket is. (Helyeslés a bal oldalon.) Hogy a határozati javaslat ellen fölhozott érvek gyengeségét önök maguk is erezik, azt elárulta az igen t. miniszterelnök urnák beszéde is. Ez látszik azon izgatott hangból, melylyel a jelen vitának szenvedélyessége első sorban általa provocáItatott, mi egy államférfiú részé­ről legalább is tapintatlan dolog. Elárulta ezt továbbá a legújabban készült argumentum — az aláírási ív. melylyel követett eljárása, nem akarom mondani, hogy szabálytalan volt, de hogy parlamentben correet lett volna, alig hi­szem. De az érvek gyengeségét leginkább mu­tatják azon legújabb találmányok, melyek a miniszterelnök ur által álláspontjának támoga­tására utolsó beszédében felhozattak. Mondani méltóztatott ugyanis, hogy a hely­zet ma sokkal jobb, sokkal kedvezőbb, mint har­madfél évvel ezelőtt volt. Ennek indokolására fölhozza, hogy a honvédtisztek közül számosan az uj honvédek közé kineveztettek; fölhozza, hogy számos tiszt, a ki ezelőtt a császári had-

Next

/
Thumbnails
Contents